🆇︎🅰︎🆄︎🅿︎🅸︎

Szememet dörzsölve lépkedtem be a fürdőszobába, és ez mind szép és jó, csakhogy azt már háromnegyed órája Mr. Gasly foglalta el.

- Nem mennél ki?- rándul össze azonnal a férfi, amikor belépek, miközben én a mosdóhoz állok, hogy fogat mossak.

- Nem, ha pedig nem tetszik valami, akkor arra szépen ki lehet menni, mert ennyi idő alatt egy menyasszonyt is felöltöztetnek, Miss Fürdőszoba.

- Egy törölköző van előttem Xaupí!- sziszegte nekem, mire ismét felé fordultam.

- Egy rózsaszín bolygót törölköző.- vettem két ujjam közé az anyagot- Cuki.- mondtam egy hatalmasat ásítva.

- Ha kimegyek, akkor

- Akkor kint leszel, ne gondolj már mindent annyira túl Gasly!- morogtam neki, miközben a mosdó fölé hajolva kezdtem neki a fogmosásnak.

A tükörben még láttam, ahogy a férfi elhúzta a száját, mivel kínosan érezte magát. Klassz, én meg fáradt és nyűgös vagyok, egy-egy. Kiöblítettem a számat, majd összeszedtem a dolgokat a fürdésemhez, és visszaléptem a helyiségbe, aminek be is zártam az ajtaját. Nem szeretnék itt újra találkozni Gaslyval, és a törölközőjével. Háromnegyed óra múlva léptem ki a helyiségből, teljes pompában, mit Pierre felnézett rám a telefonjából.

- Elkészültél, királylány?- vonta fel a szemöldökét, mire csak negédesen rá mosolyogtam.

- Az üvegcipellőmet is hoztad Szőke Herceg?

- Nagyon cuki vagy mókuskám. Hornerék már várnak bennünket reggelizni.- állt fel az ágyról a francia.

- Hála istennek, legalább nem téged kell néznem reggeli közben is, ha már éjszaka is el kellett viseljelek.

- Ja, nagyon jó volt.- morogta az orra alatt, mintha valami baja lett volna eset.

- Csak azt ne mondd, hogy a kanapé kényelmesebb lenne ma éjszaka.- fordultam felé felvont szemöldökkel.

- Meg se szólaltam.

- Pedig a kanapé úgy csábít, csak úgy hív.

- Nagyon gyenge Oroszlánkirály volt.- kezd el az ajtó felé terelgetni a francia kezembe nyomva a maszkomat.

- Valóban?- fordulok vissza, miközben kifelé megyek a szobából.

- Valóban.- zárta be mögöttünk az üres szoba ajtaját, majd a lift felé indult el velem egyetemben.

•°•°•°•°•°•°•°•°•°•°•°•°•°•°•°•°•°•

- Maxy!- öleltem meg a pilótát, amikor a pályán találkoztam vele, tekintve, hogy ő kihúzta magát az idilli villásreggeli alól.

- Clotilde! Jó látni kislány.- simogatta meg a hátam a holland.

- Komolyan van popcornod?- néztem rá csillogó szemekkel.

- Nanáhogy! Az ilyen előadásokra kell is! Bent van a pihenőmben. De a muri csak pénteken lesz. Amúgy, hogy-hogy itt vagy?

- Mármint azon kívül, hogy egy francia bájgúnár szinte elrabolt?- tettem fel a költőinek szánt kérdésemet, ám éppen ekkor ért köreinkbe Mr. Gasly, kis egóval, aki persze azonnal sértve vette magát.

- Azért annyira nem kellett erőltetni a dolgot...- mögött a francia kezében a kiskutyámmal, akit felém is tartott.

- Látom imádjátok egymást.- vettem el a kis állatot, majd azt le is tettem a földre, és csak a pórázt tartottam a kezemben.

- Pont, mint a gazdájával.

- Én is harapjalak meg?- nézek rá felvont szemöldöklel, mire csak unottan néz rám.

- Téged ez a kis cukorfalat harapott meg?- nézett fel a holland Pierre, miközben a Sansat simogatta, aki ezt nagyon is élvezte.

- Nem kell hirdetőtáblát írni belőle.- morogta az orra alatt a francia.

- Akkor szedjük le?- nézek le Maxra.

- Nem hinném, hogy kell, végülis Gasly feje csak 2x2 méretben van rajat, az nem olyan nagy.

- Nagyon humorosak vagytok, nagyon. Akkor kell fuvar vagy gyalogolsz királylány?- indult el a kijárat felé a francia.

- Itt bd merj hagyni! Hallod Gasly?- kiabálok utána, de ő csak integet nekem.

- Holnap találkozunk Max!- köszöntem el a pilótától, aki csak nevetve integetett nekem, miközben az Alpha Tauris pilóta után futottam. Életemben nem futottam még férfi után, és most sem igazán terveztem, főleg nem ekkora sarkakkal.

