2³.Puszi csata
A reggeli napfény járta át a szoba egy-egy szegletét. Komisz kis árnyak bújtak meg az éjjeli szekrény mögött, az ágy alatt, és a takaró gyűrődéseiben is. Viszont volt köztük egy gyanutlan árny is aki éppen , hogy csak megfordult mikor erős kezek markolták meg derekát. Az árny elmosolyodott és belesimult az érintésbe.
Alek egy lassú csókkal kezdett az árny vállánál. Utána szaporább csókok következtek az arcra, és itt már Cai gyanút fogott. Menekülni már nem tudott, késő volt. Alek célba vette az árny testének minden pontját a szapora csókokkal. Cairan tudni illik mindenhol is csikis.
Az árny hangosan felnevetett miközben lábaival kapálózott.
-Ne ne ne ne! -könyörgött teli torokból.
Aleket nem hatotta meg a könyörgése ,sőt csak még inkább felvillanyozta. A sárkány bevetette kezeit is.
-Ez aljas dolog! Ez nem fer! -tiltakozott továbbra is. Közben alig kapott levegőt a nevetéstől.
-Te is megszeged a csikizés szabályait akkor nekem is szabad. -vigyorgott a sárkány.
-Mi az hogy csikizés szabályai?!?
A "harc" nagyjából negyed óráig tartott. Cairan végszava valami olyasmi volt, hogy még bosszút fog állni szerelmén, noha ez Aleket cseppet sem zavarta, ahogy az árny szúrós pillantása sem.
- Akkor is cuki vagy, mikor csúnyán nézel, szóval tégy le róla, hogy megijedek. - nyomott csókot kedvese homlokára.
- Letenni róla? Soha! -jelentette ki, majd visszahúzta párját egy érzéki csókra.
Mindeközben a revirsi erdő túloldalán...
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top