Seungwoo
Az a ház, vagy inkább palota mert olyan nagy volt, amibe követtem megvásárlóm, felülmúlt mindent. Komolyan nem mertem semmihez sem érni nehogy eltörjem. Túl drágának tűnt minden. Bámészkodásom megvásárlóm zavarta meg újra.
- Nos, igaz amit az az alak mondott?
- Mármint.. mire gondol? - ilyen házat, már amit eddig láttam belőle, csak álmaimban láttam.
- Ne bosszants fel, tudod te azt. - elég ijesztővé vált hangja, be is tojtam kissé tőle.
- Hát ha arra gondol... - nyeltem egyet - akkor igen, még szűz vagyok. - kínos de ez van. Eddig szerencsém volt.
- Van valami bajod, hogy nem ért hozzád az a barom?
- Nincs semmi bajom. Nem vagyok beteg. - azt hiszem erre gondolhatott - Biztos nem feleltem meg neki.
- Ez hülyeség. Egyébként.. - végig mért újra - hogy kerültél hozzá?
- Az apám tartozott neki. - mondtam s vontam vállat - Sok embernek tartozott, de ennek az embernek a legtöbbel, azt hiszem.
- Hogy hívják apád?
- Jung Tae Hyung. - talán neki is tartozott azért érdekelte hirtelen nyomorult apám neve.
- JT.. ismertem. - na ez is új, mármint hogy valaki így említi meg azt a nyomorultat - Egy balfasz volt.
- Ahogy mondja. - bár nem tudom még mit szabad és mit nem itt, de azért jártatom a szám.
- Na de, nálam egyszerűek a szabályok. Vagy megszoksz vagy megszöksz. Utóbbi lehetetlen, szóval... Emellett ha hazugságon kaplak gondolkodás nélkül doblak oda másnak. A házban s azon kívül bárhová mehetsz, kivéve az én szobám. - hallgattam őt, közben pedig nem győztem csodálkozni. Nagyon nem ilyennek képzeltem el azt aki súlyos pénzeket fizetett ki értem, úgy hogy tisztában lehet azzal hogy kb semmit nem érek. - Megértetted?
- Igen uram. - mondtam és bólintottam is.
- Akkor most felmegyünk és megmosdasz. - ahogy mondta meg is indult. A nagy lépcsősor felé, majd azon felfelé, és én követtem mert nem is tehettem mást. Menet közben is mondott még pár dolgot, hogy mit szabad és mit nem, amit én igyekeztem is megjegyezni. Az emeletre érve egy nagy, két ajtós szobánál állt meg. Oda nyitott be s oda is ment be, így aztán én is. Nem győztem itt is csodálkozni. Igazán nagyon szép szoba volt, olyan amit volt főnököm tuti nem engedhetett volna meg magának. - Itt is volnánk. - szólt végül - Menj el fürdeni - mutatott egy ajtó felé - a ruháid csak tedd egy csomóba, nem lesz rá szükséged. -megijedtem, talán észre is vette - Kapsz másikat helyettük.
- Értettem. - mondtam csak.
- Na menj. - mondandója után magamra is hagyott.
Nem akartam bajt magamnak így távozása után birtokba is vettem a fürdőszobát. Ugyanolyan luxus fogadott ott is mint máshol eddig. Ruháim, már ami rajtam volt, az alsó és a nadrág, levettem és egy helyre tettem le. A zakót ami megvásárlómé azt csak felakasztottam a fogasra. Tusolás mellett döntöttem, mert az tűnt a legegyszerűbbnek és a leggyorsabbnak. Alaposan megmostam magam mindenhol, ami után csak törölközőt tekertem magam köré és úgy mentem vissza a szobába. Abba a szobába ahol az az óriás, megvásárlóm, állt velem szemben s amint meglátott elejtette a kezében lévő ruhát. Láthatóan nyelt egyet, aztán megindult felém. Hirtelen és hevesen rántott magához és csókolt meg engem. Nem értettem mi történik, mármint hogy miért ilyen, de mégis, valami oknál fogva viszonoztam csókját. Olyan... Olyan ösztönösen jött. Ahogy az is hogy hozzá simuljak miközben ő derekamra majd fenekemre simít.
- Az a barom... - morogta szinte - jobb is hogy nem ért hozzád. - fenekembe markolt - Mert ugye semmilyen formában nem ért hozzád?
- Egyszer vert meg. - túlságosan izgató volt számomra ahogy fenekem markolta. Ugyanis ez az egyik gyengém. - Még az elején mikor hozzá kerültem.
- Miért? - közben nem eresztette fenekem.
- Nem hitte el, hogy nincs pénzem és nem tudok fizetni. - szavaim nyomán fogott, felemelt és nyakamra hajolva hagyott ott fájdalmas nyomot.
- Én csak akkor ütlek meg ha szembeszegülsz velem. - tett le és engedett el, azért hogy a leejtett ruháért hajoljon, ami csak egy ing volt, és felvegye - Vedd fel. - mondta ugyan, de aztán ő adta rám, de úgy hogy amint fent volt az ing a törölköző lecsúszott rólam. Kínos volt, de nem vészesen, mert az az ing leért jóval térdeim alá. - Hm... Neked ez az ing sokkal jobban áll mint nekem. - komolyan a saját ingét adta rám? Fura ez a fickó.
- Köszönöm uram.
- Ezt hagyd el. Idegesít. - újra magához húzott - Hívj Seungwoo-nak, ez a nevem.
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top