ꔫ 𝓢𝓾𝓷𝓸𝓸 ꔫ

Sunoo soha nem gondolta, életében egyszer sem, hogy titkos kapcsolata lesz az egyik táncosukkal. Mégis ott volt és nedves csókot adott a tested, szinte minden egyes porcikájára, egy kis helyiségben, távol a csapat többi tagjától, és mindenki mástól, aki esetleg megzavarna.

Kicsivel több mint egy éve egy díjátadón táncoltál velük, és bár nem kerültél közel hozzájuk az ejt folyamán, Sunoo a legelső pillanatól kezdve rád szegte tekintetét. Ahogy táncoltál, valami olyan volt amit nem tudott nem nézni. Egyszerűen elbűvölted.

Egyik nap azonban kis ötlet fogalmazódott meg a fejében, és a szünetben egy aprócska cetlit nyomott a kezedbe, rajta a számával, valamint egy üzenettel, hogy írj rá gyakorlás után. Nem hitted el, azt gondoltad csak tréfa amit a fiukkal talált ki, azonban furdalt a kíváncsiság és végül csak rá írtál. És meglepetésedre nem viccelt. Egy kicsit se.

Elmondta, milyen jó táncos vagy, és csinos is, így tehát randizni kezdtetek. Ugyan abban állapodtatok meg, hogy nem szóltok senkinek, legalábbis amíg nem komoly a szerelmetek. De az igazság az, hogy féltetek a következménytől, hogy tönkre fogják tenni a szerelmeteket, így inkább maradtatok titkolózásban. Úgy érezted magad mint egy tinédzser lány, aki éjszaka kioson a barátjához, valahányszor Sunoo felhívott, hogy találkozzatok a megszokott kis helyeteken.

Sunoo kezei olyan kétségbeesetten járták végig a testedet, ujjai minden gördültet követtek, mintha memorizálná minden pontodat. Ajkai követték a kezét, nedves csókokat hagyva nyakadon, a kulcscsontodon keresztül, lefelé haladva az alhasadig. Ekkor már túlságosan is beleélte magát a pillanat hevébe, és nem tudtatok csendben maradni. Igyekeztél nem túl hangosan nyöszörögni, ujjaidat a hajába simítottad, közelebb húzva ahogy felnézett rád, szemei elsötétültek a vágytól. Az a Sunoo akit mindenki ismer, gyengéd kis cuki személyiség, aki zavarba jön, most teljesen eltűnt. Intenzíven nézett rád, és bár gyengéd maradt, viszont társult mellé egy kis dominancia is, és nem félt kimondani amit gondol.

– Bassza meg, alig várom, hogy benned legyek – mormolta rekedtes ám halk hangon – Szükségem van rád. – elakad a lélegzeted, ahogy könnyedén felemelt, lábad a dereka köré fontad. Kezei megtalálták a combodat, fokozva a pillanat hevét. A kockázat, a titkolózás, az izgalom..minden feloldódott a vágy sokkal erősebb lett.

– Valaki bejöhet – suttogtad izgatottsággal és félelemmel hangodban.

– Nem érdekel – válaszolta Sunoo és ajkai mély csókba invitáltak a sajátod. Vágytál rá, de a gondolat, hogy elkaphatnak, kicsit megijesztett. Ez véget vetne az életednek, a munka amelyre mindig is vágytál egy pillanat alatt romba dőlhet, és nem csak ez. Sunoo karrierje is, azonban az említett nyelve elfeledtette veled ezeket a gondolatokat. Csak te és ő léteztetek.

Csakhogy hirtelen kivágódott a helyiség ajtaja.

– Ez most komoly? – mindketten azonnal megdermedtetek. Sunoo szeme tágra nyílt a pániktól, teste megfeszült, ahogy az ajtó felé fordította a fejét. Ott állt keresztbe tett kézzel, és kifejezés az arcán valahol a hitetlenség és a szórakozottság közé esett.

– Jay hyung – alig tudott valamit mondani, gyorsan felegyenesedett és hátralépett tőled, arca mélyvörösre váltott. Érezted, hogy a te arcod sem lehet más, miközben megpróbáltad megigazítani a ruháidat, kerülve Jay tekintetét.

– Tudtam, hogy valami nincs rendben – kezdte fejét csóválva – Túl gyakran osontál ki, és basszus...komolyan nem lehetne más helyen? Valami romantikus?

– Kérlek hyung, ne mondd el a többieknek – sóhajtott fel segítve megigazítani ruhádat, miközben apró mosoly hagyta el Sunoo ajkait ahogy rád pillantott.

– Ne aggódj. A titkod biztonságban van nálam...egyelőre. De egyszer beszélnetek kell a többiekkel, főleg neked Sunoo – fordult az ajtó felé és hátrapillantott a válla fölött – És legközelebb valami romantikus helyen esetek egymásnak.

