# 17. rész #

Ebben  a részben lesz kicsi +16-os rész ha nem lett jó, PLS (ne) KÖVEZETEK MEG! ><
Köszönöm! :D

# Dorján szemszöge #

-Most meg mér versz el? ~ kérdeztem nevetve Juliántól.

-Túl perverz vagy. ~ vágta rá Julián piros arcal.

-Te váltód ezt ki belőlem! ~ nyújtottam rá a nyelvem.

-Oh, szóval akkor most ez az én hibám? ~ kérdezte durcásan Julián.

Mire. Hogy is mondjam? Nagyon tetszett így nem kicsit lettem merev alul.

-Na ne durciz már Jul. Ha nem szólsz hozzám meg haraplak! ~ jelentettem ki halál komolyan.

Mire semmiféle választ nem kaptam így egy kicsikét meg haraptam Julián nyakát. Mire fel nyögöt egy kisebbet.

Hmm nem erre számítottam de ez is valami. És amúgy is irtó szexi hangja van Juliánnak.

-Még mindig nem szólsz hozzám? ~ kérdeztem Juliántól.

Majd rá néztem és a világ legcukibb dolgát véltem látni. Julián az oldalán feküdt piros arcal, s fülekel.

A lábait meg össze szorította, s nyitott szájjal piheget. Közbe jobb kezével a takaróba mart.

Így gondolkodás nélkül fordítottam Juliánt a hátára, és másztam felé. Majd szemeibe néztem, amibe félelmet, s tudatlanságot véltem föl fedezni.

Így le másztam róla és hátat fordítottam szegénynek. Hallom ahogy motoszkál mellettem.

-Dorján, Dorján, Dorján! ~ kiabálta kétségbeesetten Julián.

Így csak kíváncsian felé fordultam.

§ Julián szemszöge §

Mi ez a fura érzés? Ahogy Dorján meg harapott úgy éreztem magam mint egy szaunában, és a bőröm bizseregni kezdett.

Majd valami feszülő érzést éreztem az alhasamba. Így szóltam Dorjánnak, de szerintem nem hallotta.

De aztán mégis felém fordult kíváncsi szemekkel.

-N-Nagyon rosszul érzem magam. És baj van itt lenn is. ~ tettem kezét az alsómra.

Mire Dorján arca meg változott, majd föl ült és az ölébe húzott mosolyogva.

-Nem volt még merevedésed picim? ~ kérdezte fülembe sutogva Dorján.

Mire én csak megráztam a fejem.

-Akkor segítek picim. Nem kell félni még nem foglak magamévá tenni, csak egy kicsit játszunk. ~ mondta Dorján.

Majd meg  éreztem simogató kezeit testemen. Aztán egyszer csak Dorján kezeit levezete hoszomhoz és kezébe vette.

-Mit... C-Csinálsz? ~ kérdeztem halkan.

-Szólj ha hagyjam abba. ~ mondta Dorján.

Majd újra el kezdte hoszomat simogatni. Ezután újra megéreztem Dorján ajkait nyakamon.

Majd egyik kezét föl vezete testemen és meg állapodott az egyik mellbimbómnál.

Majd dörzsölni, és csavargatni kezdte, de keze munkáját még mindig nem hagyta abba.

-D-Dorján.. én... M-Min-.. ~ dadogtam össze valamit.

Ezután rögtön meg éreztem magamba Dorján egyik vaskos kis ujját. Nekem nem is kell több rögtön el is élvezek.

Majd még pihegek pár percet, és utána tudatosul bennem hogy mi mégis mit csináltunk az előbb. És nagyon zavarba jöttem.

-Ügyes voltál szerelmem. Biztos fáradt vagy, szóval most menjünk fürdeni vagy később? ~ kérdezte kedvesen Dorján.

-M-Most. ~ válaszoltam zavarba.

Így Dorján föl kapott az ölébe és úgy vitt ki a fürdőbe.

✓ Kristóf szemszöge ✓

-Biztos vagy benne hogy jó ötlet? ~ kérdeztem Márktól.

-Azért utasítottalak vissza mert féltem, nem azért mert nem szeretlek! Életem legjobb döntése volt hogy veled jöttem.

És ahogy nézem a többieket rá jövök hogy nincs okom miért félni. Sajnálom hogy megbántottalak.

