A nap végén, mint mindig egy sulis napon, Jimin és Taehyung a szekrényükhöz siettek.

-Na mit mondasz? - fordult Taehyunghoz Jimin.

-Miről beszélsz?

-Neked a memóriád olyan jó. - forgatta a szemét Jimin. - Arra, hogy ezek ketten valahova terveznek menni. Elmész?

Taehyung a szája szélét harapdálva gondolkodott el, miközben folyamatosan Yoongi hátát bámulta. Mintha csak megérezte volna, hogy nézik őt, egyből hátra fordult és egy mosolyt küldött Taehyung felé. Az ezüst fürtös zavartan pillantott el tőle és a mellett állóra vezette pillantását.

-Miért ne? Veszteni valóm nincs. Őszintén.. - vette halkabbra Taehyung, mert Yoogni és Jungkook is közeledett feléjük. - Már rég elengedtem azt a dolgot, csak kíváncsi voltam meddig teper. Te mész?

-Persze. Hülye lennék kihagyni. - vágta rá Jimin kapásból és Jungkookhoz lépett. 

Taehyung száját rágva várta, hogy Yoongi megérkezzen, aki derekánál fogva rántotta magához és gondolkodás nélkül megcsókolta. A gyors csók végeztével lágyan Taehyung puha ajkára harapott. Az ezüst hajú fülig vörösödve vállt el Yoongitól.

-Mondtam, hogy ha te harapdálod a szádat, én is megteszem. - suttogta, miközben végig simított Taehyung ajkain.

Taehyung pirulva húzta magára a kapucnit, hogy megpróbálja elrejteni zavarát, több - kevesebb sikerrel.

-Ne hozz már zavarba. - suttogta Taehyung és a tenyerébe temette az arcát.

Yoongi kuncogva vette el a másik védelmét és egy puszit nyomott annak orrára.

-Akkor hoználak zavarba, ha úgy csinálnék, mint Jungkook meg Jimin. - nevetett Yoongi, mire Taehyung az említettek felé kapta a fejét.

-Jó de őket az sem érdekelné, ha ruha nélkül lennének itt, csak egymás szájába lehessenek.

-Ugye tudod, hogy hallunk téged? 

-És mondd, hogy nem igaz. 

Jimin fintorogva nézett Taehyungra, majd kezét meglendítve mutatott be barátjának.

-Néha nem tudom eldönteni, hogy szeretitek egymást vagy utáljátok. 

-Szeretjük egymást, csak...

-Furán. - fejezte be a mondatot Taehyung. 

-Az már biztos, hogy furák vagytok. - rázta a fejét Yoongi.

-És te egy ilyen srácot választottál. - fordult barátja felé Taehyung.

-Nekem megérte. - nyomott egy puszit Taehyung ajakira. - Gondolkodtál azon, hogy később eljössz velem valahova? 

-Átgondoltam, igen. - bólogatott. -Persze, hogy megyek. - tette hozzá, amikor látta Yoongi várakozó pillantásait.

-Akkor később megyek érted. - húzta mosolyra száját Yoongi.

Az a pár óra, amit otthon töltött, túl gyorsan telt el Taehyung számára. Úgy érezte, hogy túl kevés ideje volt elkészülnie és még Jimin sem volt ott, hogy valamilyen formában észhez térítse őt. Amikor megszólalt a csengő, azt jelezve, hogy barátja megérkezett sietve rohant le a lépcsőn. Még gyorsan a tükörben végigmérte magát, majd végső elkeseredésében kezébe kapta a reggel felvett pulcsiját és kilépett az ajtón. Yoongi mosolyogva nézett végig rajta, majd magához húzva ölelte meg.

-Jól nézel ki. - túrt egy tincsei Taehyung füle mögé.

-Én nem-

-Mindig akkor nézel ki a legjobban, mikor nem hiszed el magadról. - vágott Taehyung szavába, már előre tudca, hogy mit fog szólni a másik.

Yoongi kézen ragadta Taehyung és maga után kezdte el húzni.

-Hova megyünk? - kérdezte Taehyung egy idő után.

-Egy igazi első randira.

A Taehyung házához közel lévő parkba sétáltak, ami miatt akarva, akaratlanul is eszébe jutottak a kellemetlenebb dolgot. Más érzés volt visszagondolni arra a randira, amire azt hitte, hogy tényleg az volt. Nem akart abba belegondolni, hogy akkor még csak játszadozott vele a másik.

