A részben 18+-os tartalom található, aki nem bírja vagy nem szereti az ne olvassa el a vonalak közötti részt.

Akiya szemszöge:

Teljesen megzavarodtam 's elfelejtettem minden elvemet amit magamban megírtam már oly régen....most tiszta hülyének érzem magam, viszont ami furcsa, hogy egyben boldog is vagyok...túlsugároz bennem az öröm és melegség tölt el miatta...az érintése, törődése 's minden ami csak hozzá kapcsolható dolgok...azokat nem tudom már kiverni a fejemből. 

Sok mindent elgondoltam, ezeknek nagy részét ki is mondtam, de be kellett látnom eléggé hasztalanul...egy kisebb darabja mind igaz maradt 's követem, bár a másik véglete meg a kútban rekedt...

Nem tudom már mit kéne tennem, az egyik felem ezt mondja a másik azt...legyek 'normális' és boldogtalan...vagy 'furcsa és boldog...az egyik engedi, hogy a vágyaim teljesüljenek a másik ezt akarja megakadályozni...

Egész ezeken a dolgokon gondoltam, de nem tudtam előrébb jutni, viszont mikor vele lehettem 's lélegzetét is éreztem a nyakamon egyre jobban húzódtam az utóbbi megoldás felé...Shou szeret...tiszta szívéből...gondoskodik rólam, nem akar elhagyni...plusz nem használ ki...neki tényleg az kell aki belül vagyok...nem nézi ki vagy mi vagyok...'s mi van akkor ha én is ezt érzem iránta...Tényleg létezik az igaz szerelem...aminek boldog vége is lehet...? A fejemben ezek cikcakkoztak végig és nem hagytak megnyugodni egy percre sem...

Mikor végeztem a fürdéssel, bementem hozzá...ha már nem akar  velem zuhanyozni csak engedi, hogy vele aludjak, hiszen tegnap azt mondta bármikor átmehetek, szóval biztosan nem lesz gond...vagyis remélem. Amikor kiment a szekrényéhez mentem és keresgélni kezdtem. Találtam pár nagyobb ruhadarabot, bár próbáltam tényleg olyanokat kikutatni, amik körülbelül méretben is passzolnak, de mint azt ti is tudjátok ez nem igazán sikerült nekem. Felvettem őket magamra, majd leültem az ágy szélére és vártam míg beérkezik a szobába Ő is. Addig is nézegelődtem..erre...arra...amarra...ahova csak lehetett...

Vajon Shou mit reagálna, ha visszaválaszolnám neki azt, hogy "Én is téged"...? Biztosan teljesen vörös lennék közben és alig tudnám kimondani azt a pár szót is...Igen a küldetések minden ilyen feladat hibátlanul megy nekem -Nem nem, vagyok egoista kérem szépen- de hát az ilyen romantikus dolgok a legkevésbé érdekeltek eddig, így azt sem tudom most vagy mikor elmondta vagy ilyen-olyan helyzetekkor mit is kéne tennem...Bár úgy érzem már mindegy ezen gondolkodni már azon kaptam magam, hogy a szívem a testemmel összeszövetkezve legyőzött engem és én átadtam magamat annak az érzésnek...annak...annak...hogy Shouhoz akarok tartozni és nem akarom Őt többé elengedni...Vagyis már csak akkor eszméltem fel, mikor fölötte voltam és a szemeibe néztem egyenesen...már nem tudtam visszakozni 's a gyönyörű kékségtől elöntött...egy csodálatos érzés... -azonnal az ajkaira tapadtam, majd a kezemet levezettem a mellkasára. -édesen kezdtem őket falni, amit egy kisebb idő után viszonozott, mikor  végre felébredt a kisebb sokkjából. -elváltam a levegőhiány miatt és pihegve újra a kék óceánjába tekintettem...elvarázsol engem teljesen...nem tudok neki ellenállni...sose éreztem ilyet ezelőtt...ez valami új...és nagyon-nagyon tetszik nekem... 

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

A kezemmel félénken simogatni kezdtem az oldalát, olykor meg a mellkasára tévedt... -kicsit furcsálva figyeltem engem és pár sóhaj is elhagyta párszor a száját. -az alhasára tettem a fenekemet, amire már egy kisebb nyögés is felszakadt a torkából...Na ez az amit én akarok. -egy félmosoly húzódott a számra mikor meghallottam. 

