ﾟ+*:ꔫ:*﹤Amikor féltékeny vagy﹥*:ꔫ:*+ﾟ

ꔫ 𝓗𝓮𝓮𝓼𝓮𝓾𝓷𝓰 ꔫ

– Oh – sóhajtottad, miközben bementél a lakásba, ahol a csapat többi tagja a nappaliban foglalt helyet.

– Nem számítottam, hogy ilyen korán itthon leszel – mosolygott Heeseung, miközben utánad ment a nappaliba, kezében pár itallal, amit a fiuknak adott oda. Válaszként csak megráztad a fejed, majd a szobába indultál.

– Korán végeztem, ezért arra gondoltam, hazajövök és veled töltök kicsivel több időt.

– Bocsánat jagiya – sietett utánad egy aranyos mosoly kíséretében elnézést kérve a fiuktól. – Nem tudtam, hogy jössz és meghívtam a fiukat, de még most nem küldhetem el őket. Hadd maradjanak kicsit.

– Ők a barátaid Heeseung, nem is várom ezt el tőled, de ha szívesebben töltesz velük időt, akkor csak szólnod kellett volna – sóhajtottál hatalmasat. Általában az ember nem a párja barátaira féltékeny, hanem egy másik nőre/férfira, de a ti esetetekben inkább a barátokra esett a választás. Természetesen nem volt baj, őrültél, hogy ennyire közeli barátai a fiuk, szinte családtagok azonban lassan sokkal több időt töltött velük a kelleténél, ami néha zavart. Érezte valamitől nem érzed jól magad, de egy kis magányra van szükséged, így kiment vissza a fiukhoz megy kis ideig majd szépen haza küldött mindenkit, hogy tudjon veled is foglalkozni.

ꔫ 𝓙𝓪𝔂 ꔫ

– Esetleg le fogod tenni a telefonodat még ma este? – sóhajtottál, amikor ismét halottad, üzenetet kapott.

– Ez csak munka – mondta Jay felemelve telefonját, hogy bizonyítsa igazát, azonban nem láttál belőle semmit, mert nem úgy tartotta a telefont. Ezért gyanakodni kezdtél.

– Velem is fogsz időt tölteni, vagy ennyire lefoglal a munka? – kérdeztél rá ismét pár perc elteltével, mikor csak nem akart elszakadni mobiljától. – Jól esne ha rám is szánnál pár percet – motyogtad magad elé pillantva miközben Jay végre letette a telefont és feléd fordult.

– Ne haragudj, kicsit elhanyagoltalak – suttogta szorosan magához ölelve ami némileg kárpótolta féltékenységed.

ꔫ 𝓙𝓪𝓴𝓮 ꔫ

– Ez egy új felső? – kérdezted párod miközben lesétált a lépcsőn, készen arra, hogy vacsorázni induljatok. Válaszként bólintott ahogy közelebb ért hozzád.

– Az egyik sminkes megvette nekem. Azt mondta amint meglátta én jutottam eszébe, és tökéletesen illik hozzám – mondta vigyorogva nem is sejtve, neked ez mennyire rosszul esik és teljesen félreérted.

– Értem, de nem akarsz valami mást felvenni? – burkoltan közölted vele mennyire nem tetszik ez neked, mire azonnal megértette mi a probléma forrása,ezért sóhajtva lépett hozzád ám egy ártatlan mosollyal ajkain.

– Nem kell féltékenynek lenned édesem. Ő csak egy munkatárs, de ha ennyire zavar természetesen leveszem.

ꔫ 𝓢𝓾𝓷𝓰𝓱𝓸𝓸𝓷 ꔫ

– Ő ki? – kérdezted miközben bementél az öltözőbe, meglátogatva párodat.

