Zeref és Mavis

Magnolia erdejében egy terebélyes fa tövében egy fiatal fekete hajú fiú heverészett. Az élet értelmén gondolkodott na meg azon hogy eddig mit is ért el. Mégis ami a legjobban foglalkoztatta az az hogy mégis mikor hagyhatja itt az anyagi világot és ki lesz az aki eltörli a létezését a Földről. Viszont nem csak a fiúnak volt ez a kedvenc helye hiszen megjelent egy hosszú szőke hajú lány aki meglepetten fogadta hogy más is szereti ezt a helyet. Bár leginkább a fiú szemèlyén lepődött meg a legjobban.
- Zeref.....mégis mit ketesel itt??....igaz te nem láthatsz és nem is hallhatsz ....megyek is de...mindenképp megállítalak egyszer.- fordult sarkon a lány és már lépett is volna egyet amikor a fiú szóra nyitotta a száját.
- Mavis tudom hogy itt vagy.- sóhajtott egyet a lány pedig meglepetten fordult vissza.- Nem látlak és nem hallak de érzem a jelenléted.....
- Mégis hogyan??- fordult a fiú felé a lány.
- Most biztos nagyon megleptelek igaz?
- Mi a célod??- kérdezte a lány miközbe egy nagyot nyelt.
- Biztosan a céljaim felélől érdeklődsz. Most jelenleg a világ uralom.....mókás dolog háborút indítani ugyan is lehet jön majd egy kiválasztott aki a túlvilágra tud küldeni.....tudod mióta elvesztettem mindent azóta már semmi se érdekel csak a halál....- itt sóhajtott egyet míg a lány lefagyva hallgatta a történetet.- de még a tervem nem tökéletes...miután az öcsém elbukott és nem tudott megölni azóta szabadítottam a démonjaim a nyomorult kis világotokra...és hogy ezzel mit akartam elérni??? Hát a Fairy Heartot...avagy a Lumen Historyt teljesen mindegy hogy hívjátok....a végtelen energia forrás...ami a te tested...az kell nekem.
Mavis nagyon megijedt ennek hallatán. Tudta hogy a fiú már nem az akit ismert..
- Mi az??-kérdezte nevetve.- Ennyire meglepett?? Ezzel tartozol nekem hisz én tettem ezt veled...tulajdon képpen én kreáltam a Lumen Historyt....bár igaz a kis barátod is segített...hogy is hívták??-gondolkodott el Zeref.
- Prect volt a neve....és te nem veheted ezt a szádra....és én még szerettelek....de az a legnagyobb baj hogy még most is szeretlek!!!!- rogyott sírva a földre Mavis.
- Milyen kár hogy ez történt...- állt fel a fiú.- Pedig szerettelek...és a világot is feladtam volna érted.....de nem így lett elrendelve.- mondta és indulásra készült de még visszafordult a lányhoz.- Valamint már van új játékszerem sőt császár is lettem hát nem nagyszerű ezt mind neked köszönhetem....már két népet uralhatok és használhatok ki.- nevetett ördögien.- A sakktáblámon már minden bábú a helyén van....még találkozunk....oh és add át üdvözletem Natsunak.-kuncogott majd elsétált.
- Hogyan.....hogyan süllyedtél idáig??- sírta Mavis. Fájt neki amit a fiú mondott.....fájt minden emléke a közös multjukról.
.....................................

Kb 100 évvel ezelőtt:

Egy kis sziget....milyen fura alakja volt is... itt kezdődött minden....
Itt született Mavis Vermilion. Szülei a Red Lizard mágus céh tagjai voltak....és még kiskorában meghaltak. A kislány mindig a tündéreket kereste és hihetetlenül jó szíve volt. Nem voltak barátai és mindenki megalázta. A céh főnöke csak dolgoztatta

és még a saját lányát Zerát

elhalmozta addig Mavistől még egy pár cipőt is sajnált.
 

