24.rész
Mindenki tudta ki fog aznap estére főzni. Eléggé meglepődtem egyébként Steve főzéshez való hozzáállásán. Sőt, azon is, hogy valamennyire tud főzni. Olyan finom melegszendvicset rittyentett nekünk össze, hogy olyat még egyikünk sem evett. Barton fel is tette a kérdést, amit idézek "Te,Kapi! Mi a recept? Rohadt finom!" közbe persze tele volt a szája a melegszendviccsel és néha-néha kis darabkák repültek ki a szájából. Amit mindannyian megnevettünk. Steve válasza csak ennyi volt "Családi recept". Clint ugyan még próbálkozott kiszedni belőle, de nem jött neki össze. Valahogy van egy olyan érzésem, hogy sokszor fogom még azt hallani - mostmár főképp Bartontól - hogy, "Aki utoljára ér a telekre az csinálja a vacsorát!" .
Vacsora után Pietro és én bementünk a szobámba. A fiú ugyan ellenkezett, de én akkor is bekötöm a kezén lévő nem olyan kicsi sebet. Váltig állította, hogy nem súlyos és, hogy túl fogja élni, meg hogy nem fáj. Bezzeg mikor hozzáérintettem a fertőtlenítős vattát felkiáltott, amit persze megmosolyogtam. Már épp fásliztam be az alkarját amikor egy pillanatra rá emeltem a tekintetem. Pietro le se vette rólam a tekintetét.
-Miaz?
Kérdeztem mosolyogva közben pedig éreztem ahogy elpirulok. Pietro már csak a nézésével zavarba tud hozni. Azokkal a gyönyörű kék szemeivel. Féloldalas mosolyra húzta az ajkát, úgy válaszolt :
-Semmi, csak...
-Csak? - ráncoltam fel a homlokom kérdőn, majd belenéztem gyönyörű szemeibe. El lehetett veszni bennük. Pietro mélyen belenézett a szemembe és válaszolt :
-Csak olyan gyönyörű vagy.
-Nem igaz - sütöttem le a tekintetet, majd elmosolyodtam. Pietro megfogdta az arcom és úgy emelte, hogy újra a szemembe tudjon nézni.
-Én sose hazudok.
Mondta lágy hangon. A hideg is kirázott ilyenkor, amikor ilyen hangon beszél hozzám. A keze az arcomon maradt, de ő közelebb jött. Eddig a hátán feküdt az ágyon, de most felkönyökölt, hogy közelebb legyen. Én is közelebb csúsztam hozzá. Tekintete az ajkaimra vándorolt. Aztán érzékien megcsókolt. Azzal a kezével amivel az arcomat fogdta, most magához húzott, így konkrétan rá estem. Ő újra a hátán feküdt, én pedig rajta. Belenevettem a csókunkba. Mikor fel akartam kelni róla, hogy ne nyomjam agyon, mindkét kezével átkulcsolta a derekam és nem hagyta. Egy ideig ismét szemeztünk, majd megcsókolt...
*Tony szemszöge*
-Van valami esély arra, hogy felvegyük Thorral a kapcsolatot? - kerdeztem a laborban lévőket.
-Ha csak nincs aranyvárosban internet...akkor szerintem nem - válaszolta Barton.
-Valaki normális? - kérdeztem szemforgatva, mire Barton csak elfintorodott.
-Igaza van Clintnek - lépett elő egy konzol mögül Banner - Nem látok rá sok esélyt.
-Valami módja csak van - jegyezte meg Natasha, aki már a pár órával ezelőtti sérüléséhez képest elég jó passzban volt. - Mikor elment, nem mondott semmit? Hogy hogyan tudnánk vele kapcsolatba lépni, ha szükségünk lenne rá?
-Ilyesmit nem mondott - válaszoltam keserűen.
-De az talán lényeges, hogy az elme kő, ami Vízió fejében van a negyedik végtelen kő ami eddig felbukkant - jegyezte meg Steve.
-És ez mit is jelent? - kérdezte szemöldökráncolva Bruce.
-Azt, hogy valaki csúfos játékot űz - válaszoltam Bruce kérdésére - Thor még azt is említette, hogy megpróbálja megkeresni a még hiányzó köveket.
-Tegyük fel - kezdett bele Nat - megtalálja mind a hatot...akkor mi lesz?
-Nemtudom - sóhajtottam fel - Erre nem tért ki Tarzan.
-Nincs róla semmilyen feljegyzés? - kérdezte Clint. - A S.H.I.E.L.D.-nél? Vagy az apád, vagy a koponya cuccai között?
