Hideg októberi szellő ezüst tincseivel játszott ahogy mogyoró barna kabátját maga köré húzta. A teraszon ülve a lenyugvó nap fényében kémlelte Revirs hegyeit. Gondolatai ide oda cikáztak. Annyi évet megélt már és még is a szülinapja közeledtével az idei évben most bem érezte azt a bizsergést mint máskor.
Alek szemeiből könnyek csordultak, arcát kezei közé temette és zokogott. Maga sem tudta miért de bántotta a dolog.

Aleksander nem is hallotta amikor a terasz ajtó halkan csapódott be, csak a piskóta illatot érezte meg ami körbe lengte a levegőt. Két meleg oltalmazó kéz simította meg borostás arcát. Alek felnézve gyönyörű zöld íriszeivel az oceán kék szempárral találkozott ami csordultig volt szeretettel és aggodalommal. Az alacsonyabb férfi szerelme előtt térdelt és Alek arcát két keze közé fogta. Gyengéden csókot nyomott a homlokára.

-Itt vagyok kedvesem. -mosolyodott el szelíden az árny. Alek szemeiben tivábbra is könnyek csillogtak viszont Cairan jelenlététől meg nyugodott.

-A térded... -kezdett bele mire Cai szemeit forgatta.

-Hagyd a térdem. Inkább mesélj kicsim mi a baj? -Cairan érezte a kötelékükön át a lelkében hogy valami bántja a férjét.

-Csak...., ah nem is tudom. Hamarosan itt a szülinapom és mindenki olyan messze van vagy eltűnt vagy már halott és csak legyünk túl rajta. -Alek ismét az eget bámúlta ahogy probálta könnyeit vissza tartani. Cai egy határozott és gyengéd mozdulattal a férfi ála alát nyúlt és maga felé fordította tekintetét.

-Sasha, még nem is sejted milyen szép nap lesz a születés napod. -Cai szemében huncutság csillant. -ugyanis tervezek ezt azt.
Alek arcára is mosoly költözött. Annyira szerették egymást, hogy szavakkal le sem tudták írni.
-Tudhatok róla? -lelkesült fel a sárkány.

-Még szép hogy nem, akkor nem lenne meg lepi.

Alek tekintetében vágy csillant, ahogy lenézett Cairanra. Hosszú körmeivel végig simított az árny nyakán egészen fel az ála vonaláig. Cairan bele remegett az érintésbe ahogy egész teste libabőrös lett.

-Mondjuk egy kis ízelítőt
adhatok. -gondolkodott hangosan az árny.
Cairan felállt és hosszú érzéki csókot adott férjének. Ahogy a csókból elváltak egy kis szütyőt húzott elő zsebéből.

-Ez amolyan elő szülinapi ajándék. Hunyd le a szemed. -Alek szemeit lehunyva várta hogy Cairan megajándékozza. Az árny kedvese mögé lépett. Alek érezte a forró levegőt a nyakán mikor Cai közelebb hajolt hozzá. Apró és lágy csókokat adott Aleksander nyakára, elégedett morgásokat előhúzva a férjéből. A csókok abba maradtak végül Alek egy hideg fémes érzést érzett a nyaka körül.

-Nyisd ki a szemed Sasha. -a férfi engedelmeskedett és lenézve egy medve alakú medál lógott a nyakában. Az obszidiánból faragott medve alak egyszerűen gyönyörű volt.

-Köszönöm Cai-szi barackom. Igazán nem kellet volna. -Alek szemei ismét könybe lábadtak de azúttal más okból.

Cai csuklón ragadta szerelmét és egy csók után Alek fülébe súgta.

-Most jön az ízelítő. Gyere velem kedvesem. -Alek követte a közös szobájukba a férjét. Ahol egy forró habfürdő várta. Cairan a zenelejátszón betett egy számot amit mind ketten magukénak érezhettek. Alek Cai karjaiban feküdt bele a kellemes forró vízbe miután levetkőztek. A sárkány az árny mellkasán feküdt miközben Cairan a tincseivel játszott. Egész éjjel így voltak ketten. Ahogy mindig ketten örökké együtt.