ꔫ 𝓙𝓾𝓷𝓰𝔀𝓸𝓷 ꔫ

Egy helyi kávézóban találkoztál vele. Szabadnapja volt, miután vége lett a koncertnek. Azonnal beléd szertett, amint meglátott. Kedvesen köszönt neked és elkezdtetek beszélgetni majd egy idő után randevúra hívott, és őt hónapnyi randevú után egypárt alkottatok. Csakhogy senki sem tudott róla. Egy ember se.

Egyik nap mikor találkozni szeretettek volna, áthívott a dormba. Féltél attól, hogy elkapnak, de biztosított róla, a tagok nincsenek ott. Pár napig a családjukkal lesznek, ezért az a megfelelő idő, hogy maximálisan kihasználjátok.

Hétvége volt, és a szobájában összebújva néztetek filmet. A hangulat aranyos, romantikus tökéletes késő délutánt biztosított kettőtöknek. Semmi sem ronthatta el a pillanatot.

Jól éreztétek magatokat, ölelgettétek egymást, csókolóztatok, de ennél több még nem igazán történt. És őszintén elsőre biztosra vetted Jungwon csak ágyba akar vinni, hiszen hiresség, fiatal, nem mellesleg irtó jóképű és kedves személyiség, de stresszes munkája van, le kell vezetni a feszültséget. És bár biztos voltál benne, sok nő megfordult már az ágyában, mégis kényelmesebb lett volna egy valakihez menni levezetni a feszültséget. Azonban kellemeset csalódtál. Ugyan még teljesen biztos nem vagy benne, de valahol a szíved ménjén érezted, ő tényleg a szerelmet keresi nem pedig a kalandokat.

Volt hogy szó esett a szexről, de azon állapodtatok meg, hogy szeretnétek ha természetesen történik az első együttlétetek. Véget ért a film, ám nem tudtad mit csinálj vagy mit mondj. Kínosnak nem érezted, de nem is akartál csendben a karjaiban feküdni.

Jungwon elkezdte finoman simogatni az arcodat mondva mennyire szeret és milyen jól érzi magát. Végre önmaga lehet, nem kell attól félnie mikor használják ki vagy éppen az hogyan történik. És akkor érezted meg kell történnie. Az volt a tökéletes pillanat, tehát csókba hívtad amit természetesen viszonzott. Ez más volt, sokkal intenzívebb érzelmeket váltott ki belőled és már csak azt vetted észre, az ölében vagy, Jungwon pedig erősen a csípődbe nyomta ujjait. Levetted az ingét, mire leesett az állad a látványtól, amitől ő felkuncogott. Alapvetően nem túl izmos, de szálkásnak sem mondható a felsőteste, sokkal inkább a kettő között, és persze nyilván nem ez számított, de buta lettél volna ha nem tetszik. Óvatosan végighúztad ujjaid kockáin. Nem fért a fejedben egy ilyen fiatal férfinak, akinek a világ legcukibb mosolya van, hogyan lehet ennyire vonzó hasizma.

Nem volt időt sokat ezen gondolkodni, hiszen Jungwon nem maradt tétlen és hamar levetkőztettet, csak a fehérneműt hagyta rajtad. Pár pillanatig csak nézte csillogó szemekkel tested, többször elmondva mennyire gyönyörű vagy. Itt-ott ahol ért finom, gyengéd csókokat adott, nem sietve a dolgokat. Bár piszkosul vágyott rád, de szerette volna a legjobbat nyújtani számodra, ha minden tökéletes lesz így nem sietett. Kiélvezte minden pillanatát. Finoman bugyidba csúsztatta kezét, megdörzsölve csiklódat, mire hátad ívbe feszült. A nyögéseid betöltötték a szobát, miközben ő a mellbimbóid kényeztette nyelvével, illetve kezével. Észrevette mennyire élvezed így nem félt beléd csúsztatni egyik ujját, amit rövid időn belül követett a más is.

– Jungwon-ah – hallatszott egy férfihang majd kopogtattak az ajtón. Mindketten nagyon megijedtetek, de szerencsére nem nyitott be a másik. Nem tudtad mit csinálj, így erősen megfogtad kedvesed karját hatalmas szemekkel pillantva rá. Nem akartad, hogy esetleg baja legyen ebből és legszívesebben eltűntél volna onnan. Nem is kellett volna menned. Jobb lett volna ha ő megy hozzád, ahogy eddig mindig.

– Mindjárt megyek Heeseung hyung, várj a nappaliban – szólt ki a másiknak mire válaszként hümmögést kapott. - Nem lesz semmi baj édesem. Szedjük össze magunkat és beszéljünk ele.

– De Jungwon... – szeretted volna mondani, hogy nem akarsz gondot okozni de elhallgatott egy csókkal. Szerelmes csókkal.

– Szeretlek, és ezt nem fogom titkolni előttük.

ꔫ 𝓝𝓲𝓴𝓲 ꔫ

Tudta, hogy ez bizony egyikőtöknek sem jó. Tisztában volt azzal a hatalmas következménnyel amivel ez járhat, de ő csak egy fiatal férfi, aki élete első szerelmét éli át.