A parkolóban a kocsijának dőlve, vigyorogva, szinte már nevetve figyelt engem a francia, mire én döbbenten néztem rá előtte megállva.

- Rád fért már az edzés nem?- nézett rám egy féloldalas mosollyal.

- Gasly! Kanapé!- dobbantottam egyet a lábammal, majd dühösen az anyósülés felé vettem az irányt.

- Ugye nem tennél egy ilyen miatt komolyan a kanapéra?- szólalt meg félúton nevetve, mire csak unottan néztem rá.

- Jelenleg a világon a legjobban téged gyűlöllek Pierre Gasly!

- Ugyan már, ezt te se hiszed el.- nevetett még mindig mellettem a francia, mire Sansa csak egy hangosat vakkantott, amire a pilóta megilletődve nézett felénk.

- Úgy néz ki jelenleg ketten gyűlölünk.- mélyedtem bele a kényelmes ülésbe.

Lassan kanyarogva értünk el a hotelhez, ami előtt a férfira már Pyry várt.

- Öld meg, kérlek! Mert ha nem, akkor én fogom, de az nem lesz szép!- haladtam el a férfi mellett be a hatalmas épületbe, ő pedig csak nevetve figyelte, hogy elviharzok mellette.

A szobába érve teszem le a kiskutyát a hordozható ágyba, amit a hotel biztosított, a kis Corgi azonban mit sem törődve azzal, a saját játékát kezdte el cibálni, és birkózni azzal.

A kanapéra levágva magam mentettem meg a lábamat a szörnyű kínzó eszköztől, amit sokan csak magassarkú ként tartanak számon, majd magamhoz vettem a magammal hozott könyvet, majd kinyitottam a megjelölt oldalnál, csak, hogy a könyvjelző ként használt borítékból kicsúszott a levél, a levél, amit tegnap kaptam. A földön landol, ahonnan felvéve szemeimet újra végigvezetem a sorokon.

Mindigis vártam, hogy legyen egy kislányom, egy kis hercegnőm, és amikor megláttam, hogy egy ilyen meseszép kis angyalkám született, az egyik legnagyobb álmom vált valóra, de utána tudtam meg, hogy egy másik nő, akit a világom mindennél jobban szerettem ezt a csodát nem élte túl, én pedig ott voltam veled aki az ő kicsinyített rózsaszín mása volt. És te voltál az új remény, de nem számomra, mert akkor még azt hittem, nem tudnék veled együtt élni, de ettől nagyobbat nem is tévedhettem volna, de már késő volt, mivel aláírtam egy szerződést, ami miatt nem kereshettelek, sőt most sem lenne szabad, a szerencsém, hogy a családod sem mehet a rendőrségre, mert amit csináltunk, az kicsit sem volt legális. De hagyok neked nyomokat, hogy ha akarsz te juss el hozzám, így minden lehet úgy, ahogy a szerződésben az meg van írva. De addig sem hagyom, hogy messze legyél tőlem, és figyelek rád, vigyázok rád, ahogy csak tudok. Az egyik unokatestvéreddel már találkoztál is hivatalosan. A következő nyomhoz, viszont menj el Londonba. Hívásod meg magad, ahogy látom, az ilyen dolgokban ugyan olyan jó vagy, mint az anyád, mert ahogy a bájod és a tartásod, úgy manipulációs képességed is tőle örökölted...

CH.

- Mit olvasol olyan nagy szemekkel?- hallottam meg a francia hangját, mire amilyen gyorsan csak tudom ismét összehajtom a levelet.

- Sajnos nem a végrendeletedet.- nézek rá unottan, mire csak szemforgatva lelöki a lábamat az ágyról, majd leül mellém, és felkapcsolja a TV-t, majd elkezdi azt kapcsolgatni, miközben én visszapakolom rá a lábaimat, Sansa pedig felugrik az ölébe- Amúgy kényelmesen vagytok?- néz rám a francia.

- Most hogy így mondod.- ezzel előre hajolva elvettem a keze alól még egy díszpárnát, és kényelmesen fúrtam bele magam a kanapéba- Így sokkal, de sokkal jobb.- vigyorogtam rá.

- Na jó, add akkor ide a gépem, hogy nézzünk valami értelmeset.- tartotta felém a két, mire a dohányzóasztalról elemelve a kétéves adtam a laptopját.

Negyed óra múlva rájöttünk, hogy már mindent, amit hajlandóak lettünk volna mindketten nézni Netflixen azt mindent láttunk.

- Nincs HBO Go-d?- nézek rá, mire csak megrázza a fejét- Hulu?- ismét egy fejrázás- Fasza.- az egyik lábamat kivettem a laptop alól majd azzal a lendülettel le is csapatam annak a tetejét, majd elővettem a telefonomat.

