~Tizenhetedik rész~
"Hát először is a történet előtt , nagyon szépen köszönöm Pasztell -nek a kihívást miszerint dec. 26.-ig minden nap ki kell tennem egy rész. Kihívni nem hiszem , hogy ki fogok árkit is , most az egyszer megkegyelmezek :) "
Július 3.
Éppen anyára várunk , hogy végre kiérjen a csomagjaival. A kis Starbuckos kávémat szürcsöltem , amikor feltűnt a sarokban az illető. Hatalmas mosoly terült az arcomra és futottam is segíteni neki.
-Szia anya!!!-borultam a nyakába és szoros ölelésbe vontam.
-Szia kincsem !-ölelt vissza.
-Jónapot .-köszönt Lis.
-Szia drága.
-Anya ő itt Lis , a legjobb barátnőm , Lis ő itt anya.
-Tegezz nyugodtan , Elizabeth vagyok.-mosolygott anya.
Bepakoltuk a cuccait a csomagtartóba és elindultunk hazafelé.Én persze nem győzködtem bombázni a kérdéseimmel.
-Na és milyen volt Portugália?-kérdeztem.
-Jaj lányok , oda egyszer el kell mennetek , valami mesés hely. A kilátás, az emberek, minden nagyon szuper volt.
-És tényleg jók a pasik?-kérdezte Lis.
-Hát szívem , van lehetőség .-kuncogott anya.
-Khmmm...pasid van....khm..-jegyzetem meg "köhögve".
-Jól van na ,tudod hogy nézni bármit lehet.-nevetett.
-Inkább a fiúkról beszéljetek , akik éppen megszállják a házat.-kérdezte, kicsit talán pánikosan ,anya.
-Na hát az van , hogy Adam haverjai , és igazából végig együtt voltunk szóval nálunk aludtak ,de nagyon aranyosak , meg kedvesek.
Mire hazaértünk anyának mindenkit bemutattunk a telefonomról , nagyjából a neveket is megtanulta.
Mikor beléptünk a fiúk a nappaliba tv-ztek. Mire lereagálták , hogy amúgy megjöttünk , haptákba vágták magukat és udvariasan , mint a jó kisfiúk köszöntek anyának.
-Hát itt az én nagy fiam.-vonta ölelésbe Adamat.
-Szia anyu.
-Hát drágáim nagyon örülök , hogy találkozhattam veletek , és legyetek szívesek tegezzetek nyugodtan. Most ha megbocsájtotok felmegyek egyet pihenni , mert nagyon elfáradtam.
-Persze anya , pihenj jól. -adtam neki egy puszit.
-Kitettetek magatokért.- néztem körül a lakásban.
-Hát látod , valamire azért csak jók vagyunk-.nevetett Carter.
-Jaj ti vagytok a mindeneim .-vontam őket ölelésbe.
És igen bekövetkezett , az ami már néhány napja megy .Leültünk a kanapéra és mindenki nézett ki a fejéből.
-Na gyerekek valamit csináljunk , már csak 2 nap és indulunk a turnéra , azt azért csak kibírjuk.-mondta Cameron.
-Egyetértek .- nyúltam el a kanapén.
-Mit szólnátok , ha elmennénk a városba , úgyis előző héten nyitott a vidámpark.-kérdezte Shawn.
-Király.-örvendezett mindenki.
Anyunak írtam egy üzenetet , amit a hűtőre tettem , mert nem akartam felkelteni.
Az én kocsimmal mentünk ,a másikat pedig Tyler vezette. Cameron bepattant mellém , a többiek hátra ültek.
-Na és mi lesz az első amire felülünk?-kérdezte Cam.
-Egyértelmű , hogy a hullámvasút.-áradoztam.
-Na nem , az az egyetlen ,amire fel nem ülök.-jelentette ki Matt.
-Mi van beszari?-nevettem.
-Szerintem az óriáskerékre üljünk fel.-mondta Matt.
-Oda este kell , vagyis amikor besötétedik , a várost esti fényiben a legromantikusabb látni.-mosolyodott el Cam , majd rám nézett.
Próbáltam nem elmosolyodni ,de azok a röpke erők mégis görbülésre bírták a számat , és inkább csak elfordítottam a fejem, talán nem vette észre.
Komoly 1 óra alatt oda is értünk és a többiekkel, mint egy ovis csoport, futottunk a jegyekért. Még jó ha a bátyád és a hülye haverjai valami kis hírnévnek örvendenek , hisz könnyedén kaptak VIP jegyeket ,amikkel nem kell órákig sorban állni.
Miután beléptünk a nagy kapun mindenki eltöltött egy fél percet , tátott szájjal, és szemügyre vette a sok játékot. A következő pillanatban pedig mind a 12-en másfele akartunk menni.
-Na ez így nem lesz jó.-röhögött Jack J.
-Igaz .Figyu akkor menjünk sorba. -vett egy térképet a kezébe Jack G.
A térképen mindennek megvolt a maga sorszáma és kis leírás róla.
