Amúgy most jöttem rá hogy ebben a részben van Lucifer...na jó. Remélem azért megbocsátotok nekem. Cserébe itt az új rész :) És itt már tényleg szóba kerül Lucifer.

Vártam hogy elkezdje. De ő csak állt és nézett rám. És mosolygott. Várakozóan néztem rá.

-Hmm hol is kezdjem.

-Az elején.

-Rendben.-Ült le mellém a sziklára.-Az egész az alvilágban kezdődött pár hónapja. Lucifer elkezdett unatkozni és megirigyelte az embereket. Ezért összehívta a vámpírokat, démonokat. És azokat akik nem voltak elég erősek a harchoz azoknak a lelküket átrakta a kardokba. Én viszont kivétel voltam. Mivel én mindkettő voltam azért nekem nem kellett "karddá változnom" de pár nap múlva lejött az alvilágba egy srác akit vámpírrá változtattak. Elkezdett Luciferrel beszélgetni. Itt jöttem én a képben. Lucifer odajött hozzám és azt mondta " Elég érdekes híreket kaptam. Állítólag van egy ember aki olyan erős hogy lehet elbírja mind két énem"...de ezt lehetetten..ezért is érdekelte ennyire Lucifert az az ember. Ezért Lucifer engem is átrakott egy kardba. Végül az alvilágból feljöttünk a ti világotokba és elkezdtünk embereket ölni...legalábbis én már több 100 emberrel végeztem. De eddig vagy az egyetlen aki legyőzött. Szóval szerintem te is Lucifer célpontjává váltál mert megakadályoztad a tervében.

-Aha...szóval tök véletlen belekeveredtem az egészbe és ráadásul még egy ördög is a nyomomban van hogy megöljön mert beleköptem a levesébe..szuper...-Forgattam meg a szemeim.-Jó és mi a vámpírok gyenge pontja? Hogy tudom őket legyőzni?

-A kis szintűeket könnyű...mint ahogy azt tapasztaltad is. De az átlagosakat már nehezebb megölni rájuk nem hat a lő fegyver...a magas szintűeknek pedig a vámpír erejük és gyorsaságuk mellet van egy plusz erő ami bármi lehet...például...valaki tűzet tud köpni, más villámokat szór...teleportál stb. De van egy dolog ami minden vámpírra hat egy keverék ami nagyon ritka nővényekből áll.

-Értem. Rei?

-Hmm?

-Te olyan vagy akiben megbízhatok vagy ellenem fogsz fordulni?-Kérdeztem hidegen. És a földet kezdtem nézni.

-Figyelj hercegnő...valamiért bírlak...ne kérdezd miért. És itt a szerződésünk is.-Mutatta fel a kezét.-Szóval...Kíra hercegnő.-Térdelt le, jobb kezét a szívére tette és lehajtotta a fejét.- örök hűséget fogadok neked és soha sem foglak hátba szúrni.

-Mi ez a nagy formalitás?-Nevettem.-De lefogadom. De miért?

-Tudod kíváncsi vagyok mire vagyunk képesek.-Mosolygott pimaszul miközben felnézett rám.

-Rei...hogy tudom megmutatni az emlékeim?

-Elég ha megfogod a fejem...-Egyből ezt tettem. Nem tudom miért de bízok benne...megbízok egy démonba.

Láttam...láttam ahogy képkockák forogtak le előttem. Az életemből. A születésem óta a mai napig. Aztán hirtelen egy nagy levegőt vettem és kezeim eltávolodtak Rei fejétől.

-Ez mi...-Nem tudtam befejezni mert Rei szoros ölelésbe vont.-Na jó nem kell ennyire érzelgősnek lenni.- Erőltetetten nevettem.

-Hercegnő..

-És ne hívj így..-Morogtam.

-Ugyan azt érzem mint te...tudom mennyire fáj anyukád halála...nem baj ha sírsz.

-Biztos?-Hangom elcsuklott.

-Igen biztos.-Én is átöleltem Reit és elkezdtem sírni.

Még egy ideig sírtam majd abbahagytam.

-Nézd hercegnő a szikla megint nagyobb lett.-Én csak felsóhajtottam a becenevem hallatán.

De igaza volt a szikla nagyobb lett.

-Szóval én is biztos pont lettem?-Egy egoista mosoly jelent meg az arcán.

-Ne szállj el magadtól.-Hirtelen A torkom száraz lett és térdre rogytam. Köhögtem és a torkomat szorítottam.-Re..i..-Próbáltam kinyögni a nevét. Fuldokoltam de nem tudom miért.

-Jól vagy? Kíra???-Odajött mellém és leguggolt.

-Olyan szomjas vagyok....-Fogtam a torom.

-Mi?? Ilyen hamar nem változhatsz át!! Kíra?? Kíra?-Egyre halkabban halottam a hangját. És végül elterültem és elnyelt a fehér köd.

#Charles#

Megijedtem mikor Kíra össze esett de szerencsére el tudtam kapni...de amikor a hátán megláttam a vágást...kétségbe esetem.