Odahajoltam a nyakához 's egy kisebb foltot hintettem a kulcscsontjára, majd áttértem a nyakára és puszilgatni kezdtem...őszintén szólva nem tudom mit csinálok...ez az első ilyenem szóval...de mikor erre gondoltam két kezet éreztem meg a derekamon, majd a következő pillanatban Shou tornyosult felém. -én pedig már nem fent voltam hanem alul...pontosabban inkább...alatta...-meglepődtem 's azonnal ránéztem, nagy szemekkel. 

-Akiya, nagyon édes, ahogy próbálkozol, meg is leptél, de ezt a részt hagyd rám. -hajolt oda és ezeket a szavakat a fülembe suttogta...igaz eleve éreztem a tettén, hogy ezzel is dominanciát akar nem mutatni...nem hagyta, hogy elvegyem tőle ezt a részt, meg sem kellett volna lepődnöm, de most kezdek egyre egyre kíváncsibb lenni...

-Jól van, viszont vigyázz el ne vegyem tőle ezt a dolgot. -mondtam vissza halkan és a szemeibe néztem komolyan. -ekkor egy huncut mosoly húzódott az arcára 's keze lecsúszott egyenesen a fenekemig, amibe finoman az ujjai segítségével belemarkolt...erre azonnal kicsit meglepődtem...majd egy kisebb hang is felszakadt a torkomból...

-Majd meglátjuk, majd meglátjuk, de szerintem békélj meg ezzel cicuska. -simított végig az arcomon, amire az odanyúlt kezéhez hajoltam 's a fogaimmal kicsit megjelöltem azt. -azonnal elkapta onnan és halkan felkuncogott, majd az arca sejtelmesbe váltott. -Oh kiscica, hogy még harapsz is, akkor bekeményítek én is. -nézett rám egy perverz mosollyal, majd az ingem kezdte kicsit úgymond széjjelebb nyitni, hagytam neki 's figyeltem a keze minden egyes apró mozdulatát kíváncsian...picit félénken is azért, mert hát valljuk be...rohadtul ez lesz nekem az első...ilyen...viszont a Shouba vetett bizalmam megnyugtat...remélem ez örökké meglesz...'s Ő is így érez felém...imádom ezt a napot...gondoltam magamban amíg Shou a felsőtestemet takaró ruhadarabot a vállamnál kicsit eltűrte és közelebb férkőzött oda...

Lassan csinált mindent, tudta, hogy nekem ez egy új érzés lesz...-finoman megpuszilt ott, majd elkezdte megszívni azt a terültet, erre egy kisebb nyögés hallatszott, amitől újra vörösbe borult az egész arcom. -odakaptam a kezemet, takartam a vörös "részem", viszont ez valahogy nem tetszett Shounak és azonnal elvette onnan. 

-Akiya, ne takard az arcod, gyönyörű vagy, szebb, mint a rózsaszál, ami tündérkertben nevelkedett. Egy földre szállt angyal ki megérintett szívem 's irányítja dobbanását, itt van előttem. -suttogta lágy buzgó hangon az ajkaimra, amitől a pír még erősebb ment és egy sóhajt csalt ki belőlem.  (Senki ne kérdezze ezt a mondatot, még én sem tudom, hogy hoztam össze Xddd)

-Jó...nem fogom. -néztem rá. -a kezeimet átkaroltam a nyaka mögött és odahúztam magamhoz, majd egy csókban forrtunk össze újra, amit már én irányítottam. -a szavai feltüzelne 's nem tudok neki már ellenállni....úgy érzem mintha az ellentétem lenne....Ő bármikor a szavak mestere én meg alig tudok valamit kinyökögni előtte...ez miatt kicsit irigylem is bevallom...bár belegondolva...ez az a tulajdonsága, ami miatt zavarba tud hozni engem...-becézgetni kezdtem lágyan a párnácskáit és az ajkára haraptam, amire automatikusan kicsit kinyitotta a száját, így most én is feltudtam minden zugot fedezni ott. -mikor el kellett válnunk egymástól akkor sem lapultak el köztünk a dolgok. -a nyakam felé közeledett és eztán finom puszik helyét hagyta ott, olykor-olykor két kisebb foltot is csinált, amire szokásosan egyre édesebb hangok szakadoztak fel belőlem. -haladt egyre egyre lejjebb a nyálas puszikkal, bár a mellkasomnál megállt egy kisebb időre és ezalatt a mellbimbómat kezdte el kényeztetni azzal, hogy a szájába vette a másikat pedig az ujjai közé csípte...erre sokkal hangosabban lettem, ami miatt először elszégyeltem magam eléggé...de Shou tekintete amivel akkor rám nézett még jobban zavarba hozott..ott is megharapott és ekkor a fejemet is már hátravettem...ezzel is jelezve, hogy élvezem a dolgokat. -feljött hozzám, majd a fülemhez hajolt. 

