Az élet néha nagyon alattomos tud lenni. Küzd azért, hogy összehozzon két embert, hogy az egymáshoz megfelelő személyek együtt legyenek. Aztán gondol egyet, keres egy ösvényt, amivel mégis elszakítja őket egymástól. Elszakítja, mielőtt rájönnének arra, hogy milyenek lennének együtt. Adott nekik egy apró kóstolót, lopott romantikus perceket, majd szétválasztja őket egymástól.

Másnap reggel kemény fejfájásra ébredtem. Nem emlékeztem sokra a múlt éjszakából, abban viszont biztos voltam, hogy eleget ittam. Voltak apró emlékek és pillanatok, amik az elmémbe vésődtek: ilyen volt Katherine gyönyörű mosolya, az illatos, szög egyenes haja és a rabul ejtő tekintete. Mint egy múzsa, aki csak azért jött a világra, hogy elvegye az eszem. Még mindig nem tudtam megfogalmazni, hogy mi változott. Valami vonzott hozzá, és ezt nem tudtam megállítani. Valami megállás nélkül azt súgta, hogy "ez a nő hozzád illik". Létezik, hogy vonzódunk valakihez, akit még alig ismerünk? Létezik, hogy érzéseket táplálunk egy olyan személy iránt, akit még nem ismerünk? Hol kezdődik a szerelem, és hol a vágyakozás? A vágyakozás az, amikor találkozik két ember és azonnal érzik, hogy rohadtul működik köztük a kémia? Mert, ha meg kéne fogalmaznom, hogy mit érzek vele kapcsolatba, akkor az pontosan ilyen lenne. A tárgyaló terembe lépésétől kezdve megbolondit a megállíthatatlan stílusával, az érzéki és vonzó tekintetével. Lehetetlen ellenállni neki, és esélytelen elfelejteni.

Viszont úgy éreztem, hogy csak ennyit kaphattam belőle. Tegnap éjszaka lezárult az izgalmas, érzéki kalandunk. A mai naptól kezdve tilos a száját és a mellét néznem! Tilos megjegyzéseket és félre érthető gondolatokat kimondanom. Tudtam, hogy nehéz lesz, hiszen Katherine az egész lényeket uralja, és minden gondolatom lefoglalja. De a mai naptól kezdve számomra nem létezik más, csak a munka, az ügyfelek és a bevétel. Azért mert egy főnök vagyok, és nem egy kibaszott idióta, aki rá van kattanva az egyik alkalmazottjára.

- Szerintem sokkal jobban tetszik a bulizós éned - Lorenza egy csésze kávéval a kezében megállt mögöttem és elképedve végignézett rajtam. Én csak rosszallóan felvontam a szemöldökömet. - A vasalt öltönyöd miatt úgy gondolom, hogy munkába mész - emelte ajkához a poharat. - Mondhatok valamit?

- Nem - néztem vele farkasszemet. Lorenza elnevette magát. Nem vártam meg, hogy tovább csipkelődjön. Feltettem a karórámat, majd kezembe vettem a táskámat és az ajtó felé igyekeztem. Mielőtt kiléptem volna, lassan megfordultam és aprót bólintottam.

- A normális emberek egyébként is munkába járnak. Neked sem ártana hugicám. Mert az a helyzet, hogy nem foglak eltartani!

- És most tegye fel a kezét az, aki gyűlöli ezt az énedet! - rikácsolta vörös arccal, majd felém dobta az egyik díszpárnát.

- Ezt pedig vedd fel. Nyomás - rúgtam félre a párnát, majd becsaptam magam mögött az ajtót.

- Anya! Ébresztő! - vékony hangocskára nyitottam ki a szemem, ezért elkerekedett szemekkel pillantottam a lányomra, aki az ágyam mellett állt. Ellenben velem, ő már fel volt öltözve: rózsaszín pólót, farmerszoknyát, és sulis táskát viselt.

- Ó, a francba! Baszki! - gyorsan kiugrottam az ágyból, majd kedvesen szóltam a lányomnak, hogy őt perc múlva indulunk, ezért nyugodtan várjon meg a nappaliban. A baj csak az volt, hogy fél óra múlva sem tudtam elkészülni, hiszen amikor felvettem a harisnyámat, az anyag úgy gondolta, hogy elszakad. - Jaj ne! - a padlón ültem, miközben úgy néztem ki, mint egy idióta. Királykék blúz és ceruzaszoknya volt rajtam. A kék tűsarkú is a padlón hevert, arra várva, hogy felvegyem. - Ez nem lehet igaz!

- Szép a bugyid! - Chloe kuncogva mutatott a combom felé, ezért dühösen felé dobtam az elszakadt harisnyát.

