Meghoztam a kövi részt! Remélem tetszeni fog ez a rész is. Megsúgom...kapunk egy pár új szereplőt :3

Kicsöngött.

-Hállo? Kíra?? Ugye jól vagy?-Nem tudtam beleszólni...-Jól vagy? Hol vagy? Érted megyek!

-Figyelj Nisz...-Szóltam bele halkan.-Nekem most el kell mennem...és nem tudom mikor fogunk újra találkozni...

-Mi?? Hogy érted hogy el mész??? Mi lesz a klubbal? Mi lesz...velem? És anyukáddal?

Ahogy meghallottam hogy Olíviát emlegeti teljesen össze zuhantam.

-A-Az anyám meghalt...és veled kapcsolatban...te rendben leszel. Vigyázni fogok rád csak...már nem leszek melletted...-Mondtam miközben már majdnem sírtam ezért összeszorítottam az ajkaim.

-Kíra...

-Semmi baj...tudom hogy most valószínűleg egy életre megutálsz hogy már nem tudok veled menni a suliba és nem megyek veled edzésre...majd köszönj el tőlük a nevemben...de az ígéretemet nem szegem meg. Meg foglak védeni...nem hagyom hogy meg halj.

-NEM! Nem fogsz csak így kilépni az életemből! És lehet te megtudod tartani az ígéreted de én nem tudom hol vagy! HOGY VIGYÁZZAK ÍGY RÁD??

-Én jól leszek.

-Mi történt? Ha bajban vagy megoldjuk együtt..

Istenem...csak meg akarlak óvni magamtól...

-Csak felejts el...és majd ha úgy hozza a sors és összefutunk akkor majd elmagyarázok neked mindent. Ég ve..- Azt akartam mondani hogy Ég veled de ekkor eszembe jutottam Zane szavai  "Mikor azt mondod Ég veled olyan mintha azt mondanád hogy nem találkozunk újra. Ezért mond azt hogy Viszlát."

-Viszlát Nisz.

-Ne Kíra...-Letettem. Lecsúsztam a fal mentén, a telefont kicsúszott a kezemből a földre. A térdeimet felhúztam és sírtam.

De tudom hogy így jobb lesz Nisznek. Nem tudnám  megbocsátani magamnak ha megtámadnám.

Miután abbahagytam a sírást próbáltam összeszedni magam. Aztán bejött Charles. De nem kérdezett semmit ezzel kapcsolatban aminek örültem.

-Akkor kezdhetjük az edzést?

-Igen.

---

Pár nap múlva már teljesen megtanultam irányítani az erőm és a szomjúságom...egy kicsit az átváltozással még vannak gondok...de azért nem annyi.

És egy kicsit izgatott is vagyok hogy mikor fog megjelenni a plusz erőm.

Most éppen a suli előtt vagyok Charlesre várok...kiderült hogy a suli orvosánál lábadoztam és hogy Charles lesz az ofő az E osztálynak. És hogy a tesik nálunk az edzés lesz hogy hogyan öljünk vámpírt.

Aztán megjött Charles. És bementünk az új sulinkba. Nem volt más az előző sulihoz képest.

-A 2. emeleten lesz az osztályod.-Mondta Charles.

-Oké de..-Fordultam felé de ő eltűnt.

NE! Nem csinálhatja ezt velem! El fogok tévedni...megint! Komolyan mondom előbb találom meg egy labirintusból az utat minthogy az osztálytermemet. De nem baj...még jó hogy 16 fegyver van nálam jól elrejtve...így legalább 16 fegyverrel tudom meg ölni.

És hát így is lett...már 3. kört teszem meg a suliban de aztán megláttam a termet amire ki volt írva hogy E osztály. Épp nyitottam volna be mikor mellettem ment el két lány akik nevettek...valószínűleg rajtam.

-Nézd már ő is E osztályos...

-Igen a béna E osztályosok...biztos nem volt elég pénze hogy kifizesse a teljes tandíjat.-Nevetett a másik.

-Vagy csak megsajnálták őket mert túl hülyék.

Ezek meg miről beszélnek? Mindegy most fontosabb dolgom van...

Lenyomtam a kilincset és kivágtam az ajtót. És egyből megláttam Charles.

-Te...-Morogtam és elővettem a dobó késeimet és felé dobtam őket....persze kikerülte az összeset.

-Örülök hogy ide talált.-Mosolygott Charles...tudom hogy direkt csinálta.-De most a késeid kirepültek az ablakon.-Mutatott a mögötte lévő ablakon.

-Oh a francba.-Egyből kiugrottam az ablakon és a levegőben gyorsan összeszedtem a tőröket és elkaptam az ablak melletti fa egyik ágát és visszamásztam az ablakba.-Most komolyan egyszerűbb lett volna ha nem kerülöd ki őket...mert akkor nem esnek ki az ablakon...néztem rá szúrósan. És csak hogy tudd 3-szor jártam körbe az iskolát mert otthagytál.

Igen a vámpírképességeimet megszoktam és be kell valljam szeretem ezeket a képességeket...de a vámpírok iránti gyűlöletem még nagyobb lett mert miattuk kellett lemondanom a békés életemről.

-Nos osztály beszeretném mutatni az új osztálytársatokat...Kíra Smith.

Mi? Fel se tűnt hogy mások is vannak itt. 5 fiú.

-Miss. Smith.-De fura ez a magázás Charlestől bár érthető hisz tanár.-Bemutatom az osztályát.

Ash Shado

Kai Delon

Leroy Skiff

Seth Wenston

Kuro Kruze

Ami egyből feltűnt hogy mindegyik srác izmos..de ez jó hír. Így legalább ha velük kell vámpírokat ölni van esélyük.

De ami még feltűnt hogy mindegyik srác mosolya őszinte volt de a fekete hajú rossz fiús kinézetű srácnak a mosolya más volt. Ezért odamentem hozzá és elé álltam...amúgy mindegyik srác legalább 1 fejjel magasabb volt nálam.

-Mit akarsz törpe?-Nézett le rám.

-Tetszik a mű mosolyod.-Mondtam hidegen.

-Igen? Nekem is. Sokáig gyakoroltam.

Majd le ültem az első sor 2. padjába. Mert a terem úgy van elrendezve hogy 6 oszlop és 5 sor van.

Egy mi az első borban ülünk. Az ablak mellett ez az idegesítő seggfej, mellette sajnos én, mellettem Seth, mellette Leroy, mellette Kai, mellette Ash.

-Nos kezdjük ismerkedéssel...meséljétek el az élete történetét, hogy miért utáljátok a vámpírokat és hogy milyen érzés volt feladni a mostani életeteket.

Nem tetszett ez a feladat...semmi közünk egymás életéhez csak harcolnunk kell és kész.