-Ne haragudj.

-Tessék? - kapta Yoongira a tekintetét.

-Látom az arcodon, hogy valami bánt. Mivel ebben a parkban vagyunk. - nézett körül Yoongi. - Gondolom, hogy mik járnak a fejedben. És.. Sajnálom. Miattam gondolsz ilyenekre, mert úgy viselkedtem, mint egy farok.

-Tényleg úgy viselkedtél. - nevetett Taehyung. - Csak arra gondoltam, amikor itt voltunk. Ami nem azt jelenti, hogy rossz, mert nagyon jól éreztem magam. De... Más abba belegondolni, hogy az első randink, nem is volt annyira első randi. - vont vállát. Meg amúgy is.. Már rég nem haragszom. Akkor itt sem lennék. - mondta, miközben magára aggatta Yoongi pulóverét.

-Jó de-

-Yoongi. - vágott szavába Taehyung. - Tényleg nem haragszom. Csak engedjük el és legyünk most a tényleges első randinkon. - fogta meg Yoongi kezét és elkezdte húzni. - Várj, én nem tudom, hogy hova akarsz menni. - torpant meg.

-Én csak itt akarok lenni. - vezette az egyik közeli fához és leült a fűbe. - Őszintén szerettem itt lenni, élveztem a társaságod.

-Tényleg?

-Persze. - húzta ölébe Taehyungot.

-Most miért mosolyogsz ennyire? - biccentette oldalra fejét Taehyung.

Yoongi csak válaszul felvezette kezét Taehyung derekán, azzal a szándékkal, hogy megcsikizze, mire a másik csak hevesen megrázta a fejét tiltakozásképp. Egy kisebb játékos civakodás alakult ki kettejük között. Yoongi hirtelen döntötte el a fűben Taehyung, majd fölé hajolt.

-Pedig megérdemelnéd, hogy megcsikizzelek. Elloptad a pulcsimat. - nézett le az említett ruhára.

-Nem is loptam. Te hagytad nálam. - nevetett Taehyung. - Szóval, ez a te hibád, hogy egy pulcsival kevesebb van a szekrényedben. - kulcsolta Yoongit nyakára köré karjait.

-Mivel ez az enyém, le is vehetem rólad? - pillantott le Taehyung ajkaira.

-Próbáld meg. - túrt Yoongi hajába és magához húzta.

Yoongi és gyors de lágy puszit nyomott az alatta lévő szájára, majd elhúzodott tőle. Taehyung összehúzott szemekkel nézett a másikra, ami miatt Yoongi mosolyogva hajolt vissza hozzá. Kezeit Taehyung pulóvere és pólója alá vezette a kezét, majd lassan elkezdte felhúzni. Taehyung magát megerőltetve vált el Yoongitól.

-Az nem csak a pulcsi.

-Tudom. - suttogta Taehyung fülébe és rátért nyaka csokolására.

-És egy parkban vagyunk.

-Sajnos ezt is tudom. - sóhajtotta Yoongi.

-Te akartál ide jönni. - mosolygott Taehyung barátja szenvedésén.

A menta hajú gyorsan felült, magával húzva Taehyungot is, aki úgy gondolta, hogy a számára kényelmes hely, az Yoongi ölében lesz. Oldalra biccentett fejjel veszett el a másik tekintetében.

-Miért nézel ennyire? - mosolygott Yoongi.

-Gondolkodok.

-Min?

Taehyung pár másodpercig hallgatott, hogy össze tudja szedni a gondolatait.

-Amikor... Meghallottam a mosdóban, hogy miket beszéltek Jungkookkal, azt gondoltam, hogy ez az első szerelem elégé...szar. Konkrétan utáltam. De most, hogy rádnézek, eléggé tetszik az első szerelem gondolata.

-Első szerelem... Az első szerelmed lennék?

-Igen.

Yoongi fülig érő mosollyal simított végig Taehyung vörös arcán.

-Igaz, hogy... Nekem... Nekem nem te vagy az első, akibe beleszerettem de azt meg tudom ígérni, hogy te leszel az utolsó.

-Yoongi, valamit én is meg tudok ígérni. Hogy te vagy az első és te leszel az utolsó szerelmem is.

Vége

Köszönöm szépen, hogy ezt a könyvet is ilyen sokan olvastátok, annak ellenére, hogy elég ritkán jöttek részek. ❤️

Remélem tetszett nektek❤️