Hát itt az újabb rész. Lehet nekem ez az egyik kedvenc részem. :) Mint mindig most is remélem tetszeni fog ez a rész is. Nyugodtan kommenteljetek, írjátok le a véleményeteket mert engem nagyon érdekel.

#Mason#

Mikor Kíra megölte a lányt mindenki csöndben volt. Rob, én de még Den is. Nálam nem voltak ilyen érzelmek...de Kíra próbálta megbeszélni...még is hogy lehet neki ilyen jó szíve? Meg akarják ölni de ő még ilyenkor is megakarja ismerni a másikat. Végül Rob törte meg a csendet.

-Még egy valaki meghalt. Már csak 4-en maradtatok.-Látszott rajta hogy lát valamit Kírában mert széles mosolyra húzta a száját majd hátradőlt a székében kezeit szája elé tette.

-Előjöhetsz nem bántalak.-Emelte fel a kezeit. És ekkor egy lány jött elő aki fiatalabb volt mint Kíra.

-Hihetetlen ennek a lánynak a megérzése.-Mondta Rob. Ő még sosem dicsért meg senkit...és ez nem tetszik.

Végül Kíra elindult majd mellé futott a lány...azt hiszem Iza. És megfogta Kíra kezét. Ekkor tisztán lehetett látni Kíra arcán a megilletődöttséget. Vicces volt.

De ekkor egy másik kamera kép szintén egy verekedést mutatott. 2 srác az egyik aki megölte az a lányt a másik egy viszonylag gyenge testalkatú srác aki be van rezelve. Csak ráztam a fejem. Egyértelmű hogy a gyenge srác fog meghalni.

Nem is kellet sok és igazam lett. 

-Még egy valaki meghalt. Már csak 3-man maradtatok.-Ahogy láttam Kíra csak előre nézett. De Izát ez egy kicsit megijesztette és elkezdett körbe nézni.

-Nyugi! Nem fogom hagyni hogy bántson téged.-Mondta Kíra de továbbra is csak előre nézet.-Biztos van valami kiút.-Mondta és ekkor beleütköztek a kerítésbe. Kíra elmosolyodott.

Van valami terve? 

-Csak fel kell másznunk.-Mondta Kíra mintha semmiség lenne.

Fogta magát és elkezdet mászni. Ekkor Robra pillantottam aki mosolygott és megnyomott egy piros gombot így a kerítésbe áramot vezetett. Ijedten néztem Kírára aki még mindig a kerítésen volt. Fogait összeszorította és nagy nehezen kinyújtotta a kezét és feljebb mászott.

Meg se tudtam szólalni. Hogy? Hogy képes rá?

Ekkor Rob még egyszer megnyomta a gombot így még több áram lett a kerítésben. Ezt már nem bírta Kíra így elengedte. És a földre esett. Egy ideig még ott feküdt. Majd felkelt.

-Megpróbálom még egyszer!-Állt volna fel de Iza megállította.

-Nem fog menni. Még te se tudod megtenni!

#Kíra#

Iza ijedten mögém pillantott. Majd egy lándzsa repült el a fejem mellett.Dühösen hátra néztem. Egy magas, izmos srác állt mögöttem pár méterre. Biztos ő ölte meg a többieket.

-Kí-ra.-Hallottam Iza erőtlen hangját egyből rákaptam a tekintetem. Kezét felém nyújtotta miközben hátra esett. Próbáltam elkapni a kezét de nem sikerült és így a földre esett.

-Iza! Iza! Iza!-Kiabáltam és rázogattam a vállát de semmi. Csak a semmibe bámult. Szemei élettelenek voltak. Meghalt...pedig azt mondtam megvédem.

-Naa mi lesz? Még ma meg akarlak ölni!-Kezemmel lecsuktam Iza szemeit és felálltam. Még mindig háttal voltam a srácnak. Kezeim ökölbe szorultak. Szemeimből folytak a könnyek. Aztán megéreztem az első esőcseppet a fejemen. Felnéztem az égre és már szakad is az eső. 

Még ez az undorító világ is siratja Izát.-Gondoltam. Megfordultam és olyan dühös tekintettel néztem rá mint még senkire.

-Kinyírlak!-Kiabáltam.

-Azt szeretném én látni!-Nevetett fel a srác.

-Attól még hogy van nálad egy penge nem azt jeleni hogy te fogsz győzni!-Elővettem a 2 tört amit még attól a lánytól vettem el akit megöltem. Ránéztem a srácra. Félt.

-H-Honnan tudsz a pengéről?

