Sziasztok! Rég frissítettem ezt a könyvet, de most úgy gondoltam, egy régebbi iskolai beadandómat megosztanám veletek a szamurájok koráról! Ez a beadandó nem teljesen részletes, és akadhatnak benne hibák, bár az összeállítása közben sok oldalról olvastam az információkat. Reméle tetszeni fog Nektek, jó művelődés!

A középkor sok izgalmas és érdekes dolgot rejt magában, többek közöt a japán szamuràj kultúrát, ami szintén ehhez az időhöz köthető. Japán évszázadokon át elszigetelve létezett Európától elzártan.

A szamuráj kultúra az 1100-as években alakult ki, és 700 éven keresztül az 1800-as évekig tartott.Az utolsó szamurájokat 1877-ben győzte le japán hivatalos állami hadserege.  De hogy kik is a szamurájok? Ahogy elképzeljük őket, kardokkal bravúrosan bánó, urukért életüket is feláldozó harcosok jelennek meg szemeink előtt. Tekintsünk viszont kicsit vissza.
A 7. és 8. század között Japánban a császár hatalma meggyengült, jelképessé vált. Kialakult a daimjók (földesurak) szigorú hűbéri rendszere, létrejöttek a japán művészetek. Ekkor született Japán himnuszának szövege is.A kialakult társadalmi rendszer tetején pedig a szamurájok álltak.Ezek az emberek kezdetben csak katonák voltak, de a Heian-korszak közepén már kiváltságos földbirtokosok, ősi családok, gazdagok tagjai kerülhettek csak közéjük. Végül  a 7. századra minden daimjó szamuráj is volt, és az ország négy társadalmi szintre bomlott.A szamurájok, alattuk a parasztok, mellettük a városi kereskedők, polgárok, legalul a szolgák és az eták. Csak a szamurájok viseltek fegyvert, és földekkel is csak ők rendelkezhettek. Kiváltságaik közé tartozott, hogy az alattuk lévő embereket szabadon meggyikolhatták. Viszont ők sem voltak egyenlőek, közöttük is szigorú hűbéri lánc alakult ki.A föld nélküli szamurájok szolgálták a földdel rendelkezőket, akik pedig a daimjókat, aza hatalmas földbirtokkal rendelkező szamurájok szolgálatában álltak. Gyakoriak voltak a belháborúk, amik során a győztes mimdent vitt, a vesztes szamurájokat pedig vagy kivégezték, vagy befogadták. A szamurájoknak volt egy erkölcsi kódexe, a Hagakure, valamint az úgynevezett "harcosok útját" járták, a "bushido"-t. Mint ahogy már említettem nem lehetett mindenki szamuráj, csak a nemesi családba születettek. A harcosok először íjat, majd kardot is használtak, ezt "katana"-nak nevezik. Ez egy hosszú, kétélű kard, kb 60,6 cm. A szamurájok fő feladata az ölés volt, a hűbéruruk védelme minden áron. Jogul volt erre, akárkit meggyilkolhattak, ám ez nagy felelősséggel járt.Szamuráj csak szellemileg érett ember lehetett, aki a bushidot követte melynek legfontosabb értéke a hűség volt.  A szamurájcsaládokban a nők is szamurájok voltak, rendelkeztek ugyan azokkal a jogokkal, mint a férfiak, de harcosi kötelességeik csak a hűbérúr oltalmazására szolgált, tényleges harcban nem vettek részt.
A szamurájokna kötelessége volt az uruk iránt életüket is feláldozni, vagy szertartásos öngyilkosságot, "seppuku"-t végrehajtani. Ezt egy rövidebb karddal végezték. A végrehajtó egyén először az ágyékába döfött, majd felrántva vágást ejtett a hasfalán.Ezután a hasfal bal oldalába döfte a pengét, és jobb oldalra vág fel vele.Ez már nagyobb koncentrációt kíván hisz az előző vágás fájdalmait átélve kellett végrehajtani. Ha ezt a  második vágást a szamuráj szépen végezte el, ez utána hatalmas megtiszteltetést jelentett. Ezt követően a mellette álló segéd, levágta a szamuráj fejét katanájával, de úgy, hogy a nyak első felét ne vágja el, így a fej nem esett le de az élet kiontódik.Ez a szerep hatalmas megtiszteltetés volt, általában a szamurájhoz közel álló személy végezte. Rettentő fontos volt, hisz a vágás szépségén múlt a személy szemvedéseinek végetérésének gyorsasága.

A szamuráj életmód kizárólag a harc körü forgott.Kiskoruktól kezdve erre nevelték őket, és felnőttként sem csináltak mást a harcon kívül. Rögeszméjük volt a hűség, a harc, a háború és a hősies halál.Nem foglalkoztak anyagiakkal, ezeket feleségeükre bízták.Egy szamurájnak egy felesége volt, de tarthatott néhány ágyast kedvtelésre, viszont velük sek tehetett meg mindent.A nők helyzete  sokkal kedvezőbb volt Japánban mint máshol, hisz szabadon válhattak, jogokkal rendelkeztek és nem voltak annyira kiszolgáltatva mint máshol.Akár szamurájok is lehettek.

A szamurájok bukásának korát végül az utolsó sógun lemondása indította el.A jogvesztett szamurájok fellázadtak az állam ellen, ám a hivatalos, tűzfegyverekkel is rendelkező japán hadsereg legyòzte őket.Az 1876-os Haitorei szerződés megtiltotta a nyílt téren való kard- és  fegyverviselést, ezzel mélyen megalázta a még fegyvert viselő szamurájokat.Saigo Takamiri a szamurájok élére állt, és 1877 januárjában újra fellázadt, de ő is csak kilenc hónapig tartottak ki. Végül tartalékaik végén Saigo megsérült a végző shiroyamai csatában, majd seppukut követett el.Így ért véget japán legnagyobb harcosainak, a szamurájonka dicső, ám vérben úszó kora.