6.2

🆇︎🅰︎🆄︎🅿︎🅸︎

Nyújt, eléri a lábujjait, visszaül, kifújja a levegőt, elölről kezdi.

Nyújt, lábujj, ül, kifúj, elölről...

Nyújt, lábujj, ül, kifúj, telefon csörgés.

Morogva álltam fel, és vettem ő a telefonomat, hogy megnézzem ki keres.

Pierre

Volt a levélben egy találós kérdés
És tudom mi a válasz!

Manon

Haver! Wow! Állj már meg😂
Neked nem időmérő van?

Pierre

Vége. Nyolcadik lettem.
De tudom mi a válasz!

Manon

Ja. London.

Pierre

Ünneprontó vagy...
Mikor megyünk Londonba?

Manon

Wouw, mi ez a többes szám életem?

Pierre

A többes szám azt jelöli, hogy egy cselekvést valaki nem egyedül végez, vagy egy tárgyból nem egy valami van.

Manon

Milyen kis okos valaki🥰
Egyedül megyek Londonba!

- Koroljov kisasszony az ott nem egy mobiltelefon a kezében, igaz?!- hallottam meg Zlatin asszony hangját a terem ajtajából.

- Természetesen nem, asszonyom.- dobtam el a készüléket, és folytattam tovább a talajgyakorolatot.

Egy zuhany után Dimivel az oldalamon ültem be egy kávézóba, és Gabet hívtuk fel videóhívásban, hogy végre ismét láthassa a cuki kis pofink, és kipletykálhassuk magunkat.

- Szóval Chloé rohadtul ki van akadva, hogy nem ér el.- ért a meséje végére a francia lány, hiszen már fél órája ő csacsogott.

- Nem véletlenül nem adtam meg neki a másik számom.- ittam ki a csészémből az utolsó korty kávémat is.

- Kezdem magam megtisztelve érzeni, hogy én tudom.- tette szívére kezét Gabe, mire nevetni kezdtem, Dimitrij pedig csak megforgatta szemeit. Kezdett hozzászokni ahhoz, hogy ilyen őrültek vagyunk.

- Nyugodtan érezheted is magad annak. Amúgy mit akar velem Chloé ennyire?

- Nincs neki annyira betanított táncosa, mint te csillagvirág. És most kellenél, és minden orosz követ megmozgat érted.

- Kár, hogy innen se akarják engedni.- ingatja a fejét az orosz férfi.

- Milyen nagy kár.- vágok szomorú arcot a férfira nézve, aki ezen csak nevetni kezd- Amúgy jelentem, az apa vadászat új szinte lépett.- kezdtem bele azonnal egy másik témába, mert elegem volt Chloé önsajnálatából. Minek küldött el?- CH hagyott a levél végén egy találós kérdést, amire London a megfejtés.- lelkesedtem azonnal.

- Mi volt még a levélben?- néz rám kíváncsian a képernyőről Gabrielle.

- Valami olyan, hogy nem mindenki az az ember, akinek elsőre tűnik, még ha nekünk ezt az oldalát is mutatja. De nem tudom kire gondol.- vontam vállat, hiszen komolyan nem tudtam kire is gondolhat azokban a sorokban a férfi.

- Szerintem Niykita lesz az!- néz rám határozottan az orosz férfi.

- Niki? Mégis miért lenne az Niki? Dimi, a Mazepin család nagyok rendes, hidd el.- fogtam meg mosolyogva a férfi kezét, aki csak összeszorított ajkakkal bólintott egyet.

- Szerintem Gasly lesz az! Az a pofátlan barom, csak így besétált megint az életedbe.- ingatta a fejét Gabe nem tetszését kifejezve.

- Jól van már! Szaladjunk le az életemben szereplő férfiak szapulásából. London volt a lényeg. Lon-don! Valaki hallotta ezt a részt is?- néztem a velem kommunikáló két személyre felváltva.

- Mikor mész?- szólalt meg tele szájjal Gabe, mert éppen egy egész nagy csokis kekszet tömött a szájába, mint egy hörcsög...

- Nem tudom még, és azt se tudom, hogy hová kellene mennem, szóval ezen még dolgozom. De ötletek?

- Valakinek biztos megvan az anyukád régi címe.- vont vállat Dimitrij- Mondjuk a nénikédnek.

- Nem, Ninat már kérdeztem. Zsákutca.- ingatom a fejem.

