71🌺

  ゚+*:ꔫ:*﹤Mikor félsz a vihartól﹥*:ꔫ:*+゚

𝓗𝓮𝓮𝓼𝓮𝓾𝓷𝓰

Mindent megtesz, hogy elvonja a figyelmedet a hangtól, édes szavaival, csókjaival, és nem mellesleg a vicceivel, amivel nem volt nehéz dolga, hiszen ő volt a legviccesebb ember akit valaha ismertél.

– Rendben van baby – a fejed fölé nyúlt, hogy lehúzza a redőnyt, ezzel megakadályozva, hogy bármit is láss a kinti időből. Igen ám, de a hangoktól nem tudott megvédeni, így minden mennydörgéstől összerezzensz, holott mindketten vidámak kéne legyetek nem pedig ettől félni. – Jézusom, te sírsz – vékonyodott el egy kicsit a hangja amint észrevette könnyeidet, de szinte azonnal cselekedett is. Szorosan magához húzott a fürdőszobába húzva, miközben megengedte a forró vizet, egy romantikus fürdőre gondolt, ami szinte biztosan eltereli figyelmed a csúnya időtől. És igaza is volt, mert ahogy szép lassan beültetek a kádba, azonnal ellazultál karjaiban, és szinte majd elolvadtál édes csókjaitól.

𝓙𝓪𝔂

Valójában az évek alatt nagyon kiismert, így pontosan tudta mire számíthat, illetve mit kell tennie.

Tökéletesen tudta milyen vagy a hangos, számodra elviselhetetlen zajoktól, a közelgő zivatar láttán. Így fel kellett készülnie. Elhagyva a dormot indult az albérletbe, amit az egyetem miatt fizetsz, mert így könnyebb bejárnod órákra, és ő is vele lehet néha, nem kell a kolis csajok miatt aggódni.

– Mi a fene Jay? – lepődtél meg mikor szinte berontott az ajtón, miközben te éppen a kanapén ülve néztél valami filmet.

– Vihar lesz baby – mondta és táskájában kezdett el keresgélni, ahol pedig a fülese volt, ami rá volt csatlakoztatva telefonjára, amin pedig saját kis lejátszó lista szerepelt. Ezt ő maga állította össze a kedvenc közös dalaitokból, miután rájött, hogy ez az ami nagyon hamar eléri, ne örülj meg a félelemtől. És mint egy égi jel, abban a pillanatban hallatszott egy hatalmas mennydörgés, mire ijedten kapaszkodtál szerelmed ujjaiba, aki onnantól kezdve azon volt, hogy segítsen lenyugodni.

𝓙𝓪𝓴𝓮

Abbahagyja amit éppen csinál, és rád koncentrál. Egyáltalán nem tudja elviselni, hogy ennyire nagyon szorongva lát téged, így csókokkal igyekszik megnyugtatni, miközben egy random rajz filmet indít el.

Az autó ablakát eső-cseppek fröcskölték, az ablaktörlő pedig nem segítettek semmit, hiszen mintha öntötték volna úgy esett az eső. Épp randevúzni szeretettek volna egy piknik keretében, csakhogy ilyen csodás időt fogtatok ki.

– Minden alkalommal ilyen idő van mikor piknikezni megyünk, ez tuti egy átok – suttogod magad elé, és bár Jake szeme az úton van, figyelmesen hallgatta minden szavad.

– Ugyan édesem, ez csak egy kis vihar, hamar alábbhagy, és élvezhetjük a természetet – próbált pozitív lenni, és már majdnem hittél is neki, mikor egy hatalmasat csattan az ég ezzel cáfolva szerelmed szavait. – Jól vagy? – kérdezte aggódva, mivel tudta mennyire félsz a vihartól. Gyorsan nézett egy parkoló helyet, majd amint megtalálta, oda is húzott, aztán kicsatolva magát húzott egy szoros ölelésbe. – Nincs semmi baj, itt vagyok – suttogta apró csókokat hagyva arcodra, mire kuncogva reagálsz. Ezt hallva megkönnyebbülve sóhajtott fel.

𝓢𝓾𝓷𝓰𝓱𝓸𝓸𝓷

Ő is pánikba esik, mert nem tudja, hogy mit tegyen, hogyan viselkedjen, csak azt tudja, hogy meg kell védenie, és mindent megtenni, hogy jól érezd magad.

– Esik az eső – Sunghoon kinyújtotta az ablakon a kezét, majd érezte, hogy esőcseppek a tenyerén landolnak.

– Dehogyis – mondta kissé gúnyosan – Megnéztem az időjárást, és napsütötte délutánunk lesz – játékosan megütöd az oldalát, mikor is egy hatalmasat csattant az ég, te pedig megugrottál. Akaratlanul is felnevetett, hiszen szerinte édes voltál, ahogy megugrottál, de aztán pár másodpercen belül aggódva pillantott rád. Szótlanul megfogta a kezed és a szobába kísért az egyik kedvenc könyveddel kezében, amit felolvasott neked.

𝓢𝓾𝓷𝓸𝓸

Nagyon is tudja mit kell tennie, hogy teljesen jól érezd magad és ne a kinti viharral foglalkozz.

Összeráncolta szemöldökét az aggodalomtól, látva mennyire zavar téged a kinti időjárás. Mennydörgés hangja és a villám csapások megrémítettek, és nem tudta elviselni, hogy ennyire félsz.

Összegömbölyödtél a kanapén, kezed füledre helyezve, ez a látvány pedig szinte összetörte szívét, ezért gyorsan letette a telefont és gyengéden megfogta a csuklód felsegítve.

– Menjünk valami csendesebb helyre – javasolta édesen mosolyogva, a hálószobára utalva. Válaszként bólogattál, majd az említett helyiségbe mentetek, ahol pedig mellkasába bújtál el a csúnya időtől.

𝓙𝓾𝓷𝓰𝔀𝓸𝓷

Gondoskodó természete miatt hajlamos mindig törődni veled, még akkor is ha nem feltétlen van rá szükséged.

Egy kevésbé ismert tény rólad, hogy nem feltétlen volt jó kapcsolatod a mennydörgéssel, vagy úgy a viharral, Jungwon persze egyből észrevette hányszor ugrasz fel egy-egy hangosabb csattanásra, így gondoskodott róla mikor a fiukkal töltöttetek együtt egy kis időt. Időnként szoktatok grillezni, ami most ugyan nem egészen jött úgy össze ahogy akartátok.

De Jungwon látva a közelgő vihart, szemét mindvégig rajtad tartotta, majd egy hangosabb csattanáskor tenyerét füledhez tette, ezzel valamennyire tompítva a hangot.

𝓝𝓲𝓴𝓲

Elsőre úgy tűnhet, ő nem az a típus, aki a legjobban gondolkodik másokról, de nagyon is gondoskodó.

– Biztos elejtettek valamit odafenn – pillantott nevetve a mennyezettre, mikor látta mennyire megrémültél – Félsz? – kérdezte közelebb lépve hozzád mire remegő kezeidet elvetted füledről, majd kihúztad magad büszkén.

– Jól vagyok – mosolyt erőltettél magadra, d szemedben látszott mennyire félsz, így kérdés nélkül vont hatalmas karjaiba, fejedre téve állát.

– Én itt vagyok pöttöm, ne félj – suttogta gyengéden lépkedve előre-hátra, egyfajta lassú táncot utánozva.  

Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top