- Hess innen! Anyád most ki van az élettől! - összezártam a lábamat, hátra dobtam a behullámosított hajam és a halántékomra helyeztem az ujjaimat. Azóta változtam meg, amióta ez a Daniele Morgan belépett az életembe. Előtte határozott, rendíthetetlen és céltudatos voltam. Viszont minden megváltozott, amióta megismertem őt. Előre pillantottam. - Vissza kell szereznem a régi önmagam! Igen! Nem hagyhatom, hogy egy jóképű férfi megpuhítson! - sziszegtem a fogaim között, majd a csupasz lábamra pillantottam.

- Miért nem veszed fel a fehér, csillogó harisnyádat? Az olyan gyönyörű - a hosszú lábaim és a lányom között kapkodtam a tekintetem. - Szabad olyan színt viselni?

- Nem - sóhajtottam, majd orromat lógatva felálltam és kinyitottam a szekrényt. - Viszont anyukádat ez nem érdekli - szekrényemből kihúztam a fehér harisnyát, ami majdnem olyan, mint egy rendes átlátszó harisnya, csak csillogósabb.

- Elkéstem, mami - suttogta a lányom, miközben leparkoltam az iskola előtt és gondterhelten pillantottam a bejárat felé. A reggelem szörnyű volt: reggeli közben a tejet kiöntöttem, a cipőm sarka pedig eltört. Ezért nem volt más választásom, felvettem egy fehér tűsarkút, egy fehér harisnyával. Pontosan úgy néztem ki, mint egy tizennyolc éves, aki a felnőtté válását ünnepelte. Engem tuti, hogy le fognak szidni!

- Nyugodtan mondd meg az osztályfőnöknek, hogy ez az én hibám, rendben? - hátra hajoltam, megsimogattam a haját, majd izzadva elköszöntem tőle. Üveges tekintettel figyeltem, hogy sebes léptekkel beviharzik a suliba. Mint egy kerti törpe! Annyira imádom őt!

A forgalom miatt húsz perces késéssel léptem be a cég logójával ellátott, kétszárnyú ajtón. A modern lift előtt már senki nem állt, ezért gyorsan megnyomtam a gombot és a karórámra pillantottam. - Csak húsz percet késtem! Nem is annyira sok!

Az emeletre érve udvariasan útba igazítottak engem. Már tudtam a járást, hiszen egyenesen a nagy tárgyaló irodába kellett mennem. A szívem hevesen zakatol, hiszen hivatalosan is elkezdődött az első munkanapom. Bár nem voltam túlságosan boldog attól, hogy elkéstem. Ez történik, ha másnapos az ember. Basszus! Mostam egyáltalán fogat?! A modern folyosón igyekezve szedtem a lábaimat, miközben a szembe jövő nők megszeppenve mértek végig. - Ez az új divat, hölgyeim! Mit kell ezen csodálkozni?

- Tisztában van azzal, hogy itt szigorú rend és szabályok szerint dolgozunk? A szabályok a viseletet is érintik! Csak a cég színével megegyező munka ruhát illendő viselni - a tárgyaló terem előtt megálltak, ezért szemöldökömet ráncolva végignéztem rajtuk. - Mr. Morgan nagyon dühös lesz!

- Hát én szarok Mr. Morgan véleményére - szinte lassított felvételben láttam, hogy bevágodik az ajtó, és Katherine Cross, a tőle megszokott kisugárzásával belépett az ajtón. Minden bizonnyal nem számított arra, hogy az előbbi beszólásának mindenki fültanúja volt, hiszen a következő pillanatban a szája elé tette a kezét. - A picsába - súgta, majd elpirulva végignézett a társaságon. Nem tudtam eldönteni, hogy ez a nő hibbant, vagy egyszerűen azt akarja, hogy kirúgják. - Jó reggelt! Hogy vagyunk ma? Szép időnk van, igaz? - mosolyt erőltetett az arcára, de amikor találkozott a tekintetünk, hirtelen kővé dermedt. Több dolog is történt. Az emberek tollakat leejtve nézték rá. A hölgyek pontosan úgy, ahogy vártam: féltékeny tekintetükkel megtudták volna ölni őt. És sajnos a férfiak sem okoztak csalódást. Katherine nemcsak gyönyörű volt a derekát érő, hullámos hajával, de egyszerűen szikrázott a kisugárzása. A hatalmas hullámok keretezték az arcát és a csokoládé barna szemét. A levegő még mindig megfagyott a teremben. Több, mint húsz ember ült arra várva, hogy az asztal előtt állva elkezdjem a reggeli megbeszélést. Viszont egy szó sem jött ki a számon. Nem tudtam visszafojtani a haragomat, ezért erőltettem magamra egy mosolyt és úgy döntöttem, hogy nem veszek róla tudomást. - Hol is hagytam abba? - helyeztem nyakkendőmre a kezem.