-Úgy látszik megtaláltam a gyenge pontodat kiscicám. -suttogta oda, eztán pedig végignyalt a fülcimpámon kínzó lassúsággal...

-Shou...megőrjítesz... -próbáltam kinyögni és ekkor az oldalamat vette célpontba 's ott kezdett a nagy, meleg tenyerével simogatni. 

-Tényleg? -kérdezte kuncogva. -a kezét lecsúsztatta a fenekemhez, majd megszabadított a boxeremtől. -teljesen elpirultam, azonnal elakartam fordulni, viszont két kar megakadályozta ezt...'s ezeknek az volt a gazdája, akiből most is áradt a teljes nyugodtság...ebből én is kaptam egy keveset úgy érzem. 

-Shhh semmi baj nincs Baby bogyó, gyönyörű szép vagy. -nézett végig rajtam lassan. -az ujjait a számhoz rakta, amire csak pislogni kezdtem, majd kérdőn néztem rá. -Csöppség, csak vedd a szádba és nyálazd be őket jól. -adta ki nekem a parancsot, mire egy kis idő után azt tettem amit kért is tőlem. -míg én ezt csináltam Ő folytatta a mellkasom kínzását...további gyenge pontok után...amit úgy érzem meg is talált az oldalalom...arról eleve is tudtam, mivel sose szerettem ha valaki ott csikizett meg...nagyon érzékeny voltam ott már gyerekkorom óta...de Shou...áh alig bírok már várni rá...egyszerűen...fuuh nem is tudom, hogy kéne mondanom...

Lassan kivette őket a számból és a fenekemhez helyezte. -kicsit felkönyököltem, majd ránéztem kíváncsian, mivel nem értettem mit is akar ezzel pontosan. -rám vezette a tekintetét és egy biztató arcot láttam meg velem szembe...

Shou szemszöge:

Nem is tudom mit mondjak, sok sokkal jobb, mint amilyennek elképzeltem ezt az alkalmat...Akiya hangja felpezsdíti a vérem és nem bírok magammal tőle...úgy érzem azonnal meg kell tennem, de valahogy vissza is kell magamat ettől fogni, mivel nem akarok neki nagyon nagy fájdalmat okozni, bár a pakliban így is benne van az a kártya, ami úgy érzem elkerülhetetlen...plusz még sose csinált ilyet szóval...próbálom a lehető legfinomabban csinálni, mivel Ő életem szerelme és sohasem szeretném, ha miattam szenvedne... -az első ujjamat a bejáratához helyeztem, mire nagy szemekkel kezdett engem figyelni...

Úgy érzem meg kéne Őt nyugtatnom...vajon...mennyire lehet olyan rossz ott alul neki? Jól van na! Nem az az idő most, hogy ilyenekre kelljen gondolnom. -lassan elkezdtem neki felhelyezni az elsőt, mire a szemei tányérnagyságúak lettek és fájdalmasan felsikított halkabban. -azonnal felé néztem, majd óvatosan visszafektettem az ágyra. 

-Akiya nem lesz baj, ezt muszáj lesz kibírnod, nem akarom, hogy rosszabb legyen. Meg tudod csinálni a kedvemért igaz? -kérdeztem tőle, mire pár perc néma csend honolt közénk...

-Uhum, talán...csak megijedtem és és ez furcsa...-dadogta halkan, amire csak odaférkőztem és egy gyors puszit nyomtam az arcára. 

-Próbálom úgy csinálni, hogy élvezni tudd. -mosolyodtam el. -közelebb húzott hirtelen magához 's az ajkaimra kezdett suttogni. 

-Ajánlom is. -nézett a szemeibe kihívóan és az ajkaimat vette magáévá. -én elkezdtem egy kis idő elteltével mozgatni az ujjamat, amire édes hangokat hallatott olykor olykor a fülem mellett, ami még jobban beindított. 

Így ment ez egy darabig, addig míg az utolsó ujjamat is bent volt, vagyis a harmadik...Akiya kicsit már kikönnyezett és olykor megfeszült...én meg próbáltam neki azzal segíteni, hogy óvatosan simogatom 's puszikkal kényeztettem a testét. -mikor ezzel megvoltam, kihúztam őket kínzó lassúsággal és felkeltem. -egy megkönnyebbült sóhajt hallottam meg tőle és cseppet elfeküdt az ágyon...Hát szerintem tudja vagy nem tudja, de majd most jön a neheze...- amilyen gyorsan tudtam lekaptam magamról az összes ruhát, majd fölé másztam azonnal. -odahelyeztem magam 's az arcát a kezeim közé vette. 

