-Ja-ja h-hogy a-az... -dadogtam mint valami beszéd hibás hülye

-Na most mi van? -nézett rám értetlenül

-S-semmi... M-megyek a tö-többiekhez- gyorsan elszaladtam. Pont ezt nem kellett volna.

~Jungkook szemszög

Ezzel meg mi lett?

-Mit mondtál neki? - förmedtek rám egyszerre

-Semmit. Csak amikor felhívtam akart valamit mondani,de végül nem mondta el. És azt kérdeztem meg, hogy mit akart.

-Jójó persze. Indulj meg utána és kérj tőle bocsánatot. -kiabált velem Hoseok

-Hopi nyugi már. Ez az ő dolguk. -csitítgatta Tae

-Nem nyugszom meg amíg ki nem békülnek. Nem azért hívtam ide őket, hogy veszekedjenek. -dühöngött tovább Hopi

-De ki a faszom veszekedett? Csak megkérdeztem. - forgattam meg a szemeimet

-Tényleg nem veszekedtünk. Csak megkérdezett valamit amire nem tudtam vagyis nem mertem válaszolni. -jött oda szomorúan Jimin

-Biztos? - kérdezte Namjoon

-Biztos.- mondtuk egyszerre Jiminnel

-Jó akkor most szépen felállsz Jungkook és elmentek ketten megbeszélni mindent. -segített felállni a drága Hopi

-Ajj öcsém... Gyere Jimin. -fogtam meg a karját és húztam magam után

-Na ezt már szeretem. -mondta önelégülten Hoseok

Annyira utálom mikor ilyen. Elegem van ilyenkor belőle.

-Ne haragudj. - kétségbeesett hangja zavarta meg a fejemben való szitkolózast

-Miért haragudnék? - álltam meg vele szemben

-Mert Hopi miattam veszekedett veled. - nem nézett rám, de láttam, hogy a könnyek megindultak szemeiből

-Ne sírj már. Nem a te hibád. Ő nem fogja fel. - simogattam meg a vállát. Ősszetörik a szívem, hogy sírni látom.

-Biztos? -kezdett el jobban sírni.

-Biztos, de ne sírj már kérlek. -megesett rajta a szívem és muszáj voltam megölelni

Először nem mert visszaölelni. De pár másodperc után már szorosan ölelt és egyre jobban sírt. Nem bírtam tovább. Nem tudtam vissza tartani. Nekem is sírnom kellett.

-Te miért sírsz? - nézett fel rám ilyedten

-Mert te is. -néztem mélyen szemeibe

Hírtelen az öt fiú jött felénk. Nem tudtam mit csináljak. Igazából nem érdekelt. Nem engedtem el. A többiek kicsit meglepődve néztek ránk, de utána már mosolygtak.

-Na ezt már szeretem. Nézzétek milyen aranyosak. -szólalt meg Hoseok és rátámaszkodott Sugára

Jimin hirtelen elengedett és egy kicsit zavrba is jött. A többiek csak jót nevettek rajta. Én viszont csak átkaroltam és mondtam:

-Ne is foglakozz velük. - mondtam gúnyosan

-Na jó elég a turbékolasból. Gyertek mennyünk a hajókhoz. - intett Jin

Viszont Tae és Yoongi nem voltak valami boldogok. Nem tudom miért. Pont V a legjobb barátom. És Suga? Neki mi baja? Hisz ő mindkettőnk remek barátja.

-Jimin szerinted mi baja van Yoonginak és Taenak? -súgtam oda neki.

-Nem tudom. Láttam, hogy kicsit csalódva néztek minket. - súgta vissza

-Én megkérdezem V-t. Te menj Sugához. Jó? - mondtam tervemet. Amire ő csak egyet bólintott és megindult Suga felé. Én pedig mentem V-hez

-Szia TaeTae. Mi a baj? -kérdeztem átkarolva

-Szia Kook. Semmi.

-Na nekem te ne hazudj. - borzoltam össze a haját.

-Csak épp azt beszéltük Sugával, hogy ha ti kibékültök akkor nem fogtok velünk fogalalkozni. -nézett rám csillogó szemmel.

-Jajj dehogy is. Nekem akkor is te maradsz a legjobb barátom. És ugyan úgy fogok veled és Yoongival folglakozni mint eddig. -mondtam

-Megígéred?

-Meg. -öleltem magamhoz.

Mikor elértük az úticélunkat odamentem Jiminhez.

-Na neked mit mondott? - kérdeztem tőle

-Azt, hogy az a baja, hogy mi majd elhanyagoljuk őket. - mondta

-Nekem is ezt mondta V. Nem értem én, hogy ezt miből gondolják. -gondolkoztam el egy kicsit.

-Én se.

~Suga szemszög~

Mikor Jungkook és Jimin elmentek elkezdtünk beszélgetni Taehyunggal, hogy mi lesz ha kibékülnek és elhanyagolnak minket. Mikor megláttuk, hogy egymást ölelik egymásra néztünk és egyből meghalt bennünk az a remény, hogy velünk is fognak foglalkozni. Miután elindultunk a hajókhoz odajött hozzám Jimin, hogy mi a baj. Elmondtam neki, de ő megígérte, hogy nem lesz ez így. Ugyan annyit lesznek velünk mint eddig. Egy kicsit megnyugodtam. Persze Jungkookra nem haragszok mivel ő is az egyik legjobb barátom és rá tényleg mindig számíthatok. Na de mindegy. Inkább élvezem tovább a napot.

~Taehyung szemszög~

El se hiszem, hogy ilyen könnyen kibékültek. Sugával féltünk, hogy ennek az lesz a vége, hogy velünk nem fognak foglalkozni. Épp ezen gondolkodtam mikor elindultunk a kikötő felé, de Jungkook megszakította ezeket a gondolatokat. Megkérdezte, hogy mi a bajom. Először nem akartam neki elmondani, de tudja, hogy mikor hazudok. Kénytelen voltam elmondani. Megígérte, hogy ugyan olyanok lesznek velünk mint eddig. Igazából nincs bajom Jiminnel. Örülök, hogy kibékültek. Olyan aranyosak együtt. És mostmár meg is nyugodtam. Meg persze imádom Jimint is.

~Hoseok szemszög~

Na csak sikerült kibékíteni ezt a két majmot. Örülök nagyon. Büszke vagyok magamra. Nem véletlen mondják, hogy én vagyok a remény mindig. Cukik együtt. És ahogy látom boldogabbak is. Ennek nagyon örülök. Sajnos eljött a nap vége. Mielőtt mindenki elment haza csináltunk néhány képet.

A négy legjobb barát együtt:

A három legjobb barát:

Persze amúgy mind a heten imádjuk egymást. Csak álatalában így foglalkozunk többet egymással. De mindnenki imád mindenkit. És mindenki óvja a másikat és segit neki mindnbe.

És persze a gerle pár:

Ez a remek nap is jól végzödőtt.

-----------------------------------------------------------

Sziasztok!! Megérkeztem az új résszel. Remélem tetszik mindenkinek, hogy a Jikook is real. *-* Ha tetszett nem kell mondanom :D Sietek a kövi résszel. Ja és azért ide is leírom, hogy aki szeretene a szombati Mondoconon szeretne találkozni az írjon nyugodtan!!

ByeBye ;) <3