🆇︎🅰︎🆄︎🅿︎🅸︎

- És most indul Clotilde, majd jönnek a hópelyhek, miközben az ezüstpor aláhullik.- mondta el a következő jelent rövid vázlatát Chloé- VILÁGOS?! Clotilde színpadra!- lassan a színpad közepére sétáltam, és felvettem a kezdő pozíciót, majd vártam, hogy felcsendüljön a zene.

Amikor meghallottam a hegedűszót a már rég memorizált mozdulatokat kezdtem el ismételni, és már éppen ott tartottam, hogy a hópelyhek is érkeznek mellém, az ezüst por pedig már hullott, amikor nagy nevetést hallottam az oldalam felől, majd valaki nekem csapódott, így mindketten a színpad közepére csúsztunk, miközben az ezüst por mindenünket befedte, mintha eső lenne. Ezüst eső.

Felnyögtem a rám nehezedő súly miatt, Chloé sított a színpad mellett, a partnerem mellénk rohant a hópelyhekkel együtt. Valahogy ez nem tűnt bíztatónak.

- Maga állat! Szálljon le azonnal a nőről!- ért oda hozzánk Chloé, és le is rántotta rólam az eddig rajtam helyet foglaló egyént. Mély levegőt vettem, és ülő helyzetbe tornáztam magam, ekkor találtam először szembe magam a támadók kék, vagy zöld, talán kékeszöld szemeivel, és piszkosszőke hajával.

- Jó van?- néz rám rémülten.

- Jobban lennék, ha ezt a kérdést nem tennék fel hetente.- ő volt ott amikor indultam a szüleimhez, és akkor is, amikor futni mentem. Mintha üldözne.

- Gasly! Hagyd már azt a szegény nőt.- húzta fel maga mellé egy másik férfi.

- Clotilde!- lökött félre mindenkit Chloé körülöttem, így több hópehely is a földön kötött ki- Fel tudsz állni drágám?- simított végig az arcomon a nő.

- Azt hiszem.- bólintottam lassan.

- DANIEL! Segíts a partnerednek!- rántotta oda mellénk a szerencsétlen férfit, az pedig azonnal el is hajolt mellém, és segítek felállni- Menj Aspen, és hozz rá jégzselét.- intette le a másik férfit, aki bólogtava ott is hagyott bennünket. Na nem mintha valami nement merne mondani Chloénak- Ki maga?!- hallottam még mindig Chloé számon kérő hangját magam mögül, amikor Daniel sikeresen leületetett egy székre a nézőtéren.

- Jól vagy?

- Túlélem. Csak Chloé akadt ki.

- Mint mindig.- nevette el magát, majd helyet foglalt mellettem, és ő is az apró nőt kezdte vigyelni Gysli mellett. Vagy valami hasonló volt a neve.

- Pierre Gasly vagyok, az Alpha Tauri egyik pilótája.

- És akkor azonnal le kell tarolni az egyik legjobb táncosom?! Komolyan megáll az ember esze!

- Clo. A jégzselé.

- Köszönöm.- vettem el mosolyogva a férfitól, majd a lábamat felrakva a vörös ülő alkalmazásságra rakom a bokámrámra a kellemesen hűsítő zselés dolgot.

- Daniel, kérlek, gyere te most próbálni, mert én itt kapok idegösszeroppanást.

- Megyek, figyelj magadra kiscsaj.- paskolja meg a vállamat, majd futóléptekben indul el a színpadra, ahol az előbb igen hatásosan érkeztek meg a mai vendégeink.

Az öt tagú csapat hangosan nevetve köledett felém, majd dobta le magát a mögöttem lévő széksorba, amikor felcsendült a következő zene, amelyre a hópelyhek és Daniel táncolni kezdett. Valaki megbögdöste a vállamata, így hátra fordultam, és vártam, hogy ki és mi akar.

- Hello, Max Verstappen vagyok,- nyújtotta felém a kezét, amit el is figadtam- nagyon örülök, ők itt Yuki Tsunoda, Alpha Tauris pilóta, Sergio Pérez és én Red Bullosok vagyunk, az a mamlasz, aki pedig letarolt, mintha egy tekebábú lennél, ő Pierre Gasly, aki Yuki csapattársa.- vázolta fel nekem a harci helyezetet.

