19

Reggel Hoseok előbb kelt mint a két fiatalabb. Muszáj megbeszélnie velük a dolgot. Persze nem tud mindent és nem is biztos mindenben, de a hallottak alapján arra a következtetésre jutott hogy a két fiatalabb tegnap nem "CSAK" beszélgettek. Nem akarja őket leszidni hisz a hallottak alapján Jimin is és Jugkook is megbánta...vagy ha nem is az biztos hogy tisztában vannak azzal hogy mit tettek. Szépen nyugodtan megbeszélik a dolgot és segít nekik amiben tud.

-Mmm...-nyöszörgésre figyelt fel. Azonnal oda fordult és látta hogy bizony Jimin ébredezik. Lassúakat pislogott, megdörzsölte szemét és már készült is felülni az ágyba de Jungkook hirtelen megragadta a karját. Nem csak Jimin, de még Hoseok is ugrott egyet ijedtében.

-Még feküdj vissza.-dörmögte a maknae rekedtes hangon. A rózsaszín hajú csak nyelt egyet és vissza feküdt a fiatalabbal szembe. "Milyen szép arca van" Gondolta magában és alaposan szemügyre vette a fiatalabb profilját.

-Jimin, ha ennyire bámulsz nem tudok aludni.-mondta a maknae csukott szemmel.

-Bocs...-motyogta zavartan az idősebb.

-Azt nem mondtam hogy baj.-vigyorgott és kinyitva a szemét egy apró csókot nyomot a rózsaszín szájára.

-Látom már mindketten fent vagytok.-mondta Hoseok, mire mind a ketten rémülten fordultak az irányába. "Látta a csókot! Végünk van. Ahhh...bazdmeg, hülye Jungkook" Gondolták mind a ketten.

-Hyung...-nézett az idősebbre rémülten Jimin.

-Valamiről beszélnünk kellene.-mondta, de hangjában nem volt tapintható a harag. Persze jót szórakozott a két kisebb félelmén és el is játszott a gondolattal hogy kicsit még jobban rájuk hozza a frászt azzal hogy szigorúan néz rájuk, de aztán inkább elvetette az ötletet, hisz ez egy elég komoly ügy.-De előtte inkább menjünk le reggelizni.-kelt ki az ágyból Hobi. Legszívesebben már most megbeszélné a dolgokat a két fiúval, de ez egy elég hosszas beszélgetés lesz szóval jobb ha előtte esznek is valamit. Mindhárman lementek a konyhába ahol még senki se tartózkodott.

-Úgy látszik Jin még alszik.-mondta a legidősebb. Jimin és Jungkook még csak szólni sem mert. Mindketten elvoltak veszve a gondolataikban. Vajon most mi lesz? Hoseok nem tűnt mérgesnek, de aztán ki tudja?- Jézusom ne agyaljatok már annyit.-nevetett Hobi, mire mindketten rá kapták a tekintetüket.- Nem foglak megenni titeket nyugi.-mosolygott. Ez egy kis nyugalmat adott a két fiatalabbnak, de azért még mindig feszengtek egy kissé.

-Együnk müzlit.-ajánlotta váll vonva Kook.

-Oké!-vigyorgott Hoseok és elővett három kis műanyag mélytányért.-Milyet kértek? Van mézes,csokis és epres gabonapehely.

-Epres.-mondta egyszerre Jungkook és Jimin.

-Wow..-lepődött meg az idősebb.-oké-levette a polcról az epres és a csokis gabonapelyhet majd a hűtőből tejet és mindegyik tányérba öntött a fehér folyadékból.

-Hé mit csinálsz!?-akadt ki Jungkook.-... Hyung-Tette hozzá még gyorsan.

-Oké, tudom. Fura meg minden , de én így sokkal jobban tudom a müzlit adagolni.

-Aha...-mondta Kook.

-Ne pimaszkodj.-csípet bele a maknae oldalába Jimin.

-Szz...áh,Jimin.-nézett az említette mérgesen Jungkook és közben az oldalát fogta.

-Megérdemelted.-nevetett Hoseok.-Nah gyertek. -ült le az asztalhoz a saját tányérjával.

Miután mindannyian megették a reggelijüket vissza mentek a szobájukba. Mindhárman leültek a földre, nekidőltek az ágynak és várták hogy a másik belekezdjen.

-Szóval...-törte meg a csendet Hoseok. Érezte hogy a másik kettő nem fog megszólalni.- Hallottam a tegnap esti beszélgetéseteket.-vallotta be. A két fiatalabbnak pedig meghűlt a vér az ereikben és egy másodperc alatt lefehéredtek. Eddig azt hitték hogy Hyung-juk csak azt a kis reggeli csókjukat látta, viszont ezek szerint arról is tud hogy ők ketten lefeküdtek.

