- Pt. 14 -

» Feltűnhetett pár embernek, hogy leszedtem a Bias Challenget. Nos, ennek több oka is volt, de no para, egyenlőre csak unpublish -t nyomtam . Majd hamarosan vissza fog kerülni, természetesen előlről kezdem, but ugyan azokkal a pikcsörökkel. ^^" «

!Warning! +16 (+18 ?)

"- Hát akkor... - előkotortam két törölközőt, majd felkaptam Kookot az ölembe, és megindultam vele a fürdő felé.

Van egy olyan érzésem, hogy ez nem csak szimpla fürdés lesz. ,,

- JungKook -

Nagyot nyeltem amikor talpam érintkezett a hideg csempével. Biztos, hogy átgondoltam én ezt..?

Megengedtem a vizet, hogy addig is töltődjön a kád, amíg előkészülünk.

YoonGi nem tétovázott sokat, amint lerakott öléből elkezdett vetkőzni. Sorra húzta le magáról a zavaró ruhadarabokat, és a sarokba hajította őket. Kicsatolta övét, majd farmer nadrágját egyszerűen letolta magáról, és a többi ruha mellé dobta.
Alaposan végigmértem felsőtestét, ami hiába nem volt egy kigyúrt darab, elképesztően nézett ki. Gyönyörű, már-már hófehér bőre csak úgy ragyogott, nem gondoltam volna, hogy már a látványtól beindul a fantáziám.

Illetve nem csak az. A kicsi Kook kezdett éledezni, és ekkor jöttem rá, hogy én még marhára fel vagyok öltözve. Elkezdtem lehúzni magamról pólómat, de YoonGi ezt máshogy gondolta.

Elém lépett, majd lefogta kezeimet, ezzel megállásra kényszerítve őket.

- Hagyd rám.. kérlek. - kínzó lassúsággal kezdte felfelé húzni az anyagot, közben itt-ott megsimítva oldalamat.

Jóleső borzongás futott végig gerincemen, majd amikor már sikeresen nyakamhoz ért a pólóval, egy határozott mozdulattal lerántotta rólam, és saját ruhadarabjaira dobta.

Közelebb lépve elkezdte kigombolni nadrágomat, ami idő közben hát hogy is mondjam... kissé szűkös lett. Egy megkönnyebbült sóhaj hagyta el ajkaim, de boxerem még így is eléggé feszített.

Kezdtem türelmetlenné válni, amit YoonGi észre is vett, ezért nem finomkodott tovább, egyszerűen lehúzta. Kiléptem az anyagból, majd a többi cuccunkhoz száműztem.

Percekig néztük egymást, végül úgy döntöttem, én fogok kezdeményezni, ha már miattam vagyunk itt.

Minden bátorságomat összeszedve, és szégyenlősségemet félre rakva léptem ki boxeremből is, majd elzárva a vizet tettem bele fürdősót. Lassan beleereszkedtem a forró vízbe, és YoonGira pillantottam, aki még mindig csak állt, és tátott szájjal nézett engem.

- Suga.. vigyázz, mert berepül a légy. - kuncogtam egy aprót, majd megpaskoltam a víz felszínét, hogy jöjjön be.

- Gyere már, ki fog hűlni, mire ideérsz.

- Ne legyél türelmetlen JungKook, mert annak nem lesz jó vége.

Lehámozta magáról alsóját, majd mögém lépett, és derekamat átölelve ült bele a vízbe.

Ajkaimat egy apró nyögés hagyta el, mikor éledező tagja hozzásimult fenekemhez. Nem lesz ez így jó. Az még rendben van, hogy régen én voltam felül, de szerintem ma már YoonGi a dominánsabb fél. Én pedig még ki- bebaszottul szűz vagyok, és igenis féltem a popómat.

Rövid gondolkodásomat hyungom zavarta meg, apró nyakpuszikkal. Fejemet reflexből hátrahajtottam, nekitámasztva vállának, hogy jobban hozzáférhessen tűz forró bőrömhöz.

Kezei derekamról egyre feljebb siklottak, bal keze megállapodott oldalamnál, jobbja viszont csúszott tovább, egészen mellbimbómig, amit kezelésbe vett. Simogatta és morzsolgatta, én pedig minden egyes tettét élveztem.