- Nagyon örülök Max,- mosolyogtam a férfira, majd kirángattam hatalmas kezéből az enyémet- én Clotilde Xaupí vagyok, a Párizsi Balettáruslat príma balerinája.

- Ugye azzal nem lesz baj vasárnap?- mutatott a bokámra, miközben félig ráfejüdt a széken támlájára.

- Nem hinném, hogy lesz.- ingatom a fejemet, miközben megmozgattam a bokámat.

- Elnézést,- jelent meg mögöttem egy idősebb férfi- Verstappen, tedd arrébb azt a milliós segged.- lökte meg eddigi beszélgető partnerem vállát, aki csak grimaszolva arrébb ült egyel, ezzel elmozdítva a japán srácot, talán ő az egyetlen, aki velem lehet egy korú- Kisasszony, Franz Tost vagyok, az Apha Tauri csapat egyik főnöke, akit valahogy Verstappen kifejtett a nagy beleéléssel való bemutatásában, de nem is ez a lényeg. Mélységesen elnézést kérek a pilótám figyelmetlensége miatt, remélem valahogy kiengesztelhetjük a kisasszonyt.

- Köszönöm Mr. Tost, de ez nem szükséges, nem történt semmi, csak egy kis baleset.

- Nos értem, ebben az esetben, majd Adrian Neweyvel megtárgyalom a dolgot, amikor ideér, a te grimaszod arcoddal Verstappen.

- Ő a?

- A Red Bull egyik főnöke. Csak kicsit késik.

- Értem.- mosolyogtam a férfira, majd vissza is fordultam a színpad felé, ahol éppen Chloé tolta le az egyik szegény szerencsétlen hópelyhet. Szegénykéim még csak nem is a társulat tagjai, csak az intézet tanulói. Mondjuk ezek után nem is biztos, hogy tagok akarnak lenni- Amúgy,- fordultam vissza az öt férfi felé, akik mind rám kapták a tekintetüket. Ezek szerint érdekesebb vagyok, mint Chloé...- holnap én vezetem körbe önöket.

- Gasly, ez neked szólt, hogy lehet óvatosabban is közlekedni.- szólaltat fel ismét Max. Azt hiszem neki vágták fel a nyelvét a társaságból a legjobban.

- Azért téged se kell félteni Verstappen!

- Na elég legyen fiúk!- hallottam meg egy tekintélyt parancsoló hangot magam mögül, és velem együtt mind az öt férfi arra fordult.

- Horner? Te? Nem Adriannak kellet volna jönnie?- csodálkozott a legidősebb férfi, aki ha jól emlékszem, akkor valamilyen csapatkapitány? Van ebben a sportban olyan? Vagy egyáltalán milyen sportról van szó? Nem foci, az az apám imádja, és egyik sem francia válogatott. Nem is vízilabda, mert azt én szeretem. Tenisz semmi képen, főleg a csodát hiánya miatt, de milyen sport van, amibe csak ketten kellenek? Lehet mégis tenisz?

- Neweynek dolga akadt, ezeknek viszont kell a bébicsősz. Főleg most, hogy látom mi a helyzet. Melyik vadbarom volt az kiasszony.- lépett mellém, majd lenézett rám, de mintha le is fagyott volna, így én nyújtottam felé a kezem.

- Clotilde Xaupí, nagyon örülök.- a férfi nagyokat pislogott, majd csak jó pár kínos másodperc után fogadta el kezemet.

- Christian Horner, nagyon örülök Xaupí kisasszony.- furcsán ejti ki a vezetéknevem, mintha fájna neki kimondani, furcsán méregetve bólintok felé, majd ismét a tancteret figyelem. Azt hiszem ez az ember nem igen kedvel...

Az újonnan érkezett férfi lassan helyet foglal a mögöttem lévő sorban. Mellettem ismét Daniel foglalt helyet, egy újabb adag jégzselével, és egy törölközővel. Ismét leborogattam a lábam, majd hátra fordultam, félig, hogy a mellettem ülő olasz vállára tudjam hajtani a fejem.