-Nézzétek, én nem akarok beleszólni ez a ti ügyetek, a ti dolgotok. Viszont aggódok. Értetek is meg Taehyungért is. Szóval szeretném megkérdezni hogy ti ezt hogy gondoltátok? Nem lecseszés képen, mint mondtam nem igazán akarok bele szólni csupán csak aggódok.-mondta a legidősebb. Mondandójában és hangjában nyoma se volt haragnak vagy esetleg undornak így Jimin és Jungkook megnyugodtak.

-Mennyit tudsz?-kérdezte Jimin.

-Annyit sikerült össze raknom hogy tegnap valószínűleg történt valami olyan köztetek aminek nem kellet volna megtörténnie. Meg hogy Jungkook gyerekes. -mondta a végét nevetve hogy kicsit oldja a feszültséget.

-Hé!-akadt ki a legfiatalabb, Jimin pedig felnevetett.-Jimin!-fordult az idősebbhez.

-Mi van?-nevetett.

-Te ki röhögöd a tegnapi vallomásomat?-akadt ki.

-Dehogy, tök aranyos voltál.-mosolygott.

-Ne hívj aranyosnak. Egy férfi nem lehet aranyos.-zsörtölődött.

-Jól van te nagy gyerek, inkább arról beszélj hogy mégis mit csináltatok ti tegnap délután.-mondta Hoseok Jungkook felé intézve a szavait. A legfiatalabb azonnal elhallgatott.

-Hát... Lefeküdtünk egymással.-vallotta be.-Egyszerűen megtörtént, az egyik pillanatban még úgy mond veszekedtünk a másikban pedig már...

-Oké-oké, elég. Eltudom képzelni.-nevetett kínosan Hobi.-Szóval ez történt.-sóhajtott.-és hogy fogjátok elmondani Tehyungnak? Egyáltalán elakarjátok mondani? Vagy ez csak egy ilyen kis kaland volt és minden megy tovább a régi kerék vágásba?

-Nem tudom. Én szeretem Jungkook-ot.-Mondta Jimin maga elé bámulva-...elég régóta.-suttogta.

-Én is szeretlek.-mondta Kook és kezét a másik combjára rakta.

-Hát akkor áldásom rátok.-csapta össze a két kezét az idősebb- Viszont V nagyon össze fog törni. Az is lehet hogy a barátságotok is rá fog menni.-nézett Jiminre sajnálkozóan.

-Tudom...-mondta a kisebb elhaló hangon.

-Ne aggódj.-ölelte magához Kook.

-Többieknek elmondjátok?-kérdezte Hoseok.

-Egyenlőre, szerintem még nem kéne.-mondta Jungkook.- vagy te hogy vagy vele Jimin?

-Egyetértetek.-bólintott.-Te se mond el légyszi Hyung.

-Jó, egy feltétellel.-mondta egyszerűen.

-Mi?-lepődött meg a maknae.

-Ha többet nem zártok ki!-mutatott az ajtóra kiakadva mire mind felnevettek.

-Oké, azt hiszem ezt teljesíteni tudjuk.-nevetett Jimin.

-Akkor oké.-mosolygott a legidősebb.

-Köszönjük Hyung.-mosolygott a rózsaszín hajú.

-Semmiség, de V-vel mindenféle képen közöljétek.

-Majd ha haza jött.-mondta Kook.-Nem lenne jó ha most még ezzel is bajlódna. Foglalkozzon csak a családjával.

-Igen, ez így elég korrekt.-gondolkozott Hoseok.-Jól van. Magatokra hagylak.-állt fel.- de, azt ügye tudjátok hogy délután be kell menni gyakorolni?

-Igen, tudjuk.-mosolygott Jungkook. Csak menj már.Gondolta magában.

-Akkor majd gyertek.-intett a legidősebb és már el is ment. Amint az ajtó becsukódott Jungkook azon nyomban megfogta Jimin állát és az ajkaira tapadt. A rózsaszín hajú nem kicsit lepődött meg, de aztán hamar magához tért és viszonozta a maknae csókját.

-Mmm...Jungkook.-nyögte ki nehezen Jimin két csók között. A fiatalabb nem nagyon foglalkozott azzal hogy mit akarhat az idősebb. Érzékien végig nyalt Jimin alsó ajkán ezzel engedélyt kérve a bejutásra. Az idősebb egyből leejtette állát ezzel utat engedve Jungkook nyelvének. A maknae egész teste bizserget, ajkai kissé elzsibbadtak és az alhasában kisebb görcs keletkezett. Most már biztos, Jimin teljesen elveszi az eszét.

-Ah Jimin...-vált el lihegve Kook.-Mit művelsz velem?-kérdezte. A szemei csak úgy csillogtak ahogy az idősebb kipirult arcát és csóktól duzzadt ajkait figyelte.

Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top