Oda slisszantam Jack mellé és én is szemügyre vettem.
-Király az óriás csúszdák az elsők.-ugrándoztam.
-Induljunk.-nevetett Cameron.
Komoly 5 óra alatt végigjártuk a vidámparkot és mindent kipróbáltunk. Nagyon élveztem , és nagyon jól szórakoztunk a kis barmokkal. A legjobb az volt, amikor Matt levágott egy hisztit ,hogy ő ugyan nem ül fel a hullámvasútra , de Nashék felráncigálták és utánna fél óráig a mosdóban volt szegény.
Kezdett már sötétedni , szóval egy vattacukor elfogyasztása után felszálltunk az óriáskerékre.Igen ám , de a kis fülkék 2 személyesek voltak. Amikor megláttam ,hogy az aranyos kis öreg bácsi kettesével engedi be az embereket azt hittem ott veszek egy 180 fokos fordulatot és megyek vissza vattacukrot zabálni. De ez elég furán hatott volna ,szóval ráhagytam a sorsa a dolgokat.
És igen így történt hogy Cameronnal ültünk az óriáskeréken egymássa szembe.
-Istenem milyen gyönyörű.-néztem végig az éjszakai fényekben pompázó városon.
-Igen , tényleg az.-mosolygott Cameron.
Itt éreztem ,hogy engem bámul, de nagyon erősen. Direkt nem néztem rá.
-Cameron.
-Hmm??
-Tudod nagyon zavaró ,hogy bámulsz?-néztem rá.
És igen , tényleg engem nézett , ahogy kimondtam a mondatomat nagyon arin elmosolyodott , elfordította kissé a fejét és beleharapott az ajkába.
-Neharagudj- mosolygott- Csak szép vagy.
-Cam el fogok pirulni.-nevettem kínosan.
-Màr el vagy. -nézett mélyen a szemembe.
Nem akartam felvenni a szemkontaktust , de mégse bírtam megállni és vagy 2 percig egymást szemét fürkésztük , egy szó nélkül. Majd a meghitt és gyönyörű pillanatot a kis bácsika zavarta meg.
-Lejárt a kör. Tessék kiszállni!
-Gyere .-segített ki Cam a kis fülkéből.
-Köszi.-mosolyogtam.
Válaszul csak egy mosolyt kaptam.
A többieket is összeszedtük és elindultunk haza. Igazából nem beszéltünk sokat , mindenki hulla volt.
Amikor hazaértünk anya éppen a konyhában tevékenykedett.
Pontosabban mosogatott.
-Szia anyu.-nyomtam egy puszit az arcára.
-Sziasztok ! Haza is értetek?
-Igen.
-Na és milyen volt?
-Nagyon szupi. Na de menj csak aludni , megcsinálom a maradékot.-mondtam neki.
-Nagyon szépen köszönöm kislányom.-adott egy puszit és elment a szobájába.
Hallottam ,hogy a többiek is elköszöntek.
-Szia húgi.-jött be a konyhába Adam.
-Ó , szia.
-Mizujs van ? - lépett mellém és feltűrte a pulcsija ujját és besegített.
-Semmi különös.
-Láttalak titeket Cammel.
-Nem volt nehéz ,hisz egy fülkében ültünk.- nevettem.
-Kathy , Kathy , tudod ,hogy hogy értettem. Tudtad amúgy ,hogy amikor elszégyeled magad , azt kilométerekről észreveszem? És 2 percig tartottátok a szemkontaktust. Eskü azthittem lekap.
-ADAM.-súttogtam hangosan. (rem.érthető😅)
-Eskü.
-Jó , igen kicsit érdekes volt a szitu , de csak barátok vagyunk. Semmi több , nyugi.
-És biztos ,hogy mindketten ezt gondoljátok? -kérdezte nevetve.
Közben végeztünk a mosogatással.
- Szeretlek.-öleltem meg.
-Ez nem válasz.
-Jó éjt .-dobtam neki puszit is kisiettem a konyhából.
De jött utánnam.
-Tudom én .Puszi .Jó éjt.-ment fel a szobájába.
Elköszöntem én is a többiektől és felmentem a szobámba.
Átgondoltam a keréken történteket és Cam cuki ,ajakharapós ,mosolygós arcképével aludtam el.
💕Szisztok!!!💕
Na igen sajnos én elhittem ,hogy fogom tudni teljesíteni ezt a "mindennapkiteszekegyrészt" dolgot , de nem!😥 A suli mellett semmi időm nincs . De ígérem ,hogy sietek és a szünetbe most kicsit beízzítom az írást. Persze a díjjakat se felejtettem el és azokat is ki fogom rakni.
Viszont észrevettem ,hogy egyre kevesebben néztek meg egy egy részt , ami kicsit rosszul esik ,hogy őszinte legyek . Ugyanakkor megértelek titeket is ,hisz nem hozok gyakran részeket😰, amiért bocsánatot is kérek. A kövi résszel is próbálok sietni.
Puszi :Lilluminati01 💕
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top