Későre járt és Cairan nyughatatlan szívvel forgolódott. Hasonló álmatlanságtól szenvedett az egy emelettel lejebb lévő szerelme is. Szinte kínzás volt őket külön szobába helyezni, de az udvar szabályai megkövetelték.

-Teszek a szabályokra. -pattant fel az árny ágyáról és az erkély felé vette az írányt. Az ajtót kitárva Alexander alakja rajzolódott ki előtte aki éppen a korláton átlendülve igyekezett megtartani egyensúlyát.

-Repülve nem lett volna könnyeb? -bökött a viharsárkány irányába. Válaszúl egy sunyi mosolyt kapott. Végig mérve kedvese kócos haját és alvásért sóvárgó szemeit nem volt több kérdése. Cairan pont elég ideig nem figyelt ahoz hogy Aleks kihasználva az alkalmat az ágyra terítse.

Erős karjaival szoros ölelésbe fonta majd beszíva az árny illatát elégedetten fújta ki a levegőt.
-Hiányoztál. -motyogta Cai sötét tincseibe.
-Ugye tudod, hogy kb 2 órája láttuk egymást? -még Cai is tudta, hogy értelmetlen a kérdés, hiszen Aleks hiánya folyamatosan égette a szívét mikor nem volt vele.

A sárkány válaszul hátrébb dőlve nézett le a darumaira. Szemöldökét felvonva arcán a te most ezt komolyan gondoltad grimasszal.
-Nekem is hiányoztál Sasha. -végül ismerte  be és ő maga is karjaival szorosan magához vonta  a férfit.

Barna és fehér tincseivel játszott miközben csókokat lopva egymástól olvadozva aludtak el egymás karjaiban. Lábaik összegabalyodtak és szívük és a kötelékük is megnyugvásra lelt.