3. Rész

Itthon vagyok és én készítem a vacsorát mindenkinek, ami valljuk be őszintén nem egy egyszerű feladat ha az ember farkasokra főz.

Senki nincs itthon rajtam kívül.... Carol elment bevásárolni és el rángatta magával Adam-et is hogy ne zavarjon engem, habár nem zavart volna. Shawn és Stella elmentek a parkba sétálni ami náluk legalább 3 óra hosszú lesz. Dave és Will pedig a suliban vannak valami plussz órán ami, még eltart egy darabig.

De így legalább van időm kicsit gondolkodni is hogy milyen volt nekünk a gyermek kor a srácokkal.

Elkezdtem gondolkodni:

Kb. 7-8 évesek lehettünk, amikor egyik nap a falka összegyűlt. Minden hónapban volt egy ilyen falka nap. Nagyon szerettem ezeket. A falka összes tagja jelen volt ezeken és így minden fiatal is.
Mondjuk mi nem foglalkoztunk mindenkivel mert nekünk már akkor megvolt a csapatunk. Már akkor is hatan voltunk, a négy fiú meg Stella meg  én is. Folyton együtt voltunk.
Jó persze azt most még nem mondtam, hogy ilyenkor Adam meg én folyton viaskodtunk... Már akkor is.

Pont egy olyan nap jutott eszembe:

- Komolyan Rella úgy sem tudod elvenni tőlem! - tartotta magasra a kezét és a benne lévő haj gumit, ami az enyém. 

- Azt te csak hiszed. - vágtam rá és át alakultam farkassá. Így sem voltam nagyobb mint Adam, de így gyorsabb voltam. Viszont Adam meg megfogta a haj gumit és a zsebébe rakta, majd ő is át változott. Tudtam hogy így már elég kevés az esélyem, hiszem ő a következő alfa tehát erősebb mint én. Viszont azt is tudtam, hogy nem fog igazából bántani engem.
Érdekes mert ő már akkor sokkal erősebb volt mint én.

"Na mi lesz most?" - kérdezte a fejemben, igen farkas alakban van egy képességünk, hogy tudunk egymással beszélni fejben.

"Nem tudom, csak annyit tudok hogy még mindig nálad van a haj gumi."

"Igen, de szerintem kibontva is jó a hajad. Tényleg!"

"Köszi, de ez nem mentesít afelől hogy nálad van." - néztem rá.

Majd hirtelen rá ugrottam. Egy ideig forogtunk a földön. Néha ő fölöttem, néha meg én voltam fölötte. Sajnos a vége az lett, hogy ő került ki győztesen.
Éppen a földön feküdtem hason, Adam meg lefogta a mancsaimat és a fülem mellett szuszogott.

"Én nyertem."

"Oké most az egyszer elismerem hogy nyertél, de csak azért mert apukád jön erre felénk." - erre Adam felnézett. Majd elengedett és és mellém feküdt úgy hogy a feje a nyakamon volt.

- Hát ti megint mit csináltok? - ért oda hozzánk Adam apja és az én apám.

- Szerintem hagyjuk őket Seth. Inkább menjünk és beszéljünk a jövőjükről. - na igen ők ketten folyton arról beszélnek hogy Adam meg én a jövőben együtt leszünk, merthogy mi ketten milyen jól tudnánk irányítani a falkát. Igen ez egy dolog, hogy ők mit gondolnak. Csakhogy nálunk farkasoknál van egy jelenség, a bevésődés, ami annyit jelent hogy akikkel ez megtörténik azok egy életen át egy párt alkotnak. Az érdekes része az hogy senki sem tudja hogy mikor történik és kinek mik a jelei.

Ilyenkor szokott lenni hogy este elmennek a felnőttek vadászni. Na igen mi sosem mehettünk Stellával. De olyan meg volt amikor a fiúkat magukkal vitték, mint most is.

Már mindenki átalakult. És készültek elindulni. Mi ketten maradtunk meg Carol mert ő ugye nem mehetett.
Adam állt meg előttem:

"Vigyázz magadra Kis farkas, amíg nem vagyok itt veled!" - Nézett a szemembe.
Majd mivel mindketten farkas alakban voltunk odahajolt és szó szerint meg nyalta az arcomat. Igen farkas puszi.

"Te is vigyázz magadra!" - néztem rá.

Hát igen ez az egyik legkedvesebb emlékem kiskorunkból. Mondjuk nem sokkal ezután meg elutazunk, de az már más volt. Igazából ez az apám születésnapján volt de az nekem valahogy annyira nem volt lényeg.


Éppen a mosógatóba pakoltam amikor hallottam hogy valaki hazaért.

- Heló! Hazaértünk. - jött be a konyhába Carol, és le pakolta a szatyrot.

- Szia! Menj csak fel, majd én elpakolok.

- Jó jó. Adam is mindjárt jön csak beparkol az autóval. - ezután Carol felment.

- Szia! - jött be Adam.

- Szia!

- Na mit csináltál? - mosolygott.

- Vacsorát és gondolkodtam.

- Miről gondolkodtál? - vonta fel a szemöldökét.

- Emlékszel apukám szülinapjára amin utoljára voltunk itt? - mosolyogtam.

- Igen, emlékszem rá Kis farkas! - vigyorgott rám. Ezek szerint ő is emlékszik rá.


_________________________________________

Szerintetek milyen lett az új rész?
És mi lehet Adam és Rella között?
Es éljen több mint 700 szó lett!! 🥰

Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top