Egy nap Mavis éppen hazafelé tartott amikor a távolból látta hogy a céhépület és a város lángokba áll. Lábait kapkodva futott de mire odaért már mindenki meghalt......
Szegèny lány sírva rogyott a földre....akár mennyire is bántották és utálták őt a lány mégis szerette az itt élő embereket.... Hirtelem egy gerenda megmozdult....
Mavis odasietett hisz szíve mélyén remélte hogy egy túlélő fekszik alatta.
-Se...segítség- nyöszörgött az illető.
A kislány magabiztosan lépkedett oda és meglátta....
- Zera!?- lepődött meg a szőkehajú lány.
Mavis kiszabadította a lányt és együtt elrejtőztek.
Évekkel később 3 kincsvadász érkezett a sziget azzal hogy megszerezzék a sziget kincsét a Tenrou jádét.
Egy magas férfi magabiztos mosollyal lépett a partra nyomába 2 barátjával.

A férfi neve Warrod Sequen egy kincsvadász céh tagja és híres arról hogy szörnyen rosszak a viccei....de viszont rendkívül szereti a természetet.
Közvetlen mögötte egy szintén elszánt fiatal élén sárga hajú mosolygós fiú lépkedett.

Ő Yuriy Dreyar egy olyan srác aki szörnyen bízik magában meg a társaiban....sose adja fel és mindig eléri amit akar.
Utánna egy csendes fiú haladt lassan és nyugodtan.

Ez a férfi Precht Gaebolg. Ő a csapat esze és...hát....öhhmmm.........eléggé csendes.

Miközben a gyémántot keresék Yuriy belebotlott Mavisékbe és a lány meg a fiú egy játék keretében fogadást kötött aminek az lett az eredménye hogy Mavis és Zera a fiúkkal tartott megkeresni a Tenrou sziget féltve őrzött kincsét. A kincs utáni való nyomozásuk a Blue Skull mágus céhhez vezetett. A kis csapat Magnolia erdejében húzta meg magát. A szőke lány nagyon jól tudta hogy nem állhatnak ki mágusok ellen hisz egyedül csak Mavis értett a mágiához.....de az is elég gyengének számított. A nap vége felé a szőke lány úgy döntött hogy lemegy a folyóhoz vìzért. Amikor a folyóhoz ért dúdorászva merítette be tálkáját....ám nem volt egyedül. Mikor felnézett egy fekete hajú meztelen fiút pillantott meg a vízben.

Arcáról vízcseppek csorogtak olyan volt mintha sírt volna.

Semmit mondó tekintettel nézett a lányra aki ilyedten és zavartan elfordult.

- Elnézést....- sutottogta a fiú majd egy gyors mozdulattal felöltözött.
/írói megj.: nem tudom hogy csinálta de engem is megtaníthatna rá...😂😂/
- Ne...nem.... az én hibám...- dadogta Mavis majd bocsánatkérésképp meghajolt.
- Viszlát...- sutottogta a fiú majd indulni készült. Ekkor Mavisnak eszébe jutott hogy senkit sem ismer és esélytelenek a Blue Skull ellen.
- Várj!-kiáltott a fiú után aki megtorpant.- Nem is mersz errefelé mágusokat??- kérdezte miközben a fiú felé lépkedett.
- Ne gyere közelebb!!!- kiáltott a fiú.- Ne ......vagy téged is megöllek....
A lány nem értette mit akarhat a fiú de  nem telt sok időbe hogy észre vegye hogy a fiú közelébe minden virág és fű elhervad...a fák pedig elpusztulnak. A lány megértette a  fiú fájdalmát ......és egy hirtelen ötlettől vezérelve egyesével állatokat kezdett idézni a fiú köré....elöször egy madarat aztán egy egeret....egy szarvast és így tovább míg nem egy állatsereg gyült a fiú köré.