Az egész egy énekes-sminkes kapcsolatnak indult. Pusztán a munka elvégzésére koncentráltál, miközben Riki legtöbbször csak csendben figyelt. Néha megkért, hogy próbálj ki valami újat, de semmi különös.

Azonban volt benned valami, abban, ahogy mozogsz, ahogy lágy hangon beszélsz de magabiztosan, és ettől ő jobban figyelt rád, mint azt kellett volna.

Az ujjad, úgy ért bőréhez akár egy puha ecset, miközben felvitted a sminket és néha hozzáértél. Ártatlan, véletlen érintés volt, de neki maga a mennyország. Halkan nevettél, mikor a szemceruza véletlenül elkenődött, őszinte mosoly volt, és abban a pillanatban azon kapta magát, hogy olyan módon vonzódott hozzád, ahogy nem lett volna szabad.

Tényleg nem akart beléd szeretni, és ez rossz volt, mert voltak szabályok, elvárások, határok, amiket nem szabad átlépni. De minél többet látott téged, annál inkább nem tudta visszafogni magát.

Elkezdtetek beszélni a munkán kívül, először a szokásos témákról, zenéről, kedvenc előadókról, az időjárásról, de ahogy teltek a napok, úgy elmélyültek a beszélgetések az álmaidról, céljaidról, félelmeidről, a múltról, és ő is meleg szívvel mesélt mindent magáról. Riki azon kapta magát, hogy olyan módon bízott benned, ahogyan a tagokon kívül soha senki másban nem. A falak, amelyeket bálványként épített fel, lassan omladozni kezdtek körülötted.

Egy nap megkért, hogy maradj még kicsit arra hivatkozva, szűksége van néhány tippre a saját smink elkészítéséhez, amikor nem vagy ott. De abban a pillanatban, mikor leültél előtte, készen arra, megérintsd az arcát, Riki nem tudta megállni, hogy ne fogja meg a kezed. Abban a pillanatban minden megváltozott. Elmosolyodtál és egy kis pír kúszott az arcodra.

– Egész nap így nézel rám – suttogtad halkan, szinte sebezhetőnek tűntél, mintha te is titkolnál valamit. Nem tudott mit mondani, ezért inkább megcsókolt. Először alig érte ajkai a tiedet, ha netalán te mégsem értél iránta hasonlóan, de amint visszacsókoltál, minden összeomlott. Ez volt mindkettőtök első csókja.

Ezek után minden megváltozott köztetek. Titokban kezdtétek látni egymást, minden alkalmat megragadva, hogy együtt legyetek egy kicsit. Izgalmas volt, ahogy pillantottatok egymásra, ahogy alattomosan megcsókolta a kezed, mikor sminkelted és senki sem figyelt. A feszültség kettőtök között tagadhatatlan volt mégis sikerült eltitkolni mindenki előtt. Túl nagy volt a kockázat és te még új voltál hiszen csak pár hónapja vagy ott.

Egyik nap mikor hosszú órákba nyúló forgatáson vettél részt, természetesen a csapat videóklipjét forgatták, Riki üzenetet irt, hogy a régi raktárhelyiségben találkozzatok, ugyanis szüksége van rád.

Amint beléptél, ő máris karjaiba húzott, ajkai pedig kétségbeesetten csapta le rád, szenvedélyes csókba invitálva, amely hónapoknyi sóvárgásról és kimondhatatlan vágyról árulkodott. A tested azonnal reagált az érintésére, a kezeid a nyakáig kúsztak, közelebb húzva magadhoz.

– Bassza meg, olyan régóta akartam ezt – mormolta Riki bőrödnek, hangja tele volt vággyal. Vonzott az, ahogy azt éreztette veled, te lennél a világának a közepe, az egyetlen, aki számít. Az érintése akár egy szikra, borzongást indít a gerinceden és minden csók, minden gyengéd érintés felgyorsította a szívverésed. Nem csinált semmi mást, csak bujt karjaidba ami hihetetlen boldoggá tett.

– Niki – kiáltott valaki, mire párodnak szíve kihagyott pár ütemet, te pedig lefagytál. Gondolkodni sem volt időtök ugyanis Sunghoon benyitott. Meglepetten pislogott rátok, de nyoma sem volt rosszindulatnak. Gondolta ő, hogy van valaki csapattársa furcsa viselkedése mögött, de erre nem számított. – Nos, hát, arra számítottam, hogy dugtok de ezek szerint tévedtem – félmosolyra húzta ajkait, mire te csak hatalmas szemekkel néztél rá, párod pedig rosszallóan pislogott hyungjara – Én nem mondok semmit, de amint haza értünk beszélned kell a többiekkel – még egy utolsó pillantást vetett rátok majd magatokra hagyott.

– Most már nem érdekel ha megtudják. Csak szükségem van rád, és szeretni akarlak anélkül, hogy bujkálnánk – mély hangjára felkaptad a fejed majd válaszként gyengéd csókot leheltél ajkaira.