Èrted Bukok (vége)
A szikla szirten álltak, és egy pillanatra egymás szemébe feledkeztek. A démon egy biztató mosolyt küldött a gyönyörű sárga angyalnak.
- Másodszorra sokkal könnyebb lesz. Lent várlak! - ugrott hezitálás nélkül.
Jimin visszafordult a hatalmas kő kastély felé, hogy utoljára egy pillantást vessen régi otthonára, majd ő is a mélybe vetette magát. Szíve felgyorsult távolodó szerelmét látva. Így a levegőben kapálózva próbálta utolérni őt. Kezét kinyújtotta a zuhanó alak felé. Ahogy a csillagok gyorsan suhantak el mellette, csak Jungkookot látta tisztán. Erős szorítást érzett kezén, ahogy ujjaik összefonódtak végre. A zavar lelkében megnyugodott.
- Ne félj! - nézett rá Jungkook. - Soha többé nem engedlek el, angyalom. - húzta magához közelebb a másikat. Ahogy együtt zuhantak a mélybe, testük összefonódott. Az izmos karok szorosan ölelték Jimint.
- Bármikor újra buknék érted! - szippantott mélyet a démon mellkasából. Jól esett annak édes illatát ismét érezni.
A sok kis fény elszáguldott mellettük, a hold lassan egyre távolabbinak látszott, a zuhanás pedig felgyorsult. Testük nehéz lett a gravitációtól. A földre ismét fájdalmasan becsapódva érkeztek. Jungkook nyögve kuncogott, még mindig szorongatva a szőke férfit.
- El se hiszem, hogy sikerült! - nézett az összeszorított szemű angyalra. - Jól vagy? - simogatta meg a szép arcot.
- Igen, csak most érzem a sebeim igazán. - nézett végig a harc közben szerzett hegeken, melyeket most vörös vér fedett. Kook se festett jobban.
- Akkor gyógyíts meg minket. - mosolyodott el. Nem tudta leplezni boldogságát. Jimin bólintott, és egy mélyebb sebre tette a kezét. Pillanatok teltek el, de semmi nem történt.
- Nem megy! - kiáltott fel meglepetten.
- Ezt, hogy érted? - kérdezte Jungkook döbbenten.
- Nem tudom. Már nem érzek magamba semmi túlvilágit.
- Most, hogy mondod... - gondolkodott el a sötét hajú. - Én sem érzem a késztetést, hogy rosszat tegyek.
- Keresnünk kell egy biztonságos helyet! - állt fel oldalához kapva.
- Kérjünk segítséget a maffiától, ahogy múltkor. - szorította meg az angyal apró kezét, jól szemügyre véve a rövid, aranyos ujjacskákat. - Mondd, te mindig ilyen cuki voltál? - kérdezte csábosan mosolyogva Jiminre. Az angyal arcát elöntötte a pír, és kirántotta kezét, majd pólója vége alá próbálta rejteni.
- Menjünk. - indult előre határozott léptekkel. Jungkook fejcsóválva követte. Alig várta, hogy végre kettesbe maradjanak az ő angyalával. Ismét megakarta rontani, azt a tökéletes kis lelkét.
***
Az évek gyorsabban repültek ember alakban, mint az bármelyik gondolta. Körülöttük az emberek megöregedtek, és meghaltak, míg ők örökké fiatalok, és egészségesek voltak. Emiatt gyakran kellett költözniük. Jimin szomorúan sóhajtott a kocsi ablakán kinézve. Szeretett mindenhol élni Kookkal, de a legutóbbi otthonuk igen a szívéhez nőt.
Amikor megérkeztek a Földre, sebesültek, és tudatlanok voltak. Azóta kitisztult a kép. Mivel önként távoztak a túlvilágból bukott angyalokká váltak. Kapcsolatuk megszakadt az ottani világgal, így képességeik megszűntek. Egyedül az örök élet maradt meg nekik. Kezdetben az arkangyalok bosszújától menekültek, de mára már az évek elől futnak.
- Szeretlek! - kulcsolta össze kezeiket Jungkook. Jimin felé fordult az ablakból, és kissé szomorkásan elmosolyodott.
- Szerettem itt lakni. - mondta halkan kezeikre nézve.
- Visszajövünk. Gyorsan elrepül az a pár évtized, te is tudod. - fordult vissza az utat figyelve. Hiába mindig egészségesek, és fiatalok, de sértetlenek nem voltak. Ezt is a saját bőrükön tapasztalták meg.
- Jungkookie... - döntötte fejét a másik izmos vállára. - Tudod, hogy veled bárhol jó. - hunyta be sötét szemeit. Kook adott egy csókot a másik szőke buksijára. Orrát átjárta annak csábító illata.
- Jiminie... nem sokára megállok. Olyan szép ez az erdő, piknikezhetnénk itt egyet. - mondta kerülve a másik tekintetét, de a hangjában lévő izgalom, elárulta a tervét. A szőke kezét ölébe csúsztatta, és végig simított kezdődő merevedésén.
- Te mindig szexre kész vagy? - suttogta a fülébe, finoman megnyalva a rózsaszín fülcimpát.