- Csak gondolkozz, biztos kutalálsz valamit, valami jót.- bíztatott Gabe- De nekem mennem kell, az a hárpia megöl, ha nem érek oda időben a jelmezes próbára, pláne, hogy nálam vannak a jelmezek. Mikor lépsz fel legközelebb drága?

- Nem ami most lesz fellépés, hanem utána. Most csak nézem.

- Ugye majd lehet online nézni?- néz rám hatalmas szemekkel a nő.

- Persze. Majd dobok egy linket, ahol elérhető családtagoknak.- nyugtatta meg a franciát Dimitrij, aki csak bólogatott a hallottakra.

- Oké, köszi, akkor majd beszélünk. Puszillak benneteket.- ezzel le is csapta a gépe tetejét, majd én is így tettem.

- Szóval akkor mi bajod a Mazepin családdal?- főzök hátra egy féloldalas mosollyal a bőr fotelben, és a velem szemben helyet foglaló orosznak szenteltem minden figyelmem.

- Nincs nekem bajom velük.- ingatta a fejét.

- Oh drágám, ennyire én sem vagyok rossz emberismerő.- ingatom meg a fejem, majd oda is intem a pincért, hogy kifizethessük a számlát- Erre még visszatérünk.- kacsintottam az oroszra, aki csak nevetett ezen.

Együtt indultunk el haza, hogy végre mindketten pihenhessünk. Visszatérve a lakásomba Sansa fogadott, így mindent a folyosón hagyva indultam el először vele játszani. Fél óra után mindketten álmosan dőltünk le a kanapéra, én félig lelógva róla, Sansa pedig a hasamon fekve. Már félig aludtam, amikor a telefonom csörögni kezdett, ez pedig Sansat is ugyan annyira idegesítette, mint engem, így leugorva róla, orrával lökdöste felém a készüléket, amin elhúztam a kis ikont, csak éppen nem a jó irányba, így sikeresen felvettem a telefont. 

- Kedvesem, ha már felvetted, akkor bele is szólatnál.- na ne!

- Reggelt Gasly. Mit akarsz?- morogtam bele a telefonba, aminek a másik végéról csak egy hangos nevetést kaptam válaszul. 

- Mi a baj Manon?

- Az, hogy egy idegesítő, arrogáns francia Forma 1-es pilóta felkeltett a délutáni szundimból, amit még el sem kezdtem rendesen.- morogtam még mindig a másik felemre átfordulva, és a díszpárnát még jobban a fejem alá gyűrtem közben.

- A helyes jelzőt kihagytad drága.- duruzsolta a készülékbe, mire most rajtam volt a sor, hogy felnevessek.

- Azt hiszem összekevered magad, Mickivel édesem. Azok a szemek, hát elolvad az ember, főleg a nő neműek, ha rá néz Schumi.

- Nagyon vicces vagy Clotilde.- morogta a férfi. Szóval már Clotilde lettem? Majdnem felnevettem a férfi morgolódásán.

- Miért hívtál Pierre?- tettem fel ismét a kérdést hatalmas mosollyal, és már kicsit sem voltam álmos.

- Veled megyek Londonba.- jelentette ki a férfi, mire a szemeim dupla méretűre nőttek. Azt hittem ezt már egyszer lejátszottuk- És nem, ezt még nem játszottuk le délután, csak megbeszélések és interjúk voltak. Szóval, mikor akarsz menni?

- Pierre ez az én dolgom, eleve ilyen helyzetben nem fogom kockáztatni, hogy bárki is beteg legyen, te pedig pláne nem, ha jól tudom, akkor versenyeid vannak, nem igaz?- ültem fel az ágyon, majd a TV-t is benyomtam, hogy valami háttérzaj is legyen, amíg valami ehetőt keresek vacsorára magamnak.

- De te sem mehetsz csak úgy egyedül Londonba.- próbálja továbbra is átvinni saját elképzelését a férfi.

- Nagy lány vagyok már Pierre, szerintem el tudok utazni egyedül is Londonba.

- Persze hogy, el tudsz, de nem akarsz!

- És ezt mégis honnan veszed?

- Ismerlek.

- Ja, négy hónapja?

- Ha a januárt is számoljuk, akkor már lassan fél éve, de legyen. Fogadjunk, ha holnap benne leszek a első ötben, akkor elviszel magaddal, ha viszont nem, akkor nem zargatlak. Mit mondasz?

- Azt, hogy csábító.- mosolyodtam el, majd ki is nyomtam a hívást, és a készüléket repülő üzemmódba tettem. 

