≾09≽

 ゚+*:ꔫ:*﹤Mikor fogadásból randiztok﹥*:ꔫ:*+゚

𝓗𝓮𝓮𝓼𝓮𝓾𝓷𝓰

Heeseung az iskola szívtiprója volt, minden lány őt akarta és minden srác féltékeny volt rá, de mikor rólad volt szó, nem követed az utána nyáladzó lányokat. Abban a pillanatban, mikor közölte veled, szeretne jobban megismerni, tudtad valami nincs rendben. Ennek ellenére mégis elmentél vele pár randevúra, míg meg nem tudtad furcsa viselkedése okát.

– Szóval fogadás volt?

– Haragszol?

– Hogy haragszom e? – tűnődtél el egy pillanatra – Nem hinném. Sejtettem, hogy valami ilyesmiről van szó, hiszen egy olyan mint te, sohasem fordul ok nélkül egy magamfajtához – ejtetted ki szomorúan az utolsó szavakat. Még ha számítottál is rá, attól még igazán rosszul esett, hogy ezt tette.

– T/N ne...

– Majd keres meg ha már a kis listádról le tudsz mondani – apró mosolyra húztad ajkaid majd otthagytad a döbbent fiút. Valójában nem tudtad, hogy igaz e, van egy listája amire ráírja a lányokat akikkel randizott, de így legalább tudattad vele, mit érzel.

𝓙𝓪𝔂

Az összes barátod figyelmeztetett rá, hogy csak kihasznál, legalábbis szerintük. A fogadás az volt, hogy el kell érnie miszerint beleszeress tanév végén, ha pedig ez nem sikerül akkor elveszíti a fogadást. Amikor az unokatestvére ezt megtudtad egyből hozzád sietett, hogy ezt elmondja, azonban arra nem számított, Jay is beléd szeret.

– Jay, beszélhetnénk? – kérdezted, amint belépsz a szobájába, amiben nem csak ő volt hanem a barátai is, akikkel fogadtak.

– Persze kicsim – mosolygott édesen mitől még jobban fájt a szíved.

– Hogy áll a fogadás? – először nem tudta hova tenni kérdésed, kellett egy kis idő mire rájött, hogy tudsz a titkáról.

– Kicsim, én...nézd, nem így akartam. Sohasem akartalak bántani, mióta elkezdtünk randevúzni, rájöttem mennyire csodás személyiség vagy és... – azonban nem hagytad, hogy befejezze. Hihetetlenül fájt az, hogy csak játszadozott veled.

– Nem érdekel. Nem érdekel a nyomorult kifogásaid. Hallgatnom kellett volna a barátaimra – mondod mielőtt elindulsz, otthagyva őt.

𝓙𝓪𝓴𝓮

Jake volt a legjobb barátod, de mikor középiskolások voltatok, valahogy megszakadt a kapcsolat köztetek. Ugyan beszélgetettek néha, hiszen édesanyáitok barátnők voltak, de sokkal kínosabbnak érezted ezeket a csevegéseket mint anno. Voltaképp azért mert bevallottad még a suliban neki az érzéseid, azonban ő nem osztotta meg veled gondolatait ezzel kapcsolatban. Ennek pedig egyszerű oka van, az akkori barátaival fogadott, hogy soha sem jön össze veled. Bosszantotta, hogy mindig azzal szekálták, mennyire édes pár lennétek meg ehhez hasonlók, így erre a fogadásra jutottak végül.

– Valamit el kell mondanom neked – állt eléd egyszer csak mire érdeklődve húztad fel a szemöldököd. – Csak fogadásból nem vallottam be érzéseim. Tudom mekkora pöcs vagyok, voltam, de folyton piszkáltak a többiek, hogy jöjjünk össze ha már anyáink ennyire jóban vannak. Hülye gyerek voltam, de szeretlek T/N – sóhajtott egy hatalmasat, és várta a szidást azonban csak édesen elmosolyodtál.

– Igen, hülye vagy mert hamis barátokkal vetted magad körül – ütöd meg mellkasát de szinte azonnal meg is öleled – De szeretlek te hülye gyerek.