- Ne legyél álszent! Tudom, hogy te is épp úgy kívánsz. - lassított le, majd finoman lehúzódott. Jimin egy pillanatig se várt tovább. Ölébe ült, és úgy falta a formás ajkakat, mintha az élete múlna rajta.
- Még amikor szent voltam, akkor se tudtam volna neked nemet mondani. - suttogta a csóktól vörös ajkakra. Kook kioldotta a nadrágját, majd elővéve már kőkemény farkát, finoman végig húzta rajta a kezét.
- Itt akarod csinálni a kocsiba? - kérdezte mély rekedtes hangon. Jimin bólintott, majd ő is elővette férfiasságát, és csípőjét előre nyomva a másiknak dörgölte. Addig ismételte a mozgást, amíg Kook meg nem fordította, és le nem rántotta formás fenekéről a nadrágot. - Ha ilyen rossz kis fiú vagy, akkor én sem fogok finomkodni. - illesztette már előváladéktól nedves farkát Jimin rózsaszín bejáratához. Ahogy elmerült a férfiban fejét hátra vetve nyögött egyet. - Mozogj, én így nem tudok! - utasította a szőkét. Jiminnek nem kellett kétszer mondani. Gyors mozgásokkal csúszott le, majd vissza az őt teljesen kitöltő hímvesszőn. Egészen addig, amíg előváladéka már teljesen eláztatta nadrágját. Remegő lábakkal ereszkedett mélyen a vágyát kínzó ölbe, és dőlt rá az izmos mellkasra.
- Nem bírom, elfogok menni! - nyögte a bepárásodott autó ablakot nézve. Jungkook halkan a fülébe kuncogott.
- Nem pont az lenne a cél? - kérdezte játékos hangon.
- Mindig én élvezek el előbb... - sóhajtotta.
- Nem tehetek róla, hogy ennyire jó farkam van, de most én is közel vagyok édesem. Szóval mozgasd azt a formás segged, vagy mind a ketten kielégítetlenek leszünk. Azt pedig hidd el, nem szeretnéd. - harapott erősebben a szőke fülcimpájába. Jimin kéjesen sóhajtott, majd lassan ismét mozogni kezdett. Nyögései egyre hangosabbak, és hosszabbak lettek, míg végül teste minden izma összerándult, ezzel hatalmas élvezetet okozva az alatta sóhajtozó Jungkooknak. Pihegve ültek a kocsiülésének dőlve. Jungkook széles mosollyal nézett végig a csapzott külsejű szerelmén.
- Még mindig kurva jók vagyunk. - csillogtak boldogan szemei.
- Még szép! Örökké... - emelte fel kezét kisujját kitartva. Jungkook beleakasztotta saját kisujját, és a fekete szemekbe mélyedt.
- Örökké... - ígérte már sokadszorra hosszú életük során. Beindította a kocsit, és a gázra lépve ismét útnak indultak, végtelen és boldog életükben.
Vége
Sziasztok!
Köszönöm, hogy elolvastad. A jövőben érkezik egy új könyvem, Bűntárs címmel (Jikook)
Leírás:
Történetünk Szöul legrosszabb környékén játszódik, egy középiskolában. Az itt tanuló diákok vadabbak, mint máshol. Olyan bűnöket követnek el, amiket csak filmekben szabadna látniuk.
Kim Seok Jin kezdő tanárként kerül az iskolába testvérével Jungkookkal, aki pedig végzős diákként iratkozik be. Jin aggódik kissé neveletlen öccse miatt. Aggodalma nem alaptalan. Kook elég hamar bajba kerül, ugyanis sikerül egyszerre az iskola két bandáját, az A és a B osztályosokat is magára haragítania.
Az A osztály vezetője Suga, és jobb keze Jimin, míg a B osztály feje RM, és hűséges társa V. Jungkook egyetlen barátja J-Hope, aki ügyességének köszönhetően mindkét bandával megtalálta a közös hangot.
Jimin törzsgyökeres a bandájában. Nem veti meg az erotikus kalandokat, ezért kapta a Pillangó becenevet. Humora és bája miatt, könnyen közel került a szívtelen bandavezérhez, Sugához, akit még Jimin találó beceneve sem zavar. Pontosabban addig nem, amíg nem tesz neki keresztbe...
***
Ezen kívül folytatom a nagyon régen megkezdett - A Varázsló - könyvem, ahol annyi újdonság lesz, hogy a központi főszereplő egy saját karakter, akivel végig kísérjük a Jikook sorsát.
A Varázslót, fiatal kora ellenére, nagy tisztelet övezi a mágikus társadalomba. A mágikus törvények szigorú világában, a lány számára nem létezik lehetetlen, mégis elvből betartja a szabályokat, vagyis próbálja. Egészen addig, amíg meg nem ismeri a jóképű vámpírt, Jungkookot, aki menthetetlenül szerelmes egy egyszerű emberbe, a tündéri Jiminbe. Jungkook elviselhetetlen unszolására és a vonzó pár hatására, úgy dönt megszegi a legszigorúbb törvényt, és segít a párnak.
Még egyszer köszönöm, hogy velem tartottál az angyalok, és démonok világába!
Repici
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top