Jimin

Reggel Taehyunggal együtt mentünk le reggelizni, bár nagyon furán viselkedett. Beleakartam látni a fejébe, viszont egyszerűen semmit nem hallottam. Mintha valahogy kizárt volna a kis világából, ami rosszul esik. Ötletem sincs ezt hogy csinálja, de csalódott vagyok. A kérdéseimre se válaszolt sűrűn, csak hümmögött vagy ilyesmi. Miután megkaptuk a kajánkat, kerestünk egy szabad helyet és leültünk egymással szembe.

- Mi van veled Tae? Beteg vagy? - sóhajtottam, megtámasztva fejemet a kezemen. A hangomon lehetett hallani a szomorúságot. Kedvelem Taehyungot és nem akarom, hogy eltávolodjon tőlem.

- Jól vagyok Jimin.. - sóhajtott fel kicsit feszülten - Mi bajom lenne? - nézett szemeimbe flegmán. Szomorúan hajtottam le a fejemet, kicsit megrázva.

- Mindegy.. - mondtam halkan, majd sértődötten keltem fel és visszavittem a maradékot. Ezután elindultam a szobánkba. Reménykedtem benne, hogy Taehyung nem lesz itt, mert most mérges vagyok rá. Nem értem mit rontottam el, de ha nem mondja meg, nem tudok tőle bocsánatot kérni. Pedig a legjobb barátom lett amióta itt van. Mindent elmondtam neki a családomról és a pasis ügyeimről is. Most meg random duzzog valami szarság miatt, amibe be se avat. Hangosan csaptam be magam mögött az ajtót és bedőltem az ágyamba. Unatkoztam a tavaszi szünetben. Azt hittem majd Taehyunggal hülyülhetek, de ő alig van a szobánkban. Sokszor lóg az általa "annyira utált" Jeonnal. Kis idő múlva valaki kopogott az ajtón. Kíváncsian pillantottam felé, mivel Tae nem szokott kopogni.

- Szabad.. - szólaltam meg halkan és felhúztam lábaimat törökülésbe. Másodpercek múlva megpillantottam egy fekete hajkoronát és hozzá a szívem választottjának arcát. Vagyis nem is tudom ő-e az.. Lehet Namjoon szórakozik megint. Nem bízom bennük. - Mit akarsz? - hangzott flegmán a hangom. Komoly tekintettel csukta be az ajtót, majd leült velem szembe - Namjoon ez nem jó játék. Elég volt.. - hajtottam le a fejemet.

- Yoongi vagyok. - sóhajtott fel - Mármint tényleg. - erre csak megforgattam a szemem. Nem hiszek neki. Amúgy se vallaná be, ha Namjoon lenne.

- Ahan. Én meg a jó Isten. - mondtam cinikusan, karbatett kezekkel és összeszűkített szemekkel néztem szemeibe. Végigmértem, de nem tudtam volna megmondani, hogy ő-e az igazi.

- De tényleg!

- Bizonyíts be. - makacsoltam meg magam. Sajnos a szívem végig hevesen kalapált, mert hát a teste mégiscsak olyan Yoongis. Rossz, hogy bekavart Namjoon, mert nem tudok már benne megbízni.

- Ahj oké.. - kezdett bele - Amikor idejöttél az iskolába, a szobatársad Hoseok volt. Egyik este mindketten kiszöktetek és berúgtatok az udvaron. Akkoriban ugye volt esti ügyeletes és aznap én voltam az. Megláttalak titeket a földön vergődni a nevetéstől. Szóltam nektek, Hosoek bement te meg rám nyomultál és olyanokat mondtál, hogy..

- OKÉ ELHISZEM! Fejezd be! - pirultam el és zavartan túrtam a hajamba - Miért jöttél? - sóhajtok fel halkan és alsó ajkamba harapok szégyenlősen. Ez a Yoongi sokkal komolyabb, mint a Namjoonos. Már a szeméből is árad a dominancia és teljesen elveszi az eszemet. Láttam, ahogy tekintete ajkaimra vándorol, majd megnyalja száját. Torkom kiszáradt, ezért hangosan nyeltem egyet. Nagyon szégyenlős vagyok általában és ez most is megmutatkozik.

