A szobában félhomály úszott. A sárkány a kandalló előtt feküdt a kanapén összekucorodva. Sárkány szokás volt fészket építeni és Cairan ösztönei azonnal feléledtek amikor Aleknek borzalmas fájdalmai lettek. Takarókból puha fészket épített. Az árny csendesen suhant be a szobába kezében gyógyfüves keverékekkel. A kandallóban tűz lobbant ahogy meglegyintette ujjait.

-Itt vagyok szerelmem-Cairan hangja gyengéd volt ugyanis a sárkány nem mástól szenvedett mint egy közelgő vihartól. Alek érzékei ilyenkor felélesednek persze ez mindig máshogy mutatkozik. Jelenleg olyan hangos volt a világ hogy előbb a füle majd a feje fájdult bele. Alek csak bólogatott, majd felült hogy a férje helyet foglalhasson.

Cairan leült és Alek azonnal visszadölt a mellkasára az árnyak urát párnánk használva. Cai szerelme fehér tincseit simogatta miközben másik kezével magához ölelte. Az árny minden erejével arra koncentrált hogy tompítsa a világ zaját ezzel is csökkentve a sárkány fájdalmát. Alek belefurta arcát kedvese mellkasávan és egy kisidővel később sikerült mély álomba zuhannia.

Cairan illata megnyugtatta , a főzet is segített elaludnia de az árny garabonciás képessége is kapóra jött. Alek mélyen aludt és az árny őrizte az álmát egészen reggelig.