6.

Kiszálltam a fekete taxiból, és vártam. Buckingham 3.ez a megadott cím. Pontosan 11 órakor egy fekete kisebb limuzin parkolt le a ház elé, és egy középmagas barnahajú nő szállt ki belőle.

Az arcából ítélve 25-27 éves lehet. Nincsenek szemalatti karikák, szóval a főnöke jól bánik vele. Gondolom ezt a méregdrága ruhát is ő tőle kapta. A frissenkészült mükörmök szélei a kezén le  vannak enyhén kopva, szóval vagy titkárnő vagy az attól is lehet, hogy folyton a mobilját nyomkodja, lenem véve a pillantását a képernyőről. Perszehogy nem ő a főnök, különben nem maga szállt volna ki az autóból, hanem egy bodyguard biztos lett volna mellette, hogy védelmezze.

-Jöjjön már várja önt!- nézett felém, majd visszaült az autóba, és én is követtem a példáját.

Az autó egy fehér nagy ház előtt állt meg, ami már messziről is azt kiabálta, itt nem egy jelentéktelen ember lakik. A szinte már palotának nevezhető ház, minden egyes sarkában kiszúrtam egy kamerát. Hmm, itt nehéz lesz megölni azt a valakit.
Amikor végigsétálltunk a hosszú folyosón, ami teli s tele volt művészeti alkotásokkal, leginkább képekkel, egy nagy mahogany ajtóhoz értünk. A nő intett nekem felnézve a mobiljából, hogy mennyek be. Lassan lenyomtam a kilincset és beléptem. A szobát úgy is mondhattam volna, hogy egy gazdag ember dolgozóterme. Egy nagy kandalló, egy bőrkanapé, szekrények tele mindenféle könyvekkel, amit gondolok nem mindennap lát az ember. A szoba közepén egy nagy íróasztal egy laptoppal és különböző írószerszámokkal, s e mögött ott ült egy férfi, aki engem bámult.

-Foglaljon helyet!- mondta engem bámulva. Amire lassan, de biztosan elindultam felé, majd leültem szembe vele a székre - A nevem Mycroft Holmes, önnek nem szükséges bemutatkozni, hiszen mindent tudok  önről!- mondta összetett kezekkel, mintha valami nem tetszene rajtam, valószínüleg ő sem tud elemezni engem. Én gyorsan nyitott szemekkel beléptem az elmeházamba és megkerestem az összes információmat a bizonyos Mycroft Holmesról, majd visszatértem a valóságba, mintha misem történt volna. Én nem mutattam az arcomon semmilyen érzelmet, csak néztem őt,nem féltem, hiszen sokszor kerültem már ilyen helyzetbe.

- A kabátzsebemben egy 9mm-es hangtompítóval felszerelt fegyver van. Akármikor elővehetem és végezhetek magával. De látom, hogy azt gondolja, hogy ha megtenném, hiába futnék el, elkapnának még azelőtt, hogy kitenném a lábam, ebből a szobából. De ne féljen. Már rég kidolgoztam a fejemben,hogy merre lenne a kiutam- mondtam magabiztosan gonoszan mosolyogva, mire Mycroft is megengedett magának egy gyors mosolyt.

-Hm- hümmögött, amire keresztbe tette két karját- nem véletlenül hívják magát, Miss Watson, az egyik legjobbat a szakmájában. Csakugyan nem lehet kiismerni, egy igazi Enigma- mondta mire meglepődtem, a szó hallatán, de gyorsan eltöröltem azt, mert az ő arcán egy diadalittas mosoly jelent meg.

- Már biztosan tudja azt is, hogy már nem a szakmám!- válaszoltam halkan.

-De ha akarja, még az lehet!- mondta a szemembe nézve, majd témát változtatott.

-Milyen kapcsolatban is áll Sherlock Holmesszal?

-Meggyőződésem szerint, ez nem az ön dolga, semmilyen szempontból!- néztem a szemébe ellentmondásosan.