- Miért mentél bele a játékba? Miért hagytad, hogy "én" megfektesselek többször is? - kérdezte felvont szemöldökkel és őszinte választ várva pillantott fel szemeimbe. Teljesen lefagytam és ajakamat is kiengedtem fogaim közül. Nem tudtam mit kéne mondanom. Biztosan kiröhögne vagy valami ilyesmi. Nem akarok még szánalmasabb lenni a szemében.

- Én..izé..öhm.. - piszkáltam ujjaimat teljesen elvörösödve. Szinte éreztem, ahogy a fejemről lassan lesül a bőr. - Csak..csak úgy. - vontam vállat, kerülve tekintetét.

- Jimin.. - suttogta mély hangján, én pedig csak lehunytam szemeimet. Kezeit kezeimre tette, ezzel megakadályozva, hogy ujjaimmal baszakodjak. Állkapcsomat megfeszítettem, miközben a szívem kalapálása felgyorsult. - Nézz rám! - mondta magabiztosan, de még mindig halkan. Lehelete súrolta arcomat, így biztosra vehettem, hogy nagyon közel van hozzám. Tettem amit kért. Lassan nyitottam ki pilláimat és szembe találtam magamat kedves tekintetével. Nagyot nyeltem, mikor összedöntötte homlokunkat.

- Mit csinálsz? - suttogtam vissza és továbbra is szemeibe néztem.

- Megbabonázódva csodállak. - mosolyodott el féloldalasan. Nem tudtam erre nem félrepillantani. Fogalmam sincs mi folyik itt, de nagyon tetszik ez a szituáció és tényleg jól esett, hogy ezt mondta. - Most pedig..megfoglak csókolni.. - simította kezét arcomra és gyengéden simogatta hüvelykujjával. Érintésébe bújva hunytam le szemeimet, majd a következő pillanatban meg is éreztem ajkait sajátjaimon. Kezemet derekára simítottam és zavartan gyűrögettem pólóját, miközben mindketten mozgatni kezdtük ajkainkat. Sokkal másabb érzést keltett, mint Namjoon. Teljesen felszabadult lettem, ezért felsőjét fogva húztam közelebb magamhoz. A csókba mosolyogva nyalt végig ajkaim között, én pedig azonnal elnyitottam számat. Ízlelőszerveink találkozásakor a pillangók felszabadultak gyomromban s hagytam, hogy irányítson. Nyilvánvaló, hogy én vagyok a passzív fél ebben az egészben. Kis nyelvcsata után kipirulva váltam el, halkan pihegve és értetlenül néztem rá.

- Ezt most miért..? - kérdeztem halkan és elhúzódtam tőle. - Miért játszotok velem? - könnyesednek be szemeim.

- Jimin én..

- Nem! Hagyj békén! Rohadtul nem vicces! Ne használj ki te is! - mondtam mérgesen és csordogáló könnyekkel.

- Sose használnálak ki! - rázta hevesen a fejét és szorosan magához ölelt - Kedvellek Jiminie. De tényleg.. Nehezen tudom az ilyesfajta érzelmeimet kifejezni..viszont nagyon tetszel nekem. - simogatta hajamat. Nyakába bújtattam arcomat, átölelve derekát és hátára rajzolgattam szipogva. - Adj nekem egy esélyt. - puszilt a hajamba. Nagyon szokatlan ez a kedves Yoongi. Nem tagadom bejön ez az énje. Szeretem a durva Yoongit is, de a cukiskodó is tetszik.

- Nekem is bejössz.. - motyogtam halványan elmosolyodva és pólójába töröltem nedves arcomat. - És adok neked egy esélyt, de ha átversz, megrugdoslak. - hajoltam el, majd arcát közrefogva nyomtam össze megint ajkainkat. Szinte láttam az arcán a meglepődöttséget, de csak eldöntöttem az ágyon és hevesen csókoltam. Kezeit oldalamon lecsúsztatta és kicsit derekamba markolt, amin elmosolyodtam.
Végre enyém lett Min Yoongi.

___________________

Egy kis Yoonmin ajándékba❤️