- Kérdezhetek?- néztem végig a soron.

- Csak ha én is!- csapott le azonnal Max, ami miatt elnevettem magam.

- Elnézést, csak az unokaöcsémre emlékeztetsz.- tettem a kezem a szám elé- De benne vagyok. Szóval, milyen sportot űztök is ti?

- Nem tudod?- szólalt meg először a „gázolóm”.

- Gasly! Én kérdezek!- háborodott fel Max. Komolyan olyan, mint az unokaöcsém- De amúgy tényleg, nem tudod?- csak a fejemet ingattam, mire Daniel válla rázkódni kezdett a fejem alatt.

- Nem ér kinevetni!- csaptam meg a combját a férfinak- De tényleg nem tudom.- de ekkor beugrott valamit, amit a férfi mondott, még az érkezésük elején- Pilóta,- motyogtam magamnak- valamilyen pilóták vagytok.- a férfi vigyorogva bólintott.

- Forma 1-es pilóták vagyunk. De én jövök!- lelkesedett be azonnal a férfi- Honnan jött a balett?

- Négy éves koromban voltam a nagymamámmal egy előadáson. Másnap megjelentem egy táncótán egy tőlem nagyobb macit vonszolva magam után. Vagyis így szól a családi legenda.- a férfi csak elnevette magát.

- Oké, te jössz.

- Mit csinál egy Forma 1-es pilóta?

- Te tényleg nem vágod mi ez a sport.- nevetett még mindig a férfi- Volt már sportautód?

- Nem, de a bátyámnak kettő is van.

- Na, ezek is sportautók, csak sokkal sokkal aerodinamikusabban, és gyorsabbak, na és nekünk ezekkel kell körözni pályákon.

- Öm, aham, értem.- bólogattam bőszen.

- Nem, nem érted.

- De, értem, csak éppen nem tudom, mi értelme.

- Annak mi értelme, hogy forogsz egy színpadon?

- Nos, azt hiszem az, hogy szabadnak érzem magam, és olyan, mintha repülnék, és nem kötnének a fizika törvényei egy adott ponthoz.

- Valami ilyen van az autókban is. Csak nem repülünk. Vagyis maximum ritka esetekben.- nevette el magát Max.

- De ezzel ki is lőtted a kérdésed.

- Ne már.

- De. De.- bólogattam- Belgium vagy Hollandia?

- Ezt meg honnan?- döbbent le a pilóta.

- Sokat járok arra. Szóval melyik talált?

- Ez is, az is.- csak bólintottam egyet, majd felé intek- Oké, oké. És te, teljesen francia vagy van aki

- Nem. Az apám angol. Édesanyám a francia.- vágtam közbe, mielőtt befejezhette volna a kérdést, ez még nem a legbegyógyultabb sebem.

- Oké, akkor te jössz.

- Öm, oké, van testvéred?- huh de kreatív vagyok, már majdhogynem annyira, hogy magamat is elkápráztatom. Ja várjunk, mégsem...

- Van egy húgom, és tavaly született kisfia.- mosolyodott el a holland.

- Oh, kisbaba? Azok olyan édesek.- bazsalyogtam a férfira.

- Szóval szereted a kisbabákat.

- Ki nem?- nevetem el magam.

- És te? Neked van testvéred?- kérdez vissza a férfi- Jaj persze.- csapja homlokon magát a férfi- Mondtad, hogy van egy bátyád.

- Igen. Van.- nevetem el magam- Kérdezz még egyet, ez már a második kérdésed, amire nem figyeltél.- nevettem fel még hangosabban.

- Jó na.- morogta az orra alatt.

- Clotilde! Ilyen jól szórakozol? Holnapután is ilyen jól fogsz?!- kiabál le nekem Chloé.

- Ez teremésztes, kisasszony! Vasárnap ismét olyan büszke lehet ránk, mint eddig mindig.