𝓢𝓾𝓷𝓰𝓱𝓸𝓸𝓷

Soha nem akarta, hogy ezt megtudd, annyira rosszul érezte magát amiért bele ment ebbe az egészbe. A fogadás csupán annyi volt, hogy el kellett vinnie egy randevúra, semmi több, azonban köztetek sokkal de sokkal több történt. Nem volt ez nagy dolog, hiszen sok fiú, lány követett el efféle fogadásokat, amik legtöbbször egészen viccesre sikeredtek, azonban ti jól ismertétek egymást. Nem gondolta volna, hogy nagy baj lenne belőle, de mikor bevallottad neki érzelmeid, biztos volt benne, hogy nem tudhatsz a fogadásról.

– Nem tudom elhinni, hogy tényleg ezt tetted – kiáltasz rá, mikor meghallottad a barátait épp erről beszélni.

– T/N, soha nem akartalak bántani, hülye vagyok basszus de szeretlek. – konkrétan még soha sem mondta ezt neked, főleg nem a barátai előtt, ami még inkább meglepett az az, hogy egy gyors mozdulattal magához rántott és édesen megcsókolt.

𝓢𝓾𝓷𝓸𝓸

Mindig félénk volt körülötted, így a barátai kitaláltak valamit, hogy ne lássák már a szenvedő Sunoo arcát. Mivel magától sohasem kérte volna, hogy randizzatok, a többiek kitaláltak egy fogadást, miszerint el kell mennie ahhoz a lányhoz akit szeret, és randevúra hívnia, a többi meg majd adja magát. Nagy nehezen de sikerült erre rábeszélniük, de még mielőtt elmehettél volna vele, véletlen meghallottad a beszélgetést.

– Tegnap hallottam mindent

– Tessék? – kérdez rá Sunoo hiszen nem értette mi van.

– A fogadásról – mondod egyszerűen mire Sunoo pánikba esik, amit aranyosnak tartasz – De nem kellett volna, hiszen anélkül is elmegyek veled randira.

𝓙𝓾𝓷𝓰𝔀𝓸𝓷

Jungwon arról volt híres, hogy mindent megkap amit csak akar, ezért mikor úgy állt eléd, hogy a párod akar lenni, visszautasítottad. Nem értette miért, amit meg is vitatott a barátaival míg végül arra a döntésre jutottak, el kell érnie, hogy egy pár legyetek legalább fél évig majd szakít veled. Azonban beléd szeretett és nem tudott tovább hazudni, így eldöntötte elmondja az igazat még ha soha többé sem akarod őt látni.

– Beszélhetnénk? – kérdezi miközben félrehúzz a suli folyosóján. Válaszként bólintasz – El kell mondanom mielőtt komolyabbá válik. Vallja be csendesen – A fiukkal fogadtam, hogy meg kell téged hódítanom, bocsáss meg – hangja szomorúan cseng, azonban te nem reagálsz hasonlóképp.

– Én a csajokkal fogadtam, hogy meglágyítom a szívtipró szíved, ami sikerült is – bököd meg mellkasát, mire döbbenten pislog rá – De kezdjük új lappal, rendben? Mert időközben igazán megkedveltelek.

𝓝𝓲𝓴𝓲

Ő az a srác akivel senki sem akart szívesen lenni, mégis kíváncsiak voltak rá, tudni akarták milyen. Ő volt a titokzatos fiu a suliban, és nagyon beleszerettél. Eleinte segítettél neki a koreai nyelvben, hiszen volt mikor nem egészen tudta kifejezni magát, s mivel te folyékonyan beszéltél japánul, nem voltak gondok.

– Szóval, mikor akartad elmondani, hogy fogadtatok? – kérdezted tőle japánul, szándékosan hogy senki se értse.

– Nem tudom mit mondjak

– Miért, egy egyszerű kérdés volt – kérdezted tőle, miközben próbáltad felvenni vele a szemkontaktust, azonban ő továbbra is a padlót fürkészte.

– Talán mert kedvellek és veled akarok lenni – válaszolt csendesen, te pedig óvatosan megfogtad a kezét.  

Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top