-Eddig nem találtunk semmi újat - válaszoltam.
-Annyink van, amennyit már Dave ellopott - tette hozzá Steve - Több nincs. Azokból kell ki sakkoznunk, hogy mégis mi a helyzet a végtelen kövekkel és, hogy mire lehetne őket felhasználni. De szerintem most inkább Dave megtalálásával kellene foglalkoznunk és azzal, hogy ki bízta meg az akták megszerzésével.
-Honnan veszed, hogy megbízta valaki? -kérdezte Bruce.
-Dave még fiatal - válaszoltam Steve helyett - Nem hiszem, hogy történelem órán olvasott a végtelen kövekről és arról, hogy mire valók.
-Akkor őt is irányítja valaki, vagy valami - tette hozzá sötéten Natasha.
-Pontosan - helyeseltem - És nekünk azt kell kiderítenünk ki az, és mire kell neki!
X
Már csak ketten voltunk a laborba. Bruce és én. Így most tartottam megfelelőnek, hogy elmondjam neki mi történt Joyceval a toronyban.
-Bruce - léptem mellé, mire ő kíváncsian felém fordult - Az lehetséges, hogy Dave képes elszívni mások erejét?
-Hogy? - szemei elkerekedtek, majd a laptopjához szaladt.
-Csak mert, Joyce azt mondta miután Dave hozzáért nem tudott teleportálni - vakartam meg a tarkóm, közbe oda sétáltam Bruce mellé, aki vadul nyomogatta a laptopját.
-És csak megérintette, vagy mondott is valamit? Történt valami? - kérdezte gyorsan, közbe végig a kijelzőt figyelte.
-Azt mondta, hogy mikor kimondta azt a szót, hogy "Veszítsd" akkor a keze fehéren felvillant. Azután nem tudta használni a képességét.
Bruce nem válaszolt. Őrült sebességgel nyomkodta a billentyűzetet, közben szeme ide-oda cikázott a kijelzőn. Előbb írt valamit, majd olvasott. Aztán képek jelentek meg a képernyőn. Vérkép, kisérleti képek, akták kisebb részletei, Dave arcképe. Aztán a mellette lévő kis füzetbe jegyzetelt le valamit, majd vissza fordult a képernyő felé. Keresett valamit, mikor megtalálta elolvasta és ismét jegyzetelt. Legalább 10 mappa meg volt nyitva a gépén és ezeket mind használta. Szemem össze-vissza ugrált a képernyő egyik részéből a másikra. Hogy bírja ezt követni? Belezavarodtam a sok képbe, jegyzetbe ezért megráztam a fejem és az egyik kezemmel rácsaptam Bruce vállára. Ennek következtében ugrott egyet ültében és nem túl hangosan, de felkiáltott.
-Még itt vagy? - kérdezte miközben próbálta a levegőt újra normálisan venni.
-Igen! - akadtam ki, majd vettem egy mély levegőt - Na? Képes elszívni mások erejét?
-Igen.
-Igen - ismételtem meg halkan, majd idegesen beletúrtam a hajamba - Fantasztikus! Ez a gyerek mire nem képes? - kérdeztem költőien.
-Nem tud gyorsan futni - fordult felém Bruce, mire én felvontam az egyik szemöldököm - Oh, költői kérdés volt. Oké.
-És ez maradandó, vagy csak egy ideig nem tudja használni az erejét? - kérdeztem reménykedve, hogy olyan választ kapok amilyet akarok.
-Ezt még nemtudom - húzta a száját Bruce.
-Mi az, hogy nem tudod? - kérdeztem idegesen.
-Hát...még nem történt ilyen eddig senkivel. És a vérkép se mutat ki mendent Tony - levette a szemüvegét és a nyakába akasztotta - Hidd el én is aggódom Joyce képessége miatt, de türelmesnek kell lennünk. Nem tudok többet tenni. Ha csak átmeneti, akkor idővel vissza kapja majd az erejét.
-És ha nem az? - kérdeztem homlokráncolva, miközben az állam dörzsölgettem.
-Reménykedjünk, hogy az.
Lábjegyzet: Nem lett túl hosszú,se túl akció dús. De a következő rész elég érdekesre sikerült,és lesz benne egy csavar is;) Csak azt nem fogjázok egy hamar megkapini...haha. Na,jó komolyra fordítva a szót,szerintem legkésőbb vasárnap kint lesz,mert péntek-szombat versenyem van.
Szerintetek mi lesz Joyce képességével?
#AKávéfinom
Publikált: 2018.05.10.
Javított: 2018.05.21.
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top