"Szabadság és szabadosság."

A lányok nagyon szerették volna, ha a játéknál, ha valaki elveszít egy kört, akkor meghúzza az üveget. Mi lesz itt vetkőzős póker?!

Akármennyire tiltakozhattam én meg Jungkook, mindenki más ezt akarta.

Unott pofával kitettem eléjük a két italt, amit hoztak, majd leültem Jungkook mellé a földre.

-Szóval, mindenki tud játszani? -nézett körbe sejtelmes mosollyal Tae, majd kipakolta a lapokat. Jungkook bíztatóan rámmosolygott, mire én a számat rágva néztem rá. Nagyon pipa vagyok.

-Egy kiszabásom van, hamár mindenki alkoholizálni szeretne - emeltem meg a hangom - senki ne merjen lerészegedni! - mindenki nagyokat bólogatott, de én tisztán tudtam, mi lesz ennek a vége. Szomorkásan vettem fel a kiosztott lapokat, majd betettem a tétjeim. Muszáj volt nyernem, mert akkor innom kell és annál jobban semmitől sem undorodom.

Micsoda meglepetés, a lányok bedobták a lapjaikat, majd gyorsan mindketten ittak egy-egy kortyot. Szemforgatva emeltem a téten, majd figyeltem, ahogy mindenki sorra dobja be a lapjait.
Csak én és Jimin maradtunk. Pókerarccal bámultam rá, majd megint emeltem. Ő is emelt, majd megmutattuk a lapjaink. Neki sora volt, nekem flössöm. Diadalittasan magamhoz toltam a zsetonokat.

Mindenki felnevetett, Jimin ivott.

Görcsbe állt a gyomrom, majd indult az új kör. Elég béna lapokat fogtam ki, szóval cselekednem kellett. Muszáj nyernem. Muszáj. Semleges arccal betoltam egy egész nagy összeget, amit hatan egyből fel is adtak. Jin, Jungkook, Nam és én néztünk egymással farkasszemet. Ránéztem Jugkookra. Csillogott a szeme, úgy mosolygott rám, majd emelt a téten. Namjoon bedobta a lapjait, mi folytattuk. Olyan nagy idegesség volt bennem avval kapcsolatban, hogy ha nem nyerem meg, mit kell innom, hogy rendesen belefájdult a fejem is. Emeltünk a téten, majd Jin is feladta. Ketten voltunk már csak Jk-vel. 

-Hagyjalak nyerni? - kérdezte mosolyogva. 

Ez nem is rossz ötlet. Bár hangosan nem mondtam ki, a szememmel próbáltam jelezni felé.  A szája sarka megrándult, majd megint emelt. Összeszűkült szemmel ránéztem és tartottam az emelést. 

-Mikor adod fel? - morogtam az orrom alatt, mire Jungkook felhorkant, majd kopogott. 

Ez két dolgot jelent. Vagy emelek és még húzom, amíg fel nem adja, vagy elvesztem és innom kell. 

Emeltem.

Jungkook meglepetten nézett rám, majd megint emelt. Tartottam és már rá sem mertem nézni. Tuti vesztek. Ezt nem lehet megnyerni. Lekopogtam, mire Jungkook is, majd megmutattuk a lapjainkat. A csapat nagy része nevetett, én meg szinte a sírás határán álltam. Eltorzult arccal néztem, ahogy Henie átnyújtja az üveget. Remegő kezekkel vettem el és Jungkookra néztem.
Mindenki örjöngött, hogy igyak már bele.
Csalódottan néztem Jungkookra, mire hirtelen az arca megváltozott.

Megértette, hogy miért küzdöttem annyira. Megvontam a vállam, elvégre nem az ő hibája, majd beleittam az alkoholba. Végigmarta a torkomat, szúrt, felerősítette a háningerem és a fejfájásom. Le sem bírtam tenni az üveget, annyira undorító volt. Jungkook kivette a kezemből, majd új kör kezdődött. 

Tiszta gáz vagyok. Biztos, hogy mindenki idiótának tart most, meg lúzernek. Szóltam, hogy ebből a körből kimaradok, és fájdalmas arccal bevonultam a mosdóba. 

Magamra zártam az ajtót, majd amilyen erősen csak lehetett, fogat mostam, hogy ne érezzem a számban az ízt. Megmostam az arcomat is.

Ez nem jó. Nagyon nem. 

Kinyitottam az ajtót, majd odasétáltam hozzájuk. Ők nagyon élvezik a játékot. Nevetnek, boldogok, nem érzik rossznak ezt. 

De ők nem élték át azt, amit én átéltem az alkohollal kapcsolatban. Már csak az, hogy rágondoltam, hatalmas sebeket tépett fel. 

-Chaerin, nem jössz vissza? - kérdezte mosolyogva Injun. Halványan rámosolyogtam, majd megráztam a fejem. 

-Elmegyek, kiszellőztetem a fejem. Kicsit sajog. Nyugodtan játszatok, megleszek. - Jungkook azonnal felállt. 

-Hova akarsz menni ilyen későn? - húzta fel a szemöldökét Yoongi. 

-Itt van nem messze egy park, oda megyek. Viszek magammal telefont is, nyugi. 

-Elkísérlek, zűrös ez a környék. - sétált mellém Jungkook. 

Kicsit arrébb húztam, ahol nem látnak ránk. 