Ugyan kérlek, ha nem akarom, akkor nem is fogsz zargatni édesem...

- Mi ez a nagy jókedv kisasszony?- sétált felém kitárt karokkal Niki hétfő délután a reptéren, majd amikor elém ért azonnal karjai közé is zárt engem. Hiányzott ez, hiányzik Tristen, az az őrült Gabe és nem utolsó sorban a szüleim is, ebben az ölelésben pedig ez az összes hiány benne volt- Hé C.T. Minden okés?- tolt el egy kicsit magától a férfi.

- Persze.- mosolyogtam fel rá- Ügyes voltál tegnap.

- Ja. Nagyon.- motyogta a férfi, mire csak ismét megöleltem, amit szerencsére már mosolyogva fogadott.

- Szerintem komolyan ügyes voltál.

- Lesz jobb is.- mosolyodott el lassan a férfi, én pedig csak hasonló arckifejezéssel bólintottam- Szóval akkor mi is volt a baj, az előbb?- erősködött tovább, amikor elkapta a csomagját.

- A tegnapi első öt.- morogtam az orrom alatt, az orosz viszont csak furcsán nézett rám.

- Hamilton, Verstappen, Norris, Gasly, Leclerc?- gondolkodott el az orosz a tegnapi leintés eredményén- Mondjuk Gasly meg Leclerc elég potyára ment, mert ha Pérezt nem ejti ki Bottas, akkor ők nincsenek az első ötben.- kezdi el feszegetni a verseny utolsó pár körét, amikor a harmadik helyért folyó harc miatt két top pilóta is kiesett...

- Ne is mondd, mind a tíz körmöm lerágtam az utolsó negyed órában.- morogtam az orrom alatt.

- Ennyire szurkolsz valakinek?- néz le rám, amikor bedobta a kocsija csomagtartójaba a bőröndjét, majd felém tartotta a kezét, mert bár nekem adta az autót, hogy vezessen, amíg nincs itthon, de ezek szerint ez csak mostanáig élt. Ez az én szerencsém, ha meglátná, hogy hogyan vezetek...

- Éppen ellenkezőleg.- nyomom a kezébe a kulcsot, majd az utas oldal felöli ajtóhoz sétálok, és be is ülök, amikor a férfi felnyitja a kocsit.

- Mesélsz?

- Előbb te jössz!- intek felé, mire először drámaian felsóhajt, majd nevetni kezd, miközben bekanyarodik a forgalomba.

Egy napig a Mazepin család vendége voltam, és Ninával végig a levélen pörögtünk, és próbáltuk valahogy kideríteni a címet, amivel előrébb lehetek, amikor eljön az ideje a londoni kis kiruccanásomnak.

De nem jutottunk előrébb a nagynénémmel sem, a nagyszüleimhez pedig egyrészt nyilván érthető okokból nem mehettem, másrészt pedig semmi nem utalt arra, hogy bármit is tudtak volna az anyám akkori életéről.

- Eldoblak ahhoz a boszorkához, csak gatyát cserélek!- jött velem szemben Niki, amikor elindultam, hogy a mai napot is Vanya asszonynál töltsem, ismét. Milyen változtatos életem van...

- Oké?

Szóval hogy megint ugyan ott vagyunk, én szenvedek, Niykita Mazepin ezt nevetve élvezi, Vanya asszony pedig az ütemet diktálja, melyre saját haláltáncomat komponálhatom meg, mesés!

Már vagy a harmadik sorozatot táncoltam mégig érdemi szünet nélkül, amikor valahonnan megugrott egy régi emlék, vagyis nem is olyan régi, egy cikk, amit még Olaszországban olvastam, amikor a francia pilótával voltunk karanténban.

- Zlatin asszony!- álltam meg a sorozat közepénél, és a nő felé fordultam, aki kíváncsian nézett rám, majd jelezte, hogy fogjak tovább- Magát édesanyám meghívta Londonba, nem igaz?- fordultam vissza a nő felé, aki csak bólintott- Nincs meg véletlenül az a cím?

- De, valahol biztos megvan még az a levél drágám.- vont vállat, és erre már Niykita is felkapta a fejét, hiszen tegnap az anyukájával egész nap ezt a címet kerestük.