- Nagyon ajánlom! Már megrendeltem a száz szál fehér bazsarózsádat! Tudod milyen nehéz bazsarózsát találni ilyenkor? Főleg fehéret?!

- Igen kisasszony, tudom, és ígérem, hogy büszke lehet ránk!

- AJÁNLOM!

- Te miért is kapsz virágot? És én nem?- szólalt meg mellettem, vagy alattam, ki hogy nézi, Daniel.

- Mert cuki vagyok!- fordultam oda hozzá vigyorogva, és két kezem közé fogom arcom két oldalát.

- Az vagy te nő személy, az vagy.- nevetett az olasz, miközben egy puszit nyomott a fejem búbjára- A bátyád jön vasárnap?

- Tristen?- nevettem fel- Tristen és a balett? Nem hinném, hacsak nem marad a lakásomban Sansaval, és nem eszik fel az összes csokoládés süteményt.

- Lehet én is hozzájuk csapódom, Chloé kibírhatatlan. Nem lehet, hogy terhes és még menstruál is mellé.- ismét hangosan felnevettem, de most szám elé tettem a kezem, hogy Chloé ne szóljon meg bennünket ismét.

- Meg van a kérdés.- jelentette ki a holland, hogy megint rá figyeljek, és be is válik, hiszen ismét felé fordítom a fejem- Mi lettél volna, ha nem balerina vagy?

- Irodalom diplomám van, pontosabban újságírói, és elvégeztem egy fotós tanfolyamot, szóval azt hiszem újságíró lennék.

- A balett mellett volt ilyenre időd?

- Mindenre lehet időt szakítani, ha szeretnénk.- mosolyogtam rá, majd a színpad felé néztem, mert Daniel meglökött, hogy oda figyeljek.

- Összedőlt a kártyavár?- kezdtem el nevetni- Komolyan kezdek félni, hogy egy táncos sem fog a társulatba jelentkezni az intézetből.- ingattam a fejem- Szóval, akkor Max holland és belga, Pierre gondolom francia,- mutattam a férfi felé, aki észre sem vette, hogy felé nézek, annyira a gondolataiba bolt merülve- Yuki ő kínai?- gondolkodtam el- Nem is, talán inkább japán?- néztem a férfira, aki csak bólintott, szóval japán- Sergio pedig spanyol, vagy portugál, de valahogy nem, nem hinném, hogy európai.- néztem a férfira, aki csak bólintott egyet- Amerika? Argentína, Barazília, Mexikó? Mexikói?- fordultam felé, mire csak nevetve bólintott egyet.

- Ez a hobbid?- nevetett fel a holland férfi.

- Nem. Csak szeretem az ilyeneket tudni.- rántottam vállat.

- Hallod, Gasly, kicsit figyelhetnél.- löki meg Max a franciát.

- Mi?- kapja felénk a fejét a francia.

- Oti éppen most mondta, hogy úgy nézel ki, mint egy görög félisten.- nevetett a holland férfi, mögöttem az olasz annyira nevetni kezdett, hogy lerázta a fejem a válláról.

- Ha Clo ilyent mondana valakinek, akkor kérlek azt vegyétek nekem fel videóra. Nekem arról kell bizonyíték.- nevetett még mindig a férfi.

- Akkor most mi történt?- nézett körbe összezavarodva a férfi.

- Semmi.- intett felé Yuki, a fejét ingatva.

- Megyek Clo, megnézem hol van Chloé, kell vele beszélnem.- áll fel mellőlem az olasz- Holnap megyek és összeszedték futni. Sansanak pedig viszek kaját.- indult el a színpad felé, de a lépcső aljánál visszafordult- Kell fuvar haza?- mutat a lábamra.

- Nem, de köszönöm, Gabrielle itt van valahol.- mutattam körbe- Majd szólok neki, hogy hadi sérült vagyok.

- Nehogy így mondd neki, mert még képes és megöli Gaslyt.- neveti el magát, majd el is tűnik a bíbor függönyök mögött.

- Holnap kilencre kell jönnünk?- nézett rám ismét Max. Komolyan soha nem fárad el? Tényleg olyan, mint az unokaöcsém.