- A megrendelt virágok számáról beszéltünk - szólalt meg egy hang. - Mr. Morgan azt tanácsolta, hogy húsz fajta virágból rendeljünk, hiszen szükségünk van az alapanyagokra. Rengeteg olyan dolgot kell beszereznünk, aminek tartalma jelentősen csökkent! - folytatta, de nem tudtam teljesen oda figyelni, hiszen kiszúrta az az apró dolog a szemem, hogy Katherine Cross azóta egy egy helyben állt. Biztos mindenki látott már filmekben olyan szituációt, amikor mindenki tudja, hogy kínos helyzetben van, ezért egy idétlen mosollyal próbál szépíteni a dolgon. Ebben a pillanatban Katherine ugyan ezt csinálta. Nem tudtam eldönteni, hogy iszonyatosan aranyos, vagy pofátlanul idegesítő.

- Üljön már le - sziszegtem rá sem nézve. Ő csak aprót bólintott.

- Leülnék, ha lenne szabad szék - amikor találkozott a tekintetünk, hirtelen nem gondolkoztam. Ez a nő késve jött, megszegte a szabályokat és még szemtelen is. Hirtelen megfogtam a gurulós székemet, egyenesen felé viharoztam, majd megálltam mellette.

- Üljön le! - parancsoltam gyilkos mosollyal az arcomon. Katherine védekezően feltette a kezét.

- Ez Mr. Morgan széke! Nem ülök le szívesen... - vállára nyomtam a kezem és leültettem a fekete székemre. Mindenki dühös pillantással nézte a nőt, akiről egyszerűen a tekintetet is nehéz levenni. Gyönyörű, sziporkázó, csodálatos és ambiciózus volt. A picsába! Vele még sok gondom lesz!

- Akkor még egyszer neki ugrunk - sóhajtottam, majd kezembe vettem a cég egyik IPad-jét. - Mindenki tudja, hogy honnan szoktunk kellékeket rendelni az esküvőhöz - a mögöttem található monitor is mutatta azt, amit én a készüléken csináltam, ezért kicsit félre léptem. - Egy jó rendezvény titka a jó kellék és alapanyag. Arra fogunk törekedni, hogy a lehető legszélesebb körben és színekben tudjuk bemutatni az új alapanyagokat - mutattam meg, hogy a weboldal milyen evőeszközöket, virágcsokrokat, abroszokat és tárgyakat tartalmaz. - Akik érintettek a témában, nekik azt tanácsolom, hogy írják össze, hogy mik hiányoznak a készletünkből. Ha ez megvan, küldjék el az asszisztensemnek, aki jóváhagyja és megrendeli a felírt termékeket - pillantottam Katherine felé, aki hirtelen felmutatta a telefonját.

- A rose gold a rózsaszín és az arany árnyalataként egy igazán különleges hangulatú, romantikus és mindemellett rendkívül elegáns szín. Éppen ezért a rose gold egy ideje már rendületlenül hódít azok körében, akik egy szín vagy színárnyalat mellett teszik le voksukat, amikor az esküvőt tervezik. A rose gold az a szín, amely különleges miliőt teremt bármilyen környezetben. A rose gold esküvő a különleges csillogásnak köszönhetően felejthetetlen. Mivel ez a szín eléggé figyelemfelkeltő, érdemes arra is gondolni, hogy a rose gold dekorációt ne vigyük túlzásba. A rose gold jól kombinálható fehérrel vagy a halvány pasztell színekkel. Egy gyönyörű fehér terítőn például remekül mutatnak a rose gold színű ültetőkártyák és a csillogó asztali dekorációk - pillantott felénk, majd mosolyra húzta az ajkát. - Ezt csak azért mondom, mert talán evezhetnénk merészebb vizekre is! Ezen a weboldalon rengeteg olyan esküvői kellék van, amiért az emberek ölni is tudnának - nézett rám. - Mi lenne, ha kipróbálnánk valami újat, és olyat, amin megragad az ügyfél szeme? Mi lenne, ha mutatnánk valamit, amire az ember azt mondja, hogy " Én pontosan ilyen színeket képzeltem el az esküvőmre! Keressük fel ezt a rendezvényszervező céget! "

Elismerően fürkésztem az arcát. Egyszerűen nem tudtam levenni róla a szemem. Hirtelen bizonyította be azt, hogy a rohadtul idegesítő és aranyos személyisége mögött van egy olyan nő is, aki rendkívül okos és könnyen átlátja a dolgokat. - Erről ketten később tárgyalni fogunk! - húztam mosolyra az ajkam. - Remek ötlet! Szép! - mondtam, mire a székemen ülve kihúzta magát.