- De még lehet! És mi lenne az a bizonyos meggyőződése, Miss Watson?- vágott vissza.

- Egy  ismeretlen személy, sms- t küld az új telefonszámomra, amit nemrég aktiváltattam, épp akkor mikor beléptem 221B ajtaján. Vajon miért? Egy ellenség, vagy inkább egy rosszakaró? Nem hinném, hiszen eddig az összes ellenségemet ismerem, és semelyik sem írt volna nekem személyesen sms-t. (Egyet kivéve, a legrosszabbat!- gondoltam magamban gyorsan) Akkor ki lehet az? Maga a britt kormánynak is emlegetett Mycroft Holmes, kinek az arcából nem is , de a vezetékneve, leginkább a modora, és hozzáállása alapján Sherlock Holmes bátyja. A rivalizálás ellenére is, képes egy kamerát betenni a nappaliba, pontosabban a könyvek közé, hogy ellenőrizhesse az öccse minden egyes lépését, vagy inkább óvja. Gondolom az én bátyámmal is így elcsevegett, mikor hozzáköltött Sherlockhoz!- mondtam elemezve őt összefonva a karom a mellkasomon,  előhozva az információkat az elmeházamból. Erre egy vigyor ült ki az arcára, felállt és az íróasztal szélére ült, közelebb hozzám.

-A természet, és genetika útja mindig kiszámíthatatlan, gondolom nem csak nekem, de még Sherlocknak is meggyült a baja magával elemzés közben!

- Ezt nem először hallom!- mondtam arra utalva, hogy engem senki sem tud elemezni.

-És ön Miss Watson, hogyan áll az emberek kiismerésével, vagy Sherlock szerint, elemzéssel inkább?

-Lassan, de biztosan- néztem fel rá, amire mosolyogni kezdett.

-Tudja arra gondoltam, hogy ilyen tehetséggel rendelkező személyt mint maga, kár lenne veszni hagyni a nagyvilágban, elpazarolni a gondolkodásmódját, és mit szólna, ha ezúttal nálam dolgozna!- mondta rám nézve, amire elgondolkodtam- Tudom, hogy munkát keres pillanatnyilag, és a pénzzel nem kellene számolnia, rendesen megfizetném önt!- ült vissza a helyére, majd elővette a noteszét- Nos? hogy dönt?

-Sajnálom, de nem, már mondtam, nem fogok újra inkognitóban élni a szakmám miatt!- álltam fel és az ajtó felé vettem az irányt.

-De ugyebár, tudja akármikor felhívhat, és elfogadhatja az ajánlatomat!- nézett utánam.

-Feljegyzem magamnak!- mondtam lenyomva a kilincset, de újra visszanéztem- Lehetne egy kérdésem?

- Most tett fel egyet!- nézett rám szórakozottan, amire megforgattam a szemem.

-Ha tudta, hogy mivel foglalkoztam, mielőtt visszajöttem Angliába, akkor hogyan követhetett el egy olyan hibát, hogy a saját házában szervezett találkozót?- kérdeztem kíváncsian, mire halkan sóhajtott.

- Lehet, hogy nem ismerem ki önt Miss Watson, viszont az arcvonásai annak ellenére is elárulják, hogy maga lojális, bármi is történjen. Lehet ez csak benne van a Watson családban. A bátyja erre hasonlít önben!- mondta, majd elgondolkozva ezen, elköszöntem, és a fekete limuzin visszavitt arra a helyre, ahol először is beszálltam.

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Nos, igen, az ismeretlen Mycroft Holmes volt:D Gondolom már azelőtt kitaláltátok, kiről van szó! :P Na de mi lehetett Alice Watson munkája, még azelőtt, hogy visszajött volna Londonba? :D Majd erre is rájöttök, vagy már rájötettek ;) Ha tetszett, dobj egy csillagot, vagy kommentelj pls! Nagyon megköszönném ! :)

#Sz.


Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top