- Kilenc? Nem. Délre. Szerintem kilenckor még aludni fogok.- nevetek fel.

- Nem azt mondta a fiú

- Daniel.- javítom ki.

- Nem azt mondta Daniel, hogy megy futni veled?- értetlenkedett azonnal a férfi.

- Daniel és a futas. Mint a Nap és a Plútó.- ingatom a fejem- Nála az reggelit jelent, sok csokival, és egy Netflix sorozattal, miközben körbedögönyözi a Corgimat.

- Add meg légyszi a címed, azt hiszem megyek én is futni veletek.- nevetett fel a férfi.

- Ki megy kivel futni mikor?- dobta le magát mellém Gabe- Mi lett a lábaddal?- kezd el hüledezni.

- Jött egy gigantikus génmalipulát pók, a lámpa félig leszakadt, a homokzsák meg

- Elég!- vágott közbe a lány- Szóval nem mondod el?

- Valójában próba volt,- mutattam körbe- amúgy jók lettek a jelmezek, és mikor az egyik szólót táncoltam nekemjöttek.

- Ki volt az a barom állat?!- háborodott fel a lány, csak legyintettem.

- Haza viszel?- csapom hátra a fejem, és hatalmas szemekkel néztem rá.

- Komolyan olyan vagy, mint egy kóbor kölyök kutya a küszöbömöm, aki azt akarja, hogy bevigyem, és szeretgessem.- nézett rám unottan a lány.

- Na és beviszel és szeretgetsz?- nevettem fel.

- Csak ha kapok kaját cserébe.

- Benne vagyok.- vontam vállat.

- Ha van kedvetek, akkor az intézetet is megmutatom, onnan jöttek a lányok.- intettem a színpad felé.

- Nekem van!- tette fel a kezét azonnal a japán férfi, majd el is pirult, és azonnal lejjebb is csúszott a székén. Én pedig mosolyogva néztem rá.

- Nagyszerű!

- De nem is úgy van, hogy

- Ugyan már,- legyintettem- engem is érdekelne, hol tudnak ennyi felfuvalkodott hólyagot egyszerre nevelni.- néztem a fiúra mindent tudó mosollyal, ő pedig hálásan nézett rám- Tizenegykor találkozunk akkor az Eiffel-toronynál.

- Oké, vigyük valamit?- fordult felénk Max is.

- Te mindig ennyit beszélsz?- fordult hátra hozzá Gabe- Itt voltam már negyed órája, az egyik hópehely ruháját igazítottam. Tudod azét a kislányét, akinek a táncos mamája voltál.

- Katyerina.

- Na igen, az ő ruháját, és te- mutatott a hollandra- végig dumáltál.

- Ez aljas rágalom.

- Nem az Max, igaza van a kisasszonynak. De hívd fel az apádat. Beszélnem kell vele.- ütögeti meg a férfi vállát Christian.

- Hívd fel az apádat Max. Max csináld ezt, Max csináld azt...- gúnyolta ki a férfit a holland.

- Clotilde.- szólított meg a francia pilóta, mire kíváncsian néztem rá- Veled találkoztam Rouenban?

- Amikor agyon akartál csapni egy kanapéval? Igen, az én voltam.

- Azt, sajnálom.

- Egy kanapéval?- nézett a franciára Sergio.

- Lakberendező lettél Pierre?- szállt be Yuki is.

- Miért kérdezed.

- Csak érdekelt jól emlékszem-e.- ingatta a fejét.

- Clo, nekem mennem kell, a húgom írt, hogy kellek neki, nem baj ha most megyünk?- nézett rám Gabe.

- Persze, hogy nem.- állatam fel óvatosan- Uraim, egy élmény volt. Holnap találkozunk.- indultam el lassan, de biztosan Gabrielle mellett a hatalmas épület kijárata felé.

•🌼•

Huh hát.öm igen, maradjunk annyiban, hogy ez nem életem része lett, így lehet majd vár rá egy átdolgozás.
Mondjuk remélem azért bealudni sem lehetett közben...

Mindenkinek legyen csodálatos hete!❤️