De most itt vagyunk egy orvos ismerősömnél és várjuk hogy Kíra felébredjen...de tudom hogy az a vágás egy vámpír kardtól van és tudom mi van a kardban...szóval nagyon remélem hogy Kíra fel fog kelni mert már csak ő maradt és hogy ha vámpírrá változik talán nagyobb esélyünk lesz...De remélem hogy az emberek oldalán fog állni.

Idegesen járok fel alá Kíra mellett.

-Befejeznéd ez már engem idegesít.-Morgott rám Phoenix a rózsaszín hajú barátom.

Hirtelen Kíra elkezdett mocorogni majd ijedten felült szemei kipattantak és vérvörösen világítottak...akik eddig Kíra kék tekintetétől féltek azok most rá se mernének nézni...és üvöltött egyet. Hosszan és mélyen.

-Hozd a vért!-Kiáltotta Phoenix én pedig tettem amit mondott. Még mielőtt Kíra felébredt volna elmentünk állatokra vadászni nyulakra és egyéb állatokra. Mert ha ember vért adnánk neki nem bírna leállni vele. Odaadtam Kírának egy poharat ami tele volt vérrel. Egyből meghúzta és a szemei újra kékké váltak.

-Hol vagyok?-Kérdezte.

#Kíra#

Hirtelen egy fehér szobán ébredtem és csak annyit éreztem hogy szomjas vagyok...aztán a következő emlékem hogy elmúlt ez az érzés majd lenézek a kezemben lévő pohárra...vér van benne. Majd ránéztem Charlesre aki nem tűnt meglepettnek.

-Már te is tudsz valamennyit, mi?-Kérdeztem miközben a pohárban lévő folyadékot néztem.

-Igen...pont ezért voltam ott akkor.

-Amúgy..ez ki a franc?-Mutattam a pink hajú orvosra.

-Egy barátom, megbízhatsz benne.-Végigmértem az orvost...

-Ha te mondod...

-És jól érzed magad?-Kérdezte az orvos.

-Igen...

-És hogy csináltad? Hogy győzted le a vámpírt?-Nézett rám Charles.

-Átszúrtam a kardommal mielőtt még ő ölt volna meg...És most szerződést kötöttünk....-Folytattam a mesélést a tetkómról és mindent elmondtam hogy hogy történt. Ezután Charles megölelt.

-Örülök hogy jól vagy.

-Hát én is addig amíg Lucifer meg nem öl...

~Ő sosem jönne. Vámpírokat küldd utánad.-Halottam meg a fejemben Reit.

-Rei?-Néztem körbe hátha meg látom...de persze nem láttam meg hisz  nem a fejemben vagyok.

-Kihez beszélsz Kíra?-Nézett rám aggódva Charles.

-A vámpírral.-Válaszoltam

~Hogy érted hogy sose jönne?-Kérdeztem Reitől.

~Úgy hogy nem tart annyira fontosnak hogy maga jöjjön...majd akkor lesz baj ha meglátjuk őt.

~Értem. És hogy hogy mi tudunk így beszélni?

~Ez csak a mai napra vonatkozik mert friss vámpír vagy. Holnap már csak úgy tudunk kapcsolatba lépni ha elalszol vagy ha nagyon koncentrálsz de az már olyan lesz mint az első találkozásunk.

~Kösz az infót.

~Nincs mit hercegnő.

-Tudsz beszélni a vámpírral?-Kerekedett el a szeme a dokinak.

-Igen de ez ideiglenes.

-Amúgy...visszatérve arra a dologra miről beszéltünk...Még mindig utálod a vámpírokat?

-Persze..nem bocsátok meg amiért megölték az anyámat.-Néztem határozottan Charlesre.

-Örülök hogy ezt mondod...mert van egy suli ami egy olyan osztályt indít ami vámpírokat öl...veled együtt 6-an lesztek az osztályban. Az E osztályba fogsz járni.

-Mi? Megint suli? Ráadásul új suli??-Akkor Nisszel már nem találkozhatok...ja tényleg hisz egy vérszívó vagyok aki bármikor megölhet egy embert. 

-Figyelj Kíra...

-Bármennyire is akarnék suliba menni nem mehetek. HISZ EGY KIBASZOTT VÁMPÍR VAGYOK!!! BÁRMIKOR MEGÖLHETEM A BARÁTAIMAT!!!-Kezdtem el ordítani és hadonászni.

-Kíra! Nyugi...nem fogsz senkit megölni.

-MIBŐL GONDOLOD HISZ GYEREK KOROM ÓTA EZT CSINÁLOM!!!-Éreztem hogy a szemeim és szemfogaim átváltoztak.

-Kíra nyugi! Pár napon beül meg fogod tanulni kezelni...de most inkább ezt nézd meg.-Nyújtotta felém a telefonom.

13 nem fogadott hívás Nisztől. Amint ezt megláttam visszaváltoztam és elvettem a telefonom.

-Megtennétek hogy kimentek?-Kérdeztem.

-Persze.-Bólintottak és kimentek

-Mély levegőt vettem és felhívtam Niszt.