Ha lehetséges volt, a szünet még több időt töltöttem veled és Changbinnal. Olyanok voltunk, mint a három muskétás; elválaszthatatlanok. Annyi különbség volt csak, hogy rövid ismeretségünk ellenére is beléd estem, észrevétlenül, megmásíthatatlanul. Ezt te nem vetted észre viszont legjobb barátod teljesen tisztában volt vele. Fogalmam sem volt róla honnan tudja, hisz sosem beszéltem erről, illetve véleményem szerint nem is viselkedtem annyira feltűnően viszont amikor egy házi buliban kettesben hagytál minket ő rá kérdezett én pedig többé már magamban sem tagadtam a dolgot. Szerettelek, nem vágytam másra csak a társaságodra, de te vak voltál – vagy inkább nem vetted figyelembe a dolgot. Changbin azt mondta legyek türelemmel, biztos volt benne, hogy viszonzod az érzelmeimet csak félsz lépni. Jól estek a szavai, de nem reménykedtem egyáltalán, nem akartam elbízni magam. Még aznap éjjel, éjfél után nem sokkal, az ágyadon ülve megcsókoltál.

Szeretem? Előfordulhat