-Hé Kiscicám, készen állsz? -kérdeztem rá, amire felcsillant a szeme és hevesen bólogatni kezdett. -egy önelégült mosoly kúszott az arcomra. -elkezdtem lassan beléhatolni, a derekáéra fogtam óvatosan, hogy ne tudjon elmászni. -ő alattam egy hangosabb nyögéssel díjazta mindazt amit tettem, de amit gondoltam is, hogy lesz...a felénél befeszült...hát igen...-lihegett lassan és felém vezette a gyönyörű zöld szemeit. -Kicsim, kicsit még el kéne lazulnod. -simított az arcára és megpusziltam a noziját. 

-Jó...csak várj egy kicsit. -arrébb fészkelődött, majd kicsit széjjelebb nyitotta a lábait, hogy jobban odaférjek. -elmosolyodtam 's egy kisebb lökéssel tövig merültem benne. -erre hátravetette a fejét, majd a lepedőbe markolt...'s egy kisebb fájdalmas hang is kijött a torkán. 

-Picúrom nagyon ügyes vagy. -búgtam a fülébe lágy hangon. -Majd szólj ha már megszoktad és mozoghatok. -néztem rá, majd ismét a nyakához hajolt és nyálas puszikkal kezdtem behinteni. Még akarom hallani...még még...még jobban...azt a csodaszép hangját...úgy érzem nem elég...ere a gondolatra megharaptam kicsit erősebben és már nem bírtam magammal...'s löktem egyet a csípőmmel , amit azonnal meg is bántam, mivel Ő felszisszent, majd bekönnyezett cseppet. 

-Shou...-kezdett el suttogni. -Még ne kérlek... -vezette rám a tekintetét, amire azonnal megöleltem. 

-Jajj sajnálom, Akiya...nem volt szándékos...csak hát csak hát.... -kezdtem bele, de a mutatóujját a számra helyezte ezzel elcsitítva engem. 

-Ne rontsd el szavakkal a pillanatot, nincs baj. -mosolyodott el édesen. -újra egymás ajkait találtuk meg, majd Ő pár perc múlva egy kisebbet bólintott annak jeléül, hogy elkezdhetek mozogni. -azonnal meg is kezdtem az akciót, először egy lassabb tempóban, majd mikor láttam, hogy kezdte ez megszokni tempóról tempóra gyorsítottam 's neki egyre-egyre hangosabban töltötte be a hangjai a szobát, amire csak mosolyogni tudtam. -egyszer felsikított hangosan és megrándult cseppet a teste. -azonnal tudtam mit találtam meg...végre amit egész végig kerestem. -eztán csak azt a pontot kezdtem el célozni, addig a pillanatig, míg mindketten el nem értük a csúcsot.  

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Akiya pihegve figyelt engem. -odahajolva egy csókot leheltem ajkaira. 

-Szeretlek Kisciusom. -suttogtam oda, amire elpirult és elkezdett valamit motyogni, de már nem értettem 's mire tovább mondhatta volna...a szemei lecsukódtak, ezzel mély álomba szenderült...szerintem elsőre lehet sok volt neki és ilyen gyorsan el is fáradt a babum. -kihúztam, majd mellé feküdtem 's magunkra húztam a takarót. -azonnal odabújt hozzam. én meg elkezdtem simogatni a kis buksiját. 

Egy ideig nem jött álom a szemere, mert azon gondolkodtam mit is szeretett volna nekem mondani, viszont látva az alvó édes arcát...engem is magával ragadott az alvás pár perc után...'s ez volt az éjszaka, ami semelyik elképzelésemhez sem érhetett fel...

Sziasztok Gyümiteák!

Elnézést a sok kihagyásért! Mint láthatjátok, kicsit megint lassabban jöttek a részek ennek az oka az iskolakezdés, én próbálok, majd minimum hetente hozni egy részt, vagy hétköznap írni és akkor hétvégére csak elkészülök. Nagyon sajnálom, de remélem tetszett nektek ez a rész, hát én nem igen vagyok biztos benne, hogy jó lett de hát...Köszönöm, hogy elolvastad! Az esetleges helyesírási hibákért bocsánat! 

Amúgy, kinek, hogy megy a suli? Hogy tetszik nektek? <3

Remélem a következőben is találkozunk! Addig is: 

Sziasztok!<3<3<3