– Egy régi barátom édesem – mosolygott Sunghoon bemutatva téged mint szerelmét, ami ugyan nagyon jólesett mégis furcsán érezted magad. – Nemrég jött, és mivel régen láttuk egymást gondoltam, kicsit beszélgetünk. – válaszként bólintottál, Sunghoon pedig már innen sejtette valami baj van. De igazán akkor bizonyosodott meg erről, mikor barátja megemlítette a közös ebédet, és te visszautasítottad. – Nincs miért féltékenynek lenned édesem, ő csak egy nő.

– Igen, Hoon, egy nagyon csinos nő, aki gyerekkorod óta ismer

– És épp ezért nem akarnék vele soha semmi többet mint barátság. – sóhajtott egy apró kis csókot lehelve ajkaidra – Mellesleg te sokkal de sokkal gyönyörűbb vagy baby.

ꔫ 𝓢𝓾𝓷𝓸𝓸 ꔫ

– Valaki itt nagyon helyes – mosolyogtál párodra amint kijött a szobából már kész szerelésben.

- Gondoltam teszek egy kis fáradságot – éppen egy vacsorára igyekeztek a csapat háttértáncosaival, ami néha főleg egy-egy nagyobb siker után szoktak a a fiuk megejteni.

– Remélem minden rendben lesz a vacsorán – foglaltál helyett a kanapén párodra várva, miközben idegesen tördelni kezdett ujjaid. – Nem vagyok féltékeny de tartok egy kicsit, hogy lesznek nálam sokkal csinosabb lányok. Tudom ez a te szemedbe butaságnak hangzik, és tényleg az oppa, viszont a nőket ez valahol legmélyen mindig is bántotta. Vagy legalább nagy fejfájást okozott.

– De én...

– Tudom oppa, sohasem csalnál meg, ahogy én sem téged de...tudod ez egy ilyen női dolog. – sóhajtottál csendesen mire Sunoo melléd ült átölelve derekad.

– Ha kellemetlenül érzed magad, nem kell elmennünk édesem.

ꔫ 𝓙𝓾𝓷𝓰𝔀𝓸𝓷 ꔫ

– Kik ezek az emberek? – kérdezted miközben Jungwon átvezetett egy kisebb csoport emberen.

– Munkatársak – válaszolta bemutatva több nőnek is, akik egymás mellett álltak, mosollyal az arcukon. Nyilván csakis azért mert megjelent Jungwon, ezt te pedig tökéletesen észrevetted. Azonnal kissé erősebb lett a szorításod a kezén, ahogy végignéztél azokon a csinos nőkön.

– Úgy tűnik nagyon boldogok, hogy láthatnak – motyogtad igyekezve nem magatokra vonni a figyelmet. Azért kellemetlen helyzetbe nem szeretted volna hozni.

– Ne – súgta füledbe Jungwon – nem kell féltékenykedni csak azért, mert néhány nő rám nézett – válaszként bólintottál de érezte, ez nem volt valami őszinte ezért most ő szorított kezedre – Téged szeretlek édesem.

ꔫ 𝓝𝓲𝓴𝓲 ꔫ

– Hova mész? – érdeklődtél észrevéve a bejárati ajtó felé sétálni.

– Csak kicsit sétálni – mosolygott kedvesen rád, miközben lekapta kabátját az ajtó mögötti akasztóról – Néhány baráttal kimozdulunk kicsit egy kávét iszogatva.

– És azzal mi történik, hogy együtt töltjük a napot? – összeráncoltad a szemöldököd, hiszen reggel még azért könyörgött, hogy együtt töltsétek a szabadnapját.

– De nem láttam hetek óta a barátaim jagiya. Csak egy kis időről van szó, aztán tényleg együtt töltjük a napot, ígérem – magyarázta azzal az ellenállhatatlan kiskutya szemeivel.

– Rendben, akkor én majd megpunnyadok egyedül – morogtál orrod alatt mire Niki kuncogni kezdett. Nem szoktál féltékeny lenni, de ez most rosszul esett.

– Amint visszajöttem fözök neked vacsorát, majd veszünk egy forró fürdőt – suttogta füledbe egy édes csók kíséretében.