Taehyung hitetlenkedve sóhajtott fel, ahogy végignézett a mély álomban lévő Jiminen. Magában szitkozódott, amiért nem tudott az éjjel haza menni és még fel sem akar kelni az ébresztőre. Legjobb ötlete, ami támadt, hogy lehúzza Jimint az ágyról, de ő még arra sem kelt fel.

-Kelj már fel! - élesített a hangján és Jimin fenekére csapott.

Az ütésre és a hangra felkelt, majd álmosan fordult Taehyung felé.

-Miért ütögetsz? 

-Mert nem keltél fel már semmire sem. - nevetett Taehyung. - A másik ötlet az volt, hogy vízzel öntelek le. Örülj inkább, hogy ezt választottam. 

-De most fáj a seggem. - dünnyögte és lassan kikelt a meleg takaró alól.

-Máskor is fájt és nem panaszkodtál. 

-Ezzel nem tudok vitatkozni. - vont vállat Jimin, miközben ruháit kapkodta magára. -Egy pulcsit elloptam.

-Egy csomó ruhád van nálam. - fordult Jimin felé. - Miért nem azt húzod? 

-Akkor ezt fogom. - kapott ki egy piros pulcsit. - Ez az enyém. 

-De azt én szoktam húzni. - vette el az említett ruhadarabot. 

-Ezért nem a sajátomat veszem fel. - rázta a fejét Jimin, majd kérdőn fordult legjobb barátja felé. -Az nem Yoongi pulcsija?

-De az. Itt hagyta én meg akkor már kihasználom a helyzetet. Alacsonyabb nálam de mégis nagyobb pulcsikat hord, mint én. - nézte a rajta lógó felsőt. - Amúgy Jin írt, hogy suli előtt tudunk találkozni, mert bevár minket.

Siettek készen lenni, ugyanis nem szerették volna megváratni az idősebbet. Miután aznap elvitte őket Yoongi és Jungkook elől elég sokat beszélnek egymással, a suli előtt is mindig találkoznak és van, amikor az iskolában is találkoznak néhány percre. Most sem volt másképp, gyorsan találkoztak és most már hárman indultak az iskola felé. 

-Kicsit gonoszak vagytok... vagy lehet mégsem. - gondolkodott hangosan Jin.

-Nem vagyunk azok, megérdemlik, amit kapnak. - magyarázta Jimin. - Ha akarnak minket, mutassák is meg. 

-Jó, Jimin egy kicsit tényleg gonosz. - értett egyet Taehyung Jinnel.

-Mit mondasz? Nem én nehezítem meg direkt Yoongi dolgát. 

-Őszintén, nem vesznék veletek össze. 

Taehyung megpillantva az előttük sétáló Yoongi, gyorsan odalépett hozzá és egy szoros ölelésbe vonta. Yoongi a váratlan tett miatt néhány pillanat erejéig lefagyott, majd realizálta, hogy ki ölelgeti, ezért szorosabban fonta a kezét Taehyung dereka köré.

-Előbb találkoztunk, mint a suli. - vonta fel a szemöldökét Yoongi. 

-Így jött össze. - sóhajtotta. 

Hirtelen tapasztotta ujjait Yoongi szájára, amikor az közelíteni kezdett felé. Ledöbbenve nézte az előtte állót. Nem azért nem csókolta meg, mert nem akarná, inkább még mindig nem szokta meg, hogy több ember előtt mutassa ki az efféle vonzalmait. Mikor kicsivel kevesebben lettek Taehyung egy gyors puszit nyomott a menta hajú szájára. 

-Elégedj meg ezzel. - mosolygott Taehyung és már indult is előre. - Még mindig nem szoktam hozzá.

Yoongi elkapta a csuklóját és visszarántotta magához, hogy egy gyengédebb csókban részesítse. Taehyung szinte érezte a mellettük elhaladó tekinteteket, ami miatt füle hegye is vörösödni kezdett. Valamelyest lenyugodott, amikor Yoongi lágyan végigsimított az arcán. 

-Majd hozzá fogsz szokni. - suttogta Taehyung ajkaira, majd egy újabb csókot nyomott rá, amit viszonzott is az ezüst fürtös.

Ezután sietniük kellett, ha el akarták érni az óra kezdetét. Sietve ült Taehyung Jimin mellé, aki unottan nézett rá.

-Gyenge vagy. 

-Mondja az, aki az előbb szállt ki Jungkook öléből és szájából. 

-Erről nem beszélünk. - vágta rá Jimin sietve. - Mondta Kook, hogy délután el akarnak menni valahova. 

-Yoongi is említette. Még nem tudom, hogy megyek vagy nem. Délutánig eldöntöm.