2. Hűtlen Ciceris
Szavak: Ciceris, Benori, Felmund, Trouble, humor
Felmund lakói újabb szép napra ébredtek. A vár falai álltak, az emberek éltek, mindössze az egyharmaduk feküdt lázas betegen, haldokolva otthon. Néhányan ugyanezt a tevékenységet az ispotályokban végezték. Mivel minden tökéletes volt az erőd falai között, ezért Ciceris ugyanúgy kezdte a mai napját is, mint a többit: megbotlott, és elesett az ágykeretben. Miután elvégezte rutinját, s lekezelte véres térdét, késznek érezte magát arra, hogy megismételje másik szokását.
Kinézett a báránybélből készült ablakon keresztül, amin alig egy marha méretű lyuk tátongott, majd a szomszédban ilyen tájban ébredező Benori lakát kezdte el figyelni. A fiatal szomszédlány éppen öltözködött. Tudniillik, a kishölgy éjszakánként meztelenül aludt, ezért Ciceris elé minden reggel szép panoráma tárult.
Be is ült a hibátlanul szigetelő, jól szellőző és rohadás illatát árasztó bél elé. Kezében kenyeret tartott, amit mindig ilyenkor majszolt el, mert a kecses, szőke Benorira gondolva minden jobban csúszott. Sajnos a padló is, így a gesztenyebarna hajú férfi megint rutinja ismétlésére kényszerült.
– Asszony, már megint miért mostad fel a követ?
– Azért, mert te megint azt a szajhát bámulod! – válaszolta a nő. – Mikor itt vagyok én! A gyönyörű feleséged.
– Látod? Pont ezért nézem inkább őt! Nálad több tévképzettel senki sem rendelkezik.
– Mit képzelsz, te, Ciceris Bambicus, hogy megint szidod a feleséged?
– Kedvesem, ha kiférsz az ajtón, téged foglak nézni, addig nyughass, mert lefárasztasz! – mondta Ciceris gyengéden, majd végigsimított az asszonyság hurkás karján.
– Férfiak...
Miután a rendkívüli eszmecsere megtörtént, és felesége megpróbálta lecsapni Cicerist egy vekni kétéves kenyérrel, a férfi kimenekült a bejáraton keresztül, hiszen rusnya párja úgysem tudta követni. Továbbá rendkívül félt a gyémánthoz hasonlatos keménységű péksüteménytől, de ez mellékes.
Miután a reggeli arcra esés, bámulás, második zuhanás és menekülés megtörtént, Ciceris úgy döntött, átmegy a szomszédban lakó hölgyhöz, aki éppen az udvaron kertészkedett, s formás feneke tökéletes távolságon belül volt.
Ezért a férfiember odamenetelt Benorihoz, majd jól faron rúgta, ahogy azt Felmund köszönési szokásai megkövetelték. A szőke szépség megfordult, és elmosolyodott, mikor meglátta szomszédját.
– Jó reggelt, Ciceris, nem láttam, hogy már ébren van! – mondta, majd a nők köszöntésével élve az úrfi lába közé célzott, s óriásit belerúgott ő is.
Az emlegetett kétrét görnyedt. Miután némileg összeszedte magát, feltápászkodott, közben újból sejtésre jutott, miért születik olyannyira kevés gyerek a környéken. Azonban ezt a bugyuta ötletet hamar elvetette, hiszen ennek ehhez semmi, de tényleg semmi köze nem volt.
– Örülök, hogy újra látjuk egymást! – válaszolta Ciceris, majd egy mozdulattal integetni kezdett a nőnek, mire az is ugyanezt tette vele. Ez a felmundiaknál az egyik legintimebb gesztus volt, amit csak ember tehetett. Általában párok alkalmazták, de mivel a gesztenyebarna hajú felesége rossz látással rendelkezett – annyira, hogy néha a párnát is elverte férje helyett –, ezért inkább a gyönyörű Benorival végezte ezt a kielégítő tevékenységet.
– Ciceris! – hallott egy óriási üvöltést a férfi, és meglátta az otthona ablakán keresztülmászó asszonyt.
– Ó, ez baj! Nem tudhatja, hogy kifér! Ez nagyon nagy baj! – óbégatott a férfi, majd botladozva, sikoltozva elrohant a vekni kemény kenyér és persze elefántméretű felesége elől.
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top