- Esetleg megkeresné nekem, ha szépen megkérem?

manon.xaupí

38 209 ember kedveli

annyi életerőm van, mint ennek az ágynak itt mögöttem (vagy még több😂)

967 hozzászólás

nikita_mazepin a fotóst megjelölni már luxus?
    →manon.xaupí azon a kórón kívül még volt ott valaki?😳
    →nikita_mazepin ngaoyn humoros vagy...🙄
    →manon.xaupí sokkal inkább halálosan komoly...🤭
    →tris_en.xaupí ne is foglalkozz vele, imádja szívni az emberek vérét...
    →nikita_mazepin azt látom, de mindjárt lelököm, ha ezt folytatja...
    →manon.xaupí naaaa! Hátrébb az agarakkal! Minden berendezési tárgy marad, ahol van!
    →gab.ri.el.le akkor te még lejjebb mehetsz egy emelettel😂
    →manon.xaupí legjobb tudomásom szerint legutóbb valami Mazepin nevezetű kis srác VÁZÁNAK nevezett ebbe a ruhában, szóval...
    →tris_en.xaupí és milyen igaza is volt neki😂😂
    →nikita_mazepin már csak a tulipánok hiányoznak belőle, nemde?😂
    →manon.xaupí letiltalak benneteket!
    →nikita_mazepin azzal még nem oldasz meg semmit😂
     →tris_en.xaupí ez az, attól még váza maradsz😂
     →nikita_mazepin vagy korsó!
     →tris_en.xaupí Ee! Vagy köcsög😂
     →nikita_mazepin én se mondhattam volna szebben😂

landonorris nem tudom mikor voltál nálam, de az a kóró éppen olyan, mint ami az én nappalimban van, csak az alatt még ott vannak a lehullatott levelek, hátha meggondolja magát, és vissza szedi magára azokat is...
     →maxverstappen1 ezt ugye most nem mondod komolyan?
     →landonorris szeretnél képet?🤨
     →maxverstappen1 nem, valahogy a nélkül is elhiszem...
     →danielricciardo de a tiéd valami tövises paré Lando, az szúr...
     →charels_leclerc a levelek lehullása előtti vagy utáni az élmény?😂
     →danielricciardo közbeni... És dobtam is egy hátast miatta, mert azok a kis zöld nyomorékok csúszdák...
     →manon.xaupí eszem megáll😶
     →maxverstappen1 nekem is, pedig én évek óta ismerem őket...🤦🏻‍♂️
     →landonorris amúgy nem tart valaki igényt arra a félig kihalt növényre?
     →pierregasly félig? És arról beszélünk, ami a nappalidban van? Csak mert akkor azt valami kövület gyűjtőnek ajánlom, csak mellékes információ ként
     →landonorris annyira még nincs rossz állapotban...🙄
     →chalres_leclerc dobd fel az eBay-re, ott mindent is megvesznek!
     →landonorris ez nem is hülye ötlet...
     →carlossainz55 gyerek! Nehogy megcsináld, mert szét csaplak!
     →landonorris de nem! Most gondolj bele, mennyit kaszálhatnék vele, mint egy értékes műtárgy?
     →manon.xaupí valaki megmondaná neki, hogy suhanc kora óta Forma 1-es pilóta, vagyis annyit keres, amit nem tud elkölteni...?
     →carlossainz55 nem használ, nyugi, már próbáltam párszor, most éli ki a lázadó énjét...
     →manon.xapí Aham, ez nagyszerű... NORRIS NE ITT ÉLD A LÁZADÓ ÉNED AZ ÉN INSTAGRAM PROFILOMON! MENJ A BABAPOFIDDAL ARRÉBB!
    →landonorris Clo ne már, figyu részesedést kapsz!😃
    →manon.xaupí falnak megyek!
    →landonorris legyen 12%
    →maxverstappen1 valaki csapja le🤦🏻‍♂️
    →landonorris és 17%?
    →danielricciardo ilyen nincs...
    →landonorris legyen 22%, bár húsz fölé nem nagyok akartam menni...
    →carlossainz55 egy igazi közgazdasági mérnök veszett el benned Lando, kár, hogy még nem találttuk meg...
    →pierregasly jó mélyen lehet szerencsétlen
    →danielricciardo igazán elveszhetett volna benned egy takarítónő is...
    →landonorris naaaa🥺

•🌼•

Nos egy újabb rész, kisebb nagyobb időugrosásokkal, dehát nemsokára itt a 10. fejeztcsoport, ami lezárja és keretbe foglalja az egész történetet. Remélem tetszett nektek a rész! És kitartást a következő hétre mindenkinek!❤️

Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top