Szeretlek, szeretlek kérlek mondta azt hogy Imádsz, és nem hagysz el! Én csak érted élek. ~ bújt egyre jobban hozzám Márk.

Jaj ha akarnám sem tudnám azt mondani hogy utálom.

-Imádlak, szeretlek! Ne félj attól hogy magadra hagylak. De nem lennél velem boldog. Szeretlek. De szörnyű ember vagyok, egy állat.

Neked sokkal jobb kellene mint én. Láttad hogy a bátyám életét is hogy el rontottam. ~ mondtam lehajtott fejjel.

-... Nekem is van egy bátyám. Lehetem talán harmadikos mikor anyukám sírva jött értem, a suliba.

Mert a bátyámat el ütötték. Egy hónapig kómába volt, és a bal szemére is meg vakult.

Most mégis van egy csodás férje és nemsokára meg fog születni a kislánya. Szóval mi miért ne lehetnénk boldogak?

Együtt! Csak te meg én, na meg a pici. ~ mondta mosolyogva Márk.

Majd fejét a mellkasomra tette és úgy kezdte el simogatni a hasam, mire akaratlanul mozdult a kezem.

És szorosabban húztam magamhoz.

-Kisfiút szeretnék, pont olyan szépet mint te. ~ mondtam boldogan.

Majd egy puszit nyomtam Márk arcára.

° Alex szemszöge °

Épp most vívunk egy elég nagy párna csata háborút, és igen vesztésre állok.

-Kezdjük ott hogy mit kap a győztes? ~ kérdeztem.

-Hmmm nem kell a földön aludnia egyedül. ~ mondta William.

Mire csak arcon ütöttem a párnával, így egyensúlyát elvesztve dőlt hátra. De még kedveségből engem is magával rántott.

Így a párna is ki szakadt ami nálam volt és még az ágy is jó hangosan recsent meg alatunk. Ezzel tudtunkra adva hogy eltört.

Mire csak egy jött röhögtünk, és el kezdtük egymást csikizni. Vagyis William csikizet engem én meg csak röhögtem alatta.

Így gonoszságból meg fogtam és lábujjon haraptam William-et.

-Alex te idióta! ~ visitot röhögve William.

-Imádom ahogy röhögsz, s közbe föl húzod azt a pisze kis orrod. ~ mondtam.

Majd egy puszit nyomtam William orrára. Majd rögtön utána már nyílt is az ajtó.

-A-... Ti mégis mit csináltatok itt? Hogy törtétett el az ágyat? És mi ez a sok toll? ~ kérdezte érdeklődve Adrián bácsi.

-Az... Úgy volt anya hogy... haha.. nem bírom. ~ röhögött William.

Majd hasát fogva hátra dőlt. És nekem dobta a párna maradékot.

-Na az úgy történt hogy William-el el kezdtünk párna csatázni, de ő el dőlt és magával rántott így el tört az ágy, és a párna is ki szakadt.

Aztán kegyetlenül meg csikizet így  megfogtam és lábujjon haraptam. ~ röhögtem el a végét.

-Le haraptad a kis lábujjam. ~ vihogott tovább William.

-Kis disznókat nem eszek! ~ nyújtottam rá a nyelvem.

-Te mondod Milka tehén? ~ nyújtotta vissza a nyelvét William.

-Sose nőtők fel. ~ mondta mosolyogva Adrián bácsi.

-De anya! Ő kezdte hogy úgy röhögöm mint egy malac. ~ mondta durcásan William.

-Most nem igaz? És amúgy is a kis disznók közt is te lennél a legszebb! ~ mentem oda hozzá és nyomkodtam meg az arcát.

-Mi történt? ~ jött be rémülten Julián.

Egy száll törölközőbe háta mögött Dorjánnal. Aki kedvesére terített egy pokrócot így ölelte át.

-Mi lenne? Menjünk már aludnii! ~ fogott rá kezemre és húzott ki a szobából egy másikba.

De ahogy hallom a többiek is mennek már aludni. Így mi is lefeküdtünk aludni. Boldog vagyok, bár Kristóf még mindig nagyon aggaszt.



°^° °^° °^°


Sziasztok! Sárkány-Bébi-Cápás-Dinóim!
Remélem tetszik nektek!
A következő rész már le van írva, és ha nem leszek lusta még ma be másolom nektek! (:

By. Dorcsíí~

Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top