- Oké, tehát kiemelt a Trónok Harca, de azt úgyis

- Életében nem láttam még egy részt sem.- tátott szájjal néztem rá, majd azonnal csatlakoztattam is a telefonomat a TV-hez.

- Te egy szentségtörő csigazabáló vagy Gasly.- ingatom hihetetlenkedve a fejem.

- Ha nem rémlik, akkor te is francia vagy.- néz rám unottan, mire csak elhúzom a szám. Abban már én sem vagyok olyan biztos. A férfi mondani akart valamit, csakhogy éppen megjelentek az epizód elő kockái a TV-n így mindketten annak szenteltük minden figyelmünket.

De bárcsak ne tettük volna. Epizódot epizód követett, mi pedig, ahogy arra reggel rájöttünk a kanapén aldutunk el, aminek az lett a vége, hogy mindketten nyöszörögve keltünk fel, merthogy, természetesen mindenünk is fájt... Én pedig Pierre ölében feküdtem, ami eléggé, hogy is mondjam, kínosra sikeredett az ébredés után, miután szinte azonnal be is szaladtam a fürdőszobába.

- Gondolom nem akarsz itt lenni nálam még ma is, szóval, ha úgy gondolod, akkor felöltözök, és mehetünk a recepcióra.- nézett rám a férfi fáradtan és nyúzottan az ágy szélén ülve, miközben én a fürdőból lépkedtem ki. Hát persze, minél előbb megszabadul a kiscsajtól, annál jobb lesz...

- Persze, mehetünk majd.- fordultam felé magamra erőlteve egy mosolyt, mire csak bólintott.

- Okés, csak letusolok, és mehetünk.- állt fel lassan, majd ő is elfoglalta a fürdőszobát.

Elfoglaltam a kanapét, a laptopommal az ölemben, hogy egyeztessek inkább a londoniakkal, hogy mikor mehetek hozzájuk. Gabbel is beszéltem egy fél órát, amíg a pilóta meg nem jelent előttem teljes harci díszben.

- Mehetünk?

- Ühüm. Gabe, majd visszahívlak, mondd meg Chloénak, hogy már megkaptam a terveit.- ezzel le is tettem a telefont, és elindultam a recepció felé a francia férfit követve, mint egy kiskacsa...

Ilyen. Nem. Létezik.

A recepciós nő ujjait tördelve áll előttünk már vagy negyed órája, csakhogy ez rajtunk nem segít.

- Mi azt hittük, hogy akkor már nem lesz szükségük csütörtöktől sem a szobára, így azt lemondtuk, és már le is foglalták.- nézett ránk a nő egyre jobban pirosodva.

- Megfolytom! Megfolytom!- indultam el franciául kiabálva a recepció felé, mire két kezet éreztem a csípőmön.

- Nem ölöd meg.- mondta a fülem mellett Pierre lágyan a szavakat franciául.

- De! De megölöm!- kezdtem el a lábaimmal dobogni.

- Nem, nem fogod megtenni!- mondta nekem már határozottabban, majd azonnal fel is emelt, és elkezdett a lift felé vinni, de még megállt a pult mellett- Mérget vehet rá, hogy többé nem fog itt senki megszállni, akinek csak minimális köze is van a Forma 1-hez, vagy Franciaországhoz.- vetette oda neki angolul, és folytatja útját velem a lift felé, még mindig maga előtt karjában fogva engem.

- Gasly! Tegyél le, had folytsam meg.- kapálózok, mint egy kisbaba. A francia belépkedett velem kezei közt a felvonóba, majd azt azonnali indulásra bírta, de nem engedett el egy másodpercre sem.

- Nyugodj már le Clotilde, nem áll jól, ha ideges vagy.- simított végig a csípőm vonalán, mire nekem tüdömben maradt a levegő, és ő is élesebben szívta be azt, majd lassan maga felé fordított, és az egyik kezét a csípőmön hagyta a másikat pedig a tarkómra simította, csakhogy ekkor csilingelt a lift, mi pedig elléptünk egymástól, egyre szaporábbab szedve a levegőt, és kilépünk a szerkezetből, ami előtt Max állt vigyorogva.

- Ha nem ismernélek benneteket jobban, akkor azt mondanám, hogy lezavartatok ehy gyors menetet a liftben.- lépett be az említett készülékbe a holland, miközben Pierre hihetetlenkedve ingatta mellettem a fejét a közös szobánk felé lépkedve.

•🌼•

Előre kész voltam egy résszel, ilyen szerintem azóta nem volt, hogy kész lettem az első komolyabb történetemmel, szóval szerintem fel is írom!😂 De hogy miért nem lehetek olyan író, aki előre megírja a történeteket és nem matek meg fizika közben ágyak rajtuk...?🤷🏻‍♀️

Na DE remélem mindenkinek tetszett a rész, és hogy mindenki várja már az esedékes kis koncertet.🤭

Mindenkinek kitartást a következő héthez!❤️