Számat beharaptam, mielőtt még illetlen hangok hagynák el ajkaimat. YoonGi ezt észrevéve gyenge pontjaimat kezdte keresni nyelvével, és sajnos, vagy nem sajnos, egyiket meg is találta, amit kézségesen szívni kezdett.

Szívta és harapta, én pedig nem bírtam tovább, egy erőteljes és hangos nyögés szakadt fel belőlem.

- Sugah.. kérlekh..

Elengedte nyakamat, illetve oldalamat, majd lassan felállt. Átlépett  felettem, és velem szemben foglalt helyet. Szemei elsötétültek, vágytól csillogtak.

Kimérten közeledett felém, kezeivel megtámaszkodott mögöttem a kád szélén, ajkait pedig rátapasztotta nyakamra, majd ismét szívni kezdte.

Egyre több és hangosabb nyögés hagyta el ajkaimat, kezeim tétlenségét megunva felvezettem őket az előttem tornyosuló fiú hátára, és karmolászni, simogatni kezdtem.

Elhajolt nyakamtól, megvizsgálta művét, és egy önelégült mosoly kíséretében egyik kezét levezette alhasamra, miközben tekintetét enyémbe fúrta.

Perverz vigyor költözött arcára, nekem pedig ennyi elég volt, akaratosan martam ajkaira, karjaimat nyaka köré fontam, és vadul kezdtem csókolni. Tettem meglephette egy kicsit, ugyanis pár másodpercig nem reagált. Kezdtem volna feladni, de észbe kapott, és hevesen csókolt vissza. Nyelvét "kérdés" nélkül tuszkolta át számba, majd feltérképezte szájüregemet.

Eddig tétlen bal kezét lentebb vezette, és ujjait meredező tagom köré fonta, aminek hatására belenyögtem csókunkba. Lassan kezdte mozgatni kezét férfiasságomon, majd egyre gyorsabb tempóra váltott. Megelégeltem, hogy csak engem kényeztet, vele pedig senki sem foglalkozik. Na nem mintha rajtam és rajta kívül lenne itt még valaki más is.

Elváltam tőle, kezét pedig megállítottam a munkában. Értetlenül nézett rám, én pedig egy apró kuncogást követően megszólaltam.

- Rosszul érzem magam, amiért veled nem foglalkozik senki. Úgyhogy most állj fel és lazíts, én jövök, Hyung. 

Vonakodva ugyan, de felállt, majd nekidőlt a csempének. Lassan feltérdeltem, kezeimmel megtámaszkodtam combjai mellett, és kihívóan szemeibe néztem. Lentebb vezettem tekintetemet egyenesen ágaskodó tagjára, majd vissza szemeibe. Elmosolyodtam reakcióján, és nem kíméltem. Végignyaltam hosszán, majd egy apró puszit nyomtam makkjára, és lassan számba engedtem méretét, amibe beleremegett.

Mozgatni kezdtem rajta fejemet, közben kezeimet felvezettem fenekéig és jó erősen belemarkoltam. Ajkait jóleső morgások hagyták el, én pedig egyre jobban gyorsítottam a tempón. Ujjaimat rákulcsoltam férfiasságomra, és ugyan olyan gyors ütemben kezdtem húzogatni a bőrt. Alhasamban gyűltek a görcsök, és éreztem, hogy YoonGinak sem kell már sok.

- Ah.. JungKookh.. mindjárt..

Ujjait hajamba vezette, és erősen megtépte tincseimet, aminek hatására hasfalamra élveztem, szabad kezemmel erősen fenekébe markolva. Egyre hangosabb nyögések hagyták el ajkait, majd pár másodperc múlva teste megfeszült, és számba engedte élvezetét, amit az utolsó cseppig lenyeltem.

Felálltam, és szenvedélyesen megcsókoltam, amit habozás nélkül viszonzott. Ízlelőszerveink táncot jártak hol az én számban, hol az övében. Tarkójánál fogva közelebb húztam magamhoz, fejemet elfordítottam, hogy elmélyítsem a csókot. Nagyon régóta vártam már erre, hogy Ő és én egy párt alkossunk.