-Nem szeretném, ha jönnél, mert... gondolkodnom kell.  - Karba font kezekkel állt előttem, szilárdan, megfeszülve. Nem nagyon enged. 

-Féltelek. - suttogta és befeszítette az állkapcsát. Sóhajtottam. Hisztis voltam. 

-Rendben, akkor bevonulok a szobámba. - motyogtam, majd kikerültem. Megfogta a kezem és maga felé fordított. Olyan lágy volt az érintése, hogy majdnem összeestem. Élesen beszívtam a levegőt és ránéztem. Szinte csukva volt a szeme, úgy bámult le rám. Haja épphogy érintette a homlokom. Kirázott a hideg. 

-Majd bemehetek? - kérdezte egy halvány mosollyal. Egy aprót bólintottam. Jó szorosan megölelt és adott egy puszit nyirkos homlokomra. 

Egy pohár vízzel vonultam be a szobámba, majd kinyitottam az ablakot. A hűvös esti levegő végigtapogatta az egész testemet, nyaldosott. Felemelte a hajam, bemászott a pólóm alá, végig a zoknimon át a lábujjam tövéig.

Kiültem a párkányra és a sötétségbe vont negyedet néztem. A messzi távolban szépen világítottak az utcákon a lámpák, a hegyeknél csak apró foltokat láttam, amik az idő múlásával lassan kialudtak.

Alattam viszont nagyban ment a nyüzsgés, mindenféle illegális dolgok.

Tényleg szar helyen "élek".

Felhúztam a pulcsim ujját. Mennyire gyorsan megváltozott minden. Egyik pillanatban még fuldokoltam, a másikban meg kihúztak a vízből és megmentettek.

Halványan mosolyogva az egyik térdemre hajtottam a fejem, és hagytam, hogy a hűvös szellő leszárítsa hulló könnyeim.

-Chaerin, nagyo...- lépett be a szobába Jungkook, de amint meglátott, megdermedt az ajtóban. -Rin-ah, mit csinálsz? -Kérdezte halkan, kimérten. Felé fordítottam a fejem, ugyanúgy a térdemen hagyva. Rámosolyogtam.

-Csak levegőre volt szükségem. -mormoltam halkan. Jungkook egy lépést közelebb jött, a szellő magával hozta az illatát is. Felvette a pokrócomat az ágyról, majd mellémlépett. Lassan lehúzott a párkányról, majd körém tekerte az anyagot. Szívem hatalmasat dobbant, majd őrült tempóba kezdett.  Felnéztem rá, miközben gondosan igazgatta a vállamon a pokrócot.

Olyan gyönyörű volt.

-Miért sírsz?!- letörölgette a hüvelykujjával a kibuggyanó könnyeimet, majd összevont szemöldökkel a szemembe nézett. Mosolyogva megráztam a fejem, miközben újabb könnyek árasztották el az arcom. - Öröm könnyek?- búgta már szinte az orromra. Belenéztem éjsötét szemeibe.

-Valami olyasmi. - Jungkook szemében felvillant valami, majd halvány mosolyra húzta a száját. Szorosan megölelt, mire a szívem már ki akart ugrani a helyéről.

Durva, mikre képes a szerelem az emberrel. Vagy nagyon szomorúvá tesz vagy nagyon boldoggá. És én most nagyon boldog voltam.
Tudtam, hogy van valaki, aki a temérdek hibámmal együtt is, végtelenül szeret.

Jungkook elhúzódott tőlem, kisimított egy tincset az arcomból, majd az ablak elé lépett.

-Nem szeretném, ha újra megfáznál.

-Azért, mert szörnyű látvány vagyok? - Jungkook elém lépett és visszaigazította a pokrócot.

-Azért, mert aggódom érted. És nincs annál rosszabb, mint aggódni valakiért, akit nagyon szeretsz. - A szívem erre a vallomásra egy pillanatra megállt. Most tényleg bevalotta, amit érzett irántam? Kifújtam a benntartott levegőt, majd megöleltem. Jungkook nevetve ölelt vissza, majd leültetett az ágyra.

-Egy pillanat és jövök. És ne nyisd ki újra azt az ablakot! Piszok hideg van!- bólintottam, ő meg kisietett a szobából, és öt perc múlva egy hatalmas bögrével és két pirítóssal tért vissza.

Hálásan elvettem tőle a bögrét, meg az egyik pirítóst.

-Biztos nem fogok újra megfázni - mosolyogtam rá - edd meg a pirítóst. - Böktem a szememmel a nálahagyottra. -Nehogy már csak én egyek, te meg bámulj rám.

-Szeretem nézni, ahogy eszel. -Mosolyodott el, én meg elpirultam.

A fenébe...!

----------------------
Sziasztok!
Meghoztam az újabb részt, remélem elnyeri a tetszésetek és voteoltok meg kommenteltek alá.
Én imádtam írni ezt a részt,a vége teljesen kiakasztotta nálam a cukifaktort. 😍
A helyesírási és egyéb hibákért elnézest, de ha vége a sztorinak, akkor az egészet újraírom(tervek szerint, aztán lehet nem lesz belőle semmi). 

HAMAROSAN VÉGE A TÖRTÉNETNEK, REMÉLEM MINDENKI ÉRZI 😢😱😢😱

Csóközön