-Túl hegyes volt a lándzsád és azt csak kardal, vagy pengével lehet ilyen élesre csinálni...de engem nem érdekel megöllek és élvezni fogom.-Mosolyogtam.

Ki akarom nyírni! KI FOGOM NYÍRNI!

Végül neki indultam egy ideig tudta védeni az ütéseim de nem volt nála semmilyen fegyver csak egy kis penge ami nem jó semmire. Egyre gyorsabban próbáltam eltalálnia  tőrrel de egész jól kivédte így gyorsan leguggoltam, egyik lábam kinyújtottam és kigáncsoltam. Amint háta a földnek csapódott ráültem. És elkezdtem ököllel verni az arcát.

-Ezt azért mert megölted Izát!-Húztam be neki.-Ezt azért mert egy bunkó egomániás majom vagy!-Még egy öklös...-Ezt pedig mert jól esik!-Leszálltam róla és Iza felé vettem az irányt.

-Tudod...-Köpött egyet.-...még élek. És különben is a többiek azért haltak meg mert gyengék voltak...ilyen az élet szivi.-Ekkor hátrafordultam és fejbe rúgtam. Majd mellé léptem és csak tapostam a fejét.

-Dögölj meg!Dögölj meg!Dögölj meg!-Tapostam...még akkor is amikor már meghalt.

#Mason#

Ahogy a lándzsa eltalálta Izát. Tudtam hogy nem lesz jó vége. De a szívem majd meg szakadt. Végül Kírának teljesen elborult az agya. Halálra rúgta a srácot.

-Ez nem igaz! Csalt!-Csattant fel Den.

-Pont hogy Kíra az egyetlen aki nem csalt.-Szólaltam meg. Erre már nem tudott válaszolni.- De szerintem le kéne állítani.-Ekkor Rob felhívta a két gorillát akik Kírához mentek. Nem telt sok időbe mire megtalálták de alig bírták lefogni.

-Neked viszont menned kéne.-Állt fel a székből Rob és rám nézett.

-Mi?

-Most már Den foglalkozik a lánnyal. Ha itt leszel csak rosszabb lesz neki.

-Főnök ezt te sem gondolod komolyan!-csak nézett rám. Szóval komolyan gondolja...Fogtam magam és épp kiléptem volna az épületből mikor...

-Mason.-Szólalt meg Rob. Felé fordultam ekkor az egyik kocsi kulcsát dobta felém amit elkaptam. Végül kiléptem a házból és elindultam a kocsi felé. Már csak pár méter választott el a kocsitól mikor megfordultam és láttam ahogy a Gorillák kihozzák Kírát. Már nem fogták le. De ami megijesztett hogy Kíra csupa vér volt és mosolygott...ijesztő volt.

Ekkor találkozott Dennel aki megsimogatta Kíra fejét. Ekkor Kíra felém fordult és valamit kérdezett Dentől de közben egész végig engem nézett. Majd bólintott arra amit Den mondott és hátat fordítva elmentek. Den Kíra fején pihentette kezét és így vezette....Miért nem mehetek oda hozzá?? Lehet hogy most megutált Kíra?

#Kíra#

Amint a gorillák kivezettek szembe találtam magam egy férfival aki idősebb volt Masonnél. De ami a legfontosabb hogy boldog voltam mert megöltem az a srácot...és miatt nincs bűntudatom de a többiek miatt igen 

-Szia Den vagyok. Te vagy Kíra ugye?-Bólintottam. Valamiért ő más mint Mason..de nem tudom miért.-Én foglak edzeni.-Ekkor észrevettem hogy Mason engem néz. De távol volt.

Miért? Most már ő is egy szörnyetegnek néz?

-Hé...Mason tudott erről az egészről?-Kérdeztem de egész végig Masont néztem.

-Persze. Mindenki tudott róla. Én edzettem az egyik fiút és próbáltam annyiban segíteni neki hogy adok neki valami fegyvert de látom Mason nem adott neked semmit...

-Értem.-Bólintottam.

-Bocs hogy ezt kell mondanom de Mason nem igazán bírt téged...de ha jól teljesítesz az edzéseken felülkerekedhetsz rajta.-Mosolygott Den és kezét a fejemre rakta majd elindultunk az ellentétes irányba. Hátat fordítva Masonnak.

Jó tudni hogy nem lehet már senkiben sem megbízni..

#Den#

Ez a lány...ijesztő. Megölte a legjobb tanítványom. De legalább mindent Mason nyakába varrtam és így majd megutálja és még hatékonyabb lesz. Ez a lány egy tökéletes gyilkos lesz. Már csak össze kell törni hogy ujjá építhessem.- Ördögien elmosolyogtam.