Szenvedélyes nyálcserénknek a levegőhiány vetett véget. Lihegve váltunk el egymástól, karjaimat dereka köré fontam, és szorosan megöleltem. Miután rendeztük légzésünket, YoonGi óvatosan eltolt magától majd mosolyogva megszólalt.

- Köszönöm Kook. - apró mosoly kúszott ajkaimra, fejemet pedig ismét nyakhajlatába fúrtam, amire egy kuncogás volt a válasza. - Fürödjünk meg végre, és menjünk filmezni. Mit szólsz?

------------------

Éppen egy film közepén tartunk, de be kell vallanom, egyáltalán nem figyeltem. Agyam az elmúlt egy óra történésein kattogott, és akárhányszor eszembe jutott a fürdőszobai kis akciónk, elönt a pír. Mégis honnan vettem én ehhez a bátorságot..? Áhh, megvan. Ebay-ről.

YoonGinak feltűnhetett, hogy nem figyelek a filmre, ugyanis annyit észleltem, hogy kikapcsolta a gépet, és hajamba puszilt.

- Kook, inkább aludjunk? - hevesen megráztam a fejem, és szorosabban öleltem magamhoz vékony kis testét.

- Akkor mit szeretnél csinálni?

- Uhm.. nem tudom. Beszélgessünk.

- Miről?

- Rólad, és ha szeretnéd, akkor rólam. Mi történt veled miután én.. mindegy, úgy is tudod. - Bűnbánóan belepusziltam nyakába, fejemet pedig leemeltem mellkasáról, és mellé feküdtem, hogy szemeibe nézhessek.

- Biztos tudni akarod?

- Igen, biztos. - Sóhajtott egy nagyot, majd oldalára fordult, így tekintetét enyémbe fúrta.

- Teljesen magam alatt voltam. Nem kicsit. Akkoriban halt meg a nagymamám is. Pár hét után megismertem NamJoonékat, akik befogadtak. Beolvadtam közéjük, és bulikba jártam, persze nem naponta. Elkezdtem a "Rossz fiú vagyok és nagyon menő" korszakot, ami annyit tesz, hogy sokan jártak.. khm.. nálam.

Ennél a pontnál kialudt érdeklődésem legkisebb szikrája is. Ennyire tönkretettem volna lelkileg, hogy nem volt más kiút..?

- ... később kezdtem megunni az embereket, és felhagytam ezzel a szokásommal, de a bulik maradtak. Végül jöttél Te. Megint. Innen pedig már tudod. 

Nem igazán tudtam, mit kéne tennem, ezért csak közelebb csúsztam YoonGihoz, és szorosan megöleltem.

- Sajnálom.. én.. én akkoriban nem szórakoztam veled. Tényleg szerettelek, de elvakított a vágy, hogy a suli menő csapatába tartozzak. Sajnálom. - Észre sem vettem, hogy könnyek szöktek a szemembe, amiket YoonGi csontos ujjaival letörölt.

- Shh.. Ne sírj, Kook. Elmúlt, nem számít. Az a lényeg, hogy most itt vagy velem.

Felnéztem szemeibe, és észre vettem bennük is a csillogást. Fejemet nyakhajlatába temettem, úgy szorítottam, mint aki most kapott vissza valamit az Élettől, és soha nem akarja elveszíteni. Pontosan így is éreztem magam.

- Szeretlek YoonGi. Mindennél jobban.

- Én is szeretlek, prücsök.

Hajamba puszilt, majd takaróját magunkra terítve húzott közelebb magához, és egymást ölelve nyomott el minket az álom.

Annyeong picii Swaggerek! ^^"

Lolcsi, hát.. izé. Életem legeslegelső +16-os (+18-as??) része, jelenete. Remélem nem lett nagyon orbitálisan borzalmas.   >_<
Nem igazán tudom bekategorizálni, so ha valaki helpelne, azt megköszönném. :D

-----------

Nagyon cépen köszönöm az 1800+ megtekintést. Hatalmas nagy örömmel tölt el, hogy ennyien olvastátok ezt a kis szösszenetet.

(NamJin fici.. izé.. azzal is igyekszem. :"D )

Helyzetjelentésként annyit: Elkövetkezendő 2-3 hetem elég húzós lesz, picit ritkábban lesznek részek. (Lehet, de nem biztos!!!)

Fighting embikék! Bye~ :3

 

Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top