Október 15, az év egyik legfontosabb napja. Lehet, hogy egyesek nem értenek egyet, és normális napnak tekintik, de számodra ez nem volt szokványos. Lee Heeseung születésnapja volt, és mindig nagy terveid voltak. Két év együttlét és sokéves barátság után Heeseung tudta, mindig készülsz valamire a születésnapján.

A nagy kérdés, hogy mivel. Még a legközelebbi barátai sem tudták. Heeseung számtalan tippet adott, mégis minden alkalommal tévedett.

- Kicsim, kérlek! Mondd csak, mi az! – könyörgött mikor látta, egyik ötlete sem volt nyerő.

Megráztad a fejed, és tovább görgetted párod telefonját, mivel a tiéd meghalt.

- Baba! – nyüszített, mire kissé bosszúsan felsóhajtottál.

- Jól hallgass, a meglepetés azt jelenti, hogy nem tudod, mi az! Bármit kérdezhetsz, de nem kapsz választ, különben nem lesz meglepetés - mondtad lazán.

– Legalább a telefonomat visszakaphatom?

♡₊˚ 🦢・₊✧

Amikor felnéztél, majdhogynem elájultál. Heeseung csupa feketében volt az ing piros részletei egészítették ki.

– Gyönyörű vagy! - mondta mosolyogva. Nagyon jól esett megjegyzése, de még mindig nem tudtad levenni a szemed róla. Fekete farmerje csodálatos választás volt. A piros és a fekete határozottan a színe volt, de mégis hiányzott valami.

- Jagiya? Abbahagynád? Mindjárt levetkőztetsz a szemeiddel – mosolygott pimaszul, miközben megigazította mandzsettáját.

- Nem nézhetem a barátomat mikor jóképűnek és hihetetlenül vonzón? Mert a fenébe is olyan dögös vagy! - Heeseung kuncogott, és megfogta a derekadat.

- Köszönöm baba. Most már készen állunk arra, hogy odamenjünk, ahová eltervezted?

– Igen, de van még egy dolog. Maradj itt! - gyorsan a hálószobádba mentél, és megragadtad a titkos dobozt, amit odaadtál neki. –Születésnapi ajándék.

Párod elmosolyodott, és kinyitotta a dobozt. Egy egyszerű aranylánc lapult benne, a neve kezdőbetűjével, mellette pedig egy gyűrű.

- Hercegnő! – suttogta. Annyira lenyűgözte, hogy hajlandó vagy megtenni érte.

- Nem tetszik? Biztos vagyok benne, hogy visszaváltható! Tedd vissza, és...

- Ez ajándék, amit valaha kaphattam – vallotta be őszintén mire pár másodpercig csak egymás szemébe néztetek, majd Heeseung lehajolt, hogy megcsókoljon.

- Nem akarom, hogy elkéssünk, úgyhogy vedd fel, és mehetünk! sürgetted

Heeseung felvette a kiegészítőket, és a mögötte lévő tükörbe nézett. Gyorsan igazított magán még egy kicsit, és kisétált veled a házból.

– Kulcsok? – kérdezte.

– A táskámban.

♡₊˚ 🦢・₊✧

– Mit csináltál? - nevettél Heeseung reakcióján mikor ezredjére is ugyan azt kérdezte.

- Felvettem a kapcsolatot Jay apjával, és kibéreltem a szálloda egy részét és egy lakosztályt kettőnknek.

- Hihetetlen vagy! - kicsatolta a biztonsági övét. Mindketten kiszálltatok a kocsiból, majd indultatok a szálloda bejáratához. Ott voltak a barátai, közös barátaitok, és családjaitok. Anyukád ragaszkodott hozzá, hogy ott legyen a „veje" születésnapján.

- Meglepetés – kiáltotta mindenki. Nevettél Heeseung reakcióján. Finoman szólva is megdöbbent. A híres élete nem volt könnyű, így a családját látni kiváltsággá vált. Látva ezeket az embereket, akiket szeret, kissé érzelmessé vált. Rád nézett, és a legnagyobb ölelést kaptad, de nem az utolsót.

- Wow! Uh, köszönöm mindenkinek! Az utóbbi időben nem sokat láttalak titeket. Sajnálom. – nézett a szüleire és bátyára, majd egy pillanat alatt összeszedte magát - Gyorsan szeretnék köszönetet mondani a szüleimnek. Nagyon szeretlek titeket srácok, téged is hyung – nevetett testvérét látva. És khm, köszönetet kell mondanom a csapatnak, akik szinte a testvéreim. Nagyszerű veletek dolgozni, a hyungotoknak lenni a legjobb dolog, a világon. És végül köszönetet kell mondanom a hercegnőmnek. – köszörülte meg a torkát, mire elhúztad a szád.

- Ne hívj így mindenki előtt – morogtad orrod alatt bosszúsan, ám az apró mosolyt ott bujkált. Ismét mindenki lenyűgözte a szeretetét.

- Most miért? Mindenki tudja, hogy az én hercegnőm vagy – kacsintott szívdöglesztően mire a többiek hangosan felnevettek.

- Minden születésnapot különlegessé teszed, még akkor is, amikor fizikailag nem tudtam ott lenni. Soha nem tudom ezt eléggé megköszönni. Annyira szeretlek – hagyta figyelmen kívül az előző mondatod, arra kérve mindenkit, hogy foglaljanak helyet.

Úgy tűnt, mindenki jól érzi magát. Heeseung boldogabb volt, mint valaha, és már csak ezért érte meg az egész munkát. A szülei odajöttek hozzád, és kedvesen megköszönték, hogy ennyire boldoggá teszed fiúkat.

- Mindnyájunkat sikerült meglepned édesem! Köszönjük, hogy szereted a fiunkat- mondta az anyja.

– Szeretlek – motyogta nyakadba amint odaért hozzád és hátulról átölelt derekad.

- Boldog születésnapot öcsi. Ezt otthon nyisd ki – suttogta pimasz vigyorral ajkain testvérének, mire te csak szem forgatva kaptad ki párod kezéből az ajándékot.

- Sosem fogtok felnőni – csóváltad mg a fedjed, mivel szinte biztos egy csomó óvszer lapul a dobozba.