2. rész
...de amit ott láttam az hihetetlen volt...
Egy nagyon nagy farkas állt előttem piros szemmel. Egy vérfarkas. Alfa. Mindent tudok róluk.
Nem futottam el vagy ijedtem meg. Nem. Csodálkoztam. Szép volt.
Ő csak nézett engem. Gondolom kicsit furcsállta, hogy nem ijedek meg tőle. De ő is csak egy ember, mint én.
-Ne csodálkozz. Te egy vérfarkas vagy. Alfa. Mindent tudok rólatok. Te is egy ember vagy, mint én. És nincs telihold- mondtam a szemébe nézve.
Ő csak állt és bámult. Majd közelebb jött és megharapta a kezem!!!
Sikítottam.
-Kösz szépen! De én nem akarok vérfarkas lenni!
A farkas megfordult és elszaladt. Én meg gyors bekötöttem a kezem és elindultam haza.
Mit mondok majd anyának? Ajajj!
Hirtelen megjelent Liam, Steiles, Scott, Lidya, Malia, Theo és Isaac.
-Mit akartok? - kérdeztem idegesen.
-Segíteni. Ha már egyszer megharaptalak- aha. Szóval Scott az alfa.
-Miért? -csak ennyit tudtam mondani.
-Minél többen vagyunk, annál jobb. És mert erős, okos és ügyes farkas lehetsz- szólt Isaac.
-Oké de én most megyek! Csá! - és indultam is haza.
-Hé! Tracy! Kell segítség?- kiabált utánam Steiles.
-Nem és köszi! -kiabáltam vissza.
Otthon mielőtt még beléptem volna a házba, leültem, és vártam, hogy begyógyuljon a sebem, mivel ugye már vérfarkas vagyok...
10 perc várakozás után be is gyógyult.
Nagy levegőt vettem, majd beléptem a házba. Anya épp indulni készült, szóval elbúcsúztunk és elindult munkába. Én meg filmeztem, olvastam, tanultam, ettem, ittam és gondolkodtam. Mi lesz most? Mindenképpen el kell mennem hozzájuk. Tanítaniuk kell. Bár már jó részt ismerem a fajtájukat. Ők a vámpírokkal harcban állnak és mind a kettő harcol egy bizonyos KIVÁLASZTOTTÉRT. Vérfarkasvadászok vannak, de vámpírvadászok itt nincsenek.
Egymás szagát nem érezzük úgy, hogy különleges, csak sima emberként. Külsőről viszont a vámpìrokat könnyű felismerni.
Tudtam, hogy léteznek különleges lények, de nem tudtam hogy én is az leszek....
Lementem enni valamit, majd felmentem fürdeni és fogat mosni. Ezek után bedőltem az ágyba és megnéztem az időt. 8:13 . Korán van még az alváshoz. Felléptem gyors facebookra és rendeztem azt. Megnéztem az Instát is. Sok követő, like, komi meg még sok más is. Megnéztem az új képeket és a keresésben még néztem pár dolgot. Mikor már untam, zenét kezdtem hallgatni. Mire feleszméltem már 9 óra volt. Ez nekem a mai napra túl sok volt. Kikészültem. Nem az, hogy nem szeretem a vérfarkasokat, csak hát nem akarok embert ölni. De hál istennek ilyen csak telihold esetén lehet. Bebújtam a jó meleg és puha ágyikóba és szinte azonnal el is nyomott az álom...
Hello! Itt is lenne a kövi rész! Remélem tetszett! Ha igen jelezd :)) Hamarosan kövi rész!
Helloo!
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top