|9|

J O H N N Y

-Hallottad ezt?-vigyorgott mellettem idétlenül Taeyong.-Azt mondta meleg lesz. Van nála esélyed, Johnny!-csapkodta vállam bolond módjára,de mivel idegesített rávágtam a kezére.-Na, ne bánts már!-kezdett morogni.-Elmondalak Tailnek.
-Fejezd már be-forgattam meg a szemem.-Még a végén meghallanak minket-pillantottam a pár méternyire lévő padra, amin Ten ült és egy másik srác.
-Hogy eldöntötted-nevet fel a mellette ülő fiú. Asszem valami Yuk izé a neve.-De ugye tudod, hogy ez nem így működik? Ezt nem lehet így eldönteni-rázta meg a fejét.
-Miért ne lehetne?-ráncolta a szemöldökét.
-Mert ez nem olyan, hogy eldöntöd, hogy ma fekete nadrágot veszel fel -forgatta meg a szemét.-Ez annál komolyabb.
-Ahj, Yukhei mikor lettél te ennyire bölcs?-túrt fekete tincseibe Chittaphon, közbe oldalra pillantott. Hirtelen elkapott az aggodalom, nem-e észrevett minket, de Taeyong gyorsabban kapcsolt mint én, a fejünkhöz tartotta a kezében lévő női magazint.
-Hallod, miért ilyet hozzál?-pillantottam kérdő tekintettel a mellettem ülőre.
-Hirtelen csak ezt találtam-morgott.-Tudod, nem így terveztem a péntek délutánomat, hogy Tent és egy másik srácot fogok lesni a parkba.
-Befejezted?-néztem unottan Taeyongra.-Csak mert már unom a hisztid.
Megforgatta a szemét, és valami válaszon törte a fejét, éppen szóra nyitotta a száját, mikor kezem a szájára helyeztem.
-Maradj csendben-szóltam rá halkan, közbe pedig füleltem a mellettünk zajló beszélgetés felé.
-Nem tudom, ez most csak úgy jött-rántott vállat, majd elmosolyodott.-Olyan okosnak érzem magam.
-Azért ne erőltesd-nevetett halkan. -Viszont, szerintem haza megyek. Kipihenem ezt a mai napot, és próbálom elfelejteni-dörzsölgette halántékát, ismét oldalra nézve, de mivel Taeyong teljesen elbambult, az magazin a kezébe maradt, nem tudtam időbe érte nyúlni. Így történt az, hogy Chittaphon észrevett minket. Szúrós szemekkel méregetett, ezért úgy gondoltam jobb lesz, ha elfordítom a fejem.
-Szerintem mennünk kéne-szóltam oda Taeyongnak.-Hallod?
-Mi?-tért magához a bambulásból, majd bólintott, majd felkelve a padról indultunk el, de valami, pontosabban valaki megakadályozott ebben.
-Állj csak meg-hallottam magam mögül annak a hangját, akiét a legkevésbé akartam hallani most.- Johnny Idióta Seo-éreztem ahogy egész testembe megfeszültem. Segítségért könyörögve néztem barátomra, de ő csak röhögve nézett , majd egy intés kíséretben elment. Szép kis barát mondhatom.
Lassan fordultam meg tengelyem körül.
-Taeyong ötlete volt-védtem magam, de arcán láttam, hogy nem hisz nekem.

T E N

Dühös voltam. Együtt voltam egy olyan lánnyal, aki valójában Johhnyra hajtott. Johnny azt is elvette tőlem, hogy lehessen egy barátnőm, aki engem szeret, nem őt. Bár mondjuk, engem se érdekelt Yunseo. Csak azért csináltam ezt az egészet, hogy elfelejtsem Johnnyt. Nem akartam hogy tetszeni kezdjen. Nem akartam ragaszkodni hozzá. Nem vele akartam az első csókom. De mégis elvette.  Ezzel mindent összezavart. Elkezdett érdekelni, holott sejtettem, hogy csak kihasznál. Szórakozik velem. Hiszen ezért is csókolt meg. Másra nem voltam jó, csakhogy segítsek neki hülyét csinálni magamból.
Dühös pillantásaim hamar váltottak át elkeseredetté, de próbáltam elrejteni őket.
-Szóval Taeyong ötlete volt?-vontam fel szemöldököm, majd felsóhajtottam .-Jobb tényleg nem jutott eszedbe?
Erre nem mondott semmit, csak megforgatta a szemét.
-Mi volt YunSeoval?-kérdezte, de erre csak megforgattam a szemem.
-Úgy is hallottál mindent, akkor minek kérdezed?-tártam szét a karom kérdőn.-Nem kellettem neki. Azért jött velem össze, hogy hozzád közelebb kerüljön-mondtam halkan.
-Sajnálom..-jött közelebb, és lassan körém fonta karjait, de nem engedtem. Mellkasára helyeztem kezem, és úgy toltam el magamtól.
-Nem kell a sajnálatod, Johnny-mosolyogtam rá szomorúan.-Most hogy vége van a kis megállapodásunknak, szeretnélek megkérni, hogy legyen a kapcsolatunk ugyanolyan, mint előtte. Ne keress engem, és én se foglak téged-néztem fel szemeibe, amik ürességet tükröztek, nem tudtam mit kiolvasni belőlük. Lassan vettem le kezeim mellkasáról, majd megkerülve őt hagytam egyedül a parkban, míg én fájó szívvel indultam haza.

_______________
Hihello c:

MÉG ÉLEK!!!!

tudom, késtem a résszel pedig már rég kiakartam  rakni, de valahogy mindig közbe jött valami 😅 Dee mostmár tényleg. Ígérem. Hogy sűrűbben jönnek majd részek c:

Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top