- Ne.....- motyogta a fiú remegve...
- Őket nem tudod bántani....nem igaziak....- suttota a lány letörten.
A fiú elmosolyodott...
- Köszönöm....- suttogta.- Miért keresel egy mágust mikor te is az vagy?- kérdezte a lányt fürkészve.
Mavis erre felkapta a fejét.
- É....én még csak kezdő mágus vagyok.....a barátaim pedig egyáltalán nem tudnak varázsolni.....és....megakarjuk menteni ezt a várost.....- dadogta szipogva.
- Miért akarod megmenteni ezt a várost??- lepődött meg a fiú.
- Igazából.... először csak azért jöttünk hogy visszavegyünk valamit amit elloptak tőlünk....aztán megláttuk ahogyan az emberek szenvednek....
- Hajlandó vagy elfogadni egy démon segítségét?- húzta fel a fiú a szemöldökét.
- Mi...??- lepődött meg a lány.
- Sötét mágus vagyok.- jelentette ki a fiú nyugodtan.
- Akkor....segítenél?- kérdezte félénken a lány.- Oh mi a neved?- kapott észbe.
- Zeref.....
- Oh milyen szép név.....engem Mavisnek....
Eztán Zeref kitanította a kis csapatot a mágia használatra. Warrodnak fa mágiája lett Zerának tűz Yuriynak villám Perchtnek valami fegyverszerű lett. A fiú Mavisnak pedig megtanított a Lawot. A kis csapat legyőzte a céhet de Mavis  nagy árat fizetett....a Law használata miatt a teste megállt a növésben. Zerától pedig kiderült hogy ő nem volt más csak egy illúzió hisz az igazi Zera már rég halott volt.
A lány a Blue Skull helyére megalapította barátaival a Fairy tail nevű céhet ami később a már jól ismert iskolává nőtte ki magát.
Ám még előtte mikor Yuriynak fia született akkor Mavis is jelen volt.... a kisfiút pedig ő nevezhette el....Makarov lett a neve..de az édesanya avagy Yuriy felesége aznap meghalt.... A szőke lány ekkor vette észre magán a jeleket miszerint ugyan az az átok sújtja mint Zerefet. Elmenekült és bujdosni kezdett....de ekkor találkozott Zereffel aki meghalgatta őt és szép lassan egymásba szerettek. Ám amikor megtörtént az első csókuk

azt követően a lány kómába esett....olyan volt mintha halott lett volna....
Zeref szive ebbe belehasad.....a fiú örökre összetört...hiába ült mindketejükön Anchlem átka.....mégis megölte a lányt. Elvitte Mavist a Fairy tailig

majd ott Precht előtt a földre hajította.....
A másik fiú se tudta ezt elviselni és ezért a lámy testét egy lachrimába zárta...így született meg a Lumen History.
................................

Mindketten fájdalommal tekintettek vissza a múlt ezen esemémyére.
Zeref fáradtan kullogott Tartaros felé egyszer csak megtorpant és visszanézett.
-Sajnálom....-motyogta.- Sajnálom hogy csak ártani tudtam neked..... pedig szeretlek Mavis. Én tettem ezt veled....minden csak is az én hibám....nekem egyszer kegyelmez máskor pedig árt a világ....kegyelem volt nyomorúságos éltemben az hogy találkoztunk....és fájdalom hogy bántottalak...- és itt a fiú arcán könnyek folytak le.
Mavis Zeref után nézett könnyes szemmel majd erőt vett magán és feltápászkodott.
- Te voltál a menedékem......te mentettél meg..... rengetegszer segítettél és mégis mindenért önmagad okoltad.....- itt elcsuklott a hangja.
- Történjen bármi.....akárhányszor keresztezzük egymás útját....ez a kötelék sohasem fog változni....- mondták teljesen egyszerre. Mavis felállt és elsétált Zeref is letörölte könnyeit majd elment.

Sziasztok meg is jöttem a velentin napi külön résszel. Ha szerétnek még ilyeneket akkor írjátok meg commentbe. Ez egy kicsit siratós let. Muhahaha sírjatok velem. Na jó mivel jó szívem van így ezen nap alkalmából elkezdtem egy random szerelmi komédiát ma kerül fel az első része / nem önreklám/ Gomenne a helyes írási hibákért. Az új irományt megtaláljátok a munkáim között. Jó olvasást.