4. rész- a hazaérkezés
Kajálás után gyorsan eltelt az idő, még rá is szántam magam, hogy elmenjünk az ajándékboltba. Vettem anyuéknak egy hűtőmágnest, bátyámnak és nekem pedig egy-egy Balatonos lábujjközi papucsot- vagy ki, hogy hívja (tanga papucs, vagy mittomén)-.
A többiek eléggé bevásároltak. Legalább nekem nem lesz még jobban tele a batyum. :D
Nagyon gyorsan eljött az indulás ideje, de majdnem elkéstünk a találkozási időpontról. De szerencsére nem. Az úgy volt, hogy Réka meg Csenge még be akartak menni egy helyi cipőboltba, amibe bele is egyeztünk Hannával. Majd mikor bementünk csak úgy ránéztem a telefonra, hogy mennyi is az idő és 15:57-et mutatott, mire csak visszanéztem egy nagyon tetszettős cipőre. De ekkor hirtelen belém csapott a felismerés, miszerint nekünk ötvenre már a kis bódénál kellett volna lennünk, ami innen kb úgy húsz perc.
-Öhm csajok van egy kis baj....
-Nem találsz magadnak cipőt?- nézett rám Csenge.
-Nem, hanem, hogy három ötvennyolc van.
-És?- nézett rám kérdőn Réka.
-Basszus...- szisszent fel Hanna - nekünk ötvenre a kis bódé előtt kellett volna állnunk.
-Na csajok run.
Majd az eladó döbbenetére egyszerre kezdtünk el futni, valamelyikőnk még talán motyogott még valamit az orra alatt, hogy ,,Viszlát!'', de kevés esélyt látok rá.
Mikor lihegve megérkeztünk, már rég ott volt mindenki.
-Lányok, lányok!- néz ránk fejét csóválva Zsombi.
-Na te pont ne oktass ki, Zsombika!- nevetett fel Csenge.
-Mivel akartam egy kis városnézést együtt, de most nem lehet így elmegyünk fagyizni!- szólt közbe az ofő.
A fagyizóban én a szokásos párosítást kértem - vanília és pisztácia - és már ehettem is.
Nyamii.
Negyvenkor el is indultunk a vasútállomásra, majd tizennyolc perc múlva befutott a vonatunk.
Hazafele játszottunk a telónkon, majd már csak arra emlékszem, hogy keltegetnek a csajok. Asszem hét körül érkeztünk meg. Anya jött ki értem, apa gondolom aludt vagy mittomén talán még dolgozott.
Otthon anya nem csinált vacsit, mily' meglepő. Mi vacsorára azt eszünk, amit találunk, ma melegszendvicset csináltam. Fini volt. ;)
Már nagyon álmos vagyok, ezért szerintem pár perc és alszom is el.
Yey! Na és itt van egy 308 szavas kis szösszenet. Nem valami hosszú, de legalább ez is valami.
Remélem tetszett!:)
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top