~Jungkook szemszög~

Nezehezen telnek a napok. Nem tudok senkiről semmit, de ők se rólam. Ki kéne már menni egy kicsit. Igazából kezdek éhes lenni. És hiányzik a levegő. Na erőt veszek magamon és kimegyek. Tudtommal senki sincs itthon. Anya dolgozik, hugi suliba, Hoseok meg valahol csavarog. Nem is baj. Nem hiányzik a hangzavar. Kimentem, leültem a konyhába és most azon gondolkozok, hogy mit egyek. Jó lesz a tojás. Azt legalább egyszerű megcsinálni. Leültem és szépen megettem. Jól esett. Persze közben Hoseok hazajött, de nem egyedül. Ismerős hangokat hallottam.

-Jungkook, itt vagy? -kiabált

-Nem bazdmeg a mennybe. -mentem fel flegmán a szobámba.

-Hát te meg végre kijöttél? -csodálkozott

-Igen,de nem maradok itthon. -fordultam vissza.

Közben rájöttem, hogy a legjobb barátaim vannak vele. Mikor lementem, felvettem a cipőmet és kimentem mellettük. Nem szóltam hozzá egyikhez se. Viszont nagy meglepetésemre Tae is ott volt. Ijedten nézett rám. Egy pillanatra megálltam és csak a szemébe néztem, de nem tudtam megszólalni. Ezért inkább otthagytam őket.

-Jungkook, várj! -kiabált utánam Jimin

Fülem mellett hagytam, hogy elszálljon a dolog. Most pont rájuk nem vagyok kíváncsi. Elővettem a telefonomat és felhívtam a rég nem látott barátomat.

(Teló besz.)

-Yeong?

-Igen én vagyok. Rég hallottam felőled Jungkookie.

-Tudom.

-De miért?

-Hát ha ráérsz és ki tudsz jönni a parkba, akkor minden elmondok.

-Persze megyek, de ha nem baj akkor jönne Mark is. Mivel most éppen nálunk van.

-Dehogy baj. Már ő is hiányzik.

-Akkor jó. Indulunk.

-Oké. Várlak titeket.

-Jó. Szia.

-Szia.

Letettem a telefont, és leültem az egyik padra. 10 perc után már itt is voltak.

-Jungkook!-ugrott a nyakamba Mark

-Szia Mark. -ötletem meg szorosan

-Csáo Kookie. -ölelt meg Yeong is.

-Szia.

-Na mizu veled? -kérdezte Yeong

-Üljünk le. -mondtam

-Várj! Mielőtt bármibe is belekezdenél, BOLDOG SZÜLINAPOT JUNGKOOKIE!!! -ugrottak rám egyszerre

Ma van a szülinapom? Jó tudni. De várjunk. Akkor lehet, hogy Hoseok azért hívta át hozzánk a többieket? Lehet vissza kéne mennem. Áhh inkább nem. Maradok inkább Yeongékkal.

-Köszönöm. -hatódtam meg

-Tessék. Ez a tiéd. Mivel nem tudtuk, hogy mikor találkozunk, ezért hirtelen csak ezt tudtuk kitalálni. -nyújtott át egy kicsi szatyrot Mark.

-Jajj fiúk, nem mellett volna. -néztem rájuk.

-Csönd. Nyisd ki. -parancsolt Yeong

Kivettem a szatyorból a kocka alakú tárgyat és kibontottam. Egy kép volt, amin én, Yeong és Mark van. Ez a legjobb napomon készült. Amit velük töltöttem.

-Nem tetszik? -nézett rám Mark

-De nagyon... Köszönöm.-öleltem meg őket. Sajnos visszatértek az emlékek, ezért néhány könnycsepp megindult az arcomon.

-Na... Jungkookie. -öleltek meg meg szorosabban

-Köszönöm srácok! -néztem rájuk

-Ugyan már. -legyintett Yeong

-Na de mesélj már. Mi történt veled az elmúlt egy hónapban. -néztek rám kíváncsian.

Elmeséltem nekik mindent. Volt ahol kicsit kiakadtak. Főleg a balesetes résznél. Volt ahol viszont a könnyeimmel küzködtem. Mikor megértettek mindkét, felmerült bennem az a kérdés, hogy nem alszanak-e ma nálam.

-Fiúk, mit szólnátok ma egy kis bulihoz nálam? -kérdeztem őket kíváncsian

-Jóóó!!-kiabálták egyszerre.

-Akkor mi hazamegyünk pakolni. -jelentette ki Mark

-Hányra legyünk nálatok? -kérdezte Yeong.

-Nyolc? -bólintottak egyszerre, majd elindultak.

Kicsit még bókláztam össze vissza. Aztán rájöttem, hogy már hét óra és kicsit rendbe kéne szedni a házat. Elindultam haza. Útközben azon gondolkoztam, hogy vajon a fiúk tudnak-e a szülinapomról. Majd kiderül. Elérkeztem a házunkhoz. Nem tudom miért, de félve mentem be. Viszont ami ott fogadott azt el se hittem.

-----------------------------------------------------------

Sziasztok!! Új rész. Remélem tetszett. Tudom, hogy vannak olyan dolgok amiket váratlanul rakok be, de élvezem. Remélem ti is. :D
Ja és nagyon szépen köszönöm, az 500 megtekintést és a 200 vote-ot!! ❤😍

ByeBye ;) <3