25.fejezet

Csak megjegyezném, hogy tudom, hogy Luke-nak valójában nincs húga, de a történet ugyebár eltér a valóságtól, úgyhogy ne lepődjetek meg azon, hogy itt lány testvére is van (volt). Mondjuk ő volt az, akire Ariana azt hitte, hogy Luke barátnője (még az első részekben), szóval biztos rájöttetek már, hogy itt máshogy van. Jó olvasást. :D

Exx
__________________________________________________________________________________________

A hír óta, hogy Luke elmegy (és egyben hogy meghalt a testvére) már 4 nap telt el. Eddig nem kellett mennie, de ahogy telnek a napok, egyre közeledik az a nap, mikor Luke kapja a hívást, hogy másnap utazhat Párizsba. A napokban valóra váltotta az eddigi elképzeléseimet; vidámpark, és egyéb ehhez hasonló, filmekben sokszor látott dolgok. Imádtam mindet, és valahogy mindegyik program végénél oda jutottam, hogy nem fogom kibírni Luke nélkül. De már megtanultam "kezelni" az érzéseimet, és úgy teszek, mintha eszembe se jutna. Nekem erősnek kell lennem, és támogatnom Luke-ot, mivel egy nagyobb problémával kell küzdenie, mint hogy nem látjuk többé egymást. Elvesztette egy családtagját, akivel alig beszélt, személyesen soha nem találkozott évek óta, és már nem is fog.  Kiderült, hogy idén nyáron utazott volna látogatni őt, de ez már nem lehetséges. Idén nyáron már régen Párizsban lesz, de nem találkozik a húgával. Szomorú dolog, Luke-ot pedig egyre jobban megviseli, most kezdi csak igazán felfogni, hogy mi történt.  A szülei is össze vannak törve, az anyja folyton sír, az apja pedig alig beszél, nagyon ki vannak akadva, nem tudják feldolgozni. Őket is megértem, mivel meghalt a lányuk, ez szörnyű érzés lehet. Bele se merek gondolni, mennyire. Én ha Luke-nál vagyok, mindig összeszedem az összes bölcsességet, amit angolul el is tudok mondani, és tartom bennük a lelket, hogy jobb helyre került, blahblahblah. Néhány szavamat még én sem hittem el, de itt most nem az igazság kellett, jobban esik hallani olyanokat, hogy "Továbbra is köztünk van, csak nem látjuk",  minthogy "Igen, meghalt, és már nem jön vissza". Legalább is, én szívesebben hallanám a hazugságot. Luke-al is próbálom elfelejtetni, a programok, amiket már rég el képzeletem olyanok, amik őt is lekötik, vagy elterelik a figyelmét. Ma egy neki való programot találtam. Ma rendezik a Rock estet. Ez egy olyan esemény, ahova minden rocker összegyűlik, és jól szórakoznak. Lehet gitárversenyt tartani, karaokézni (ott kizárólag rock zenét lehet énekelni), van Guitar Hero, lehet tetkót és pc-t csináltatni. Lehet még rock sztárok életnagyságú kartonból kivágott képével fotózkodni, mint például Billie Joe Armstrong, vagy Kurt Cobain (igen, direkt azokat mondom példának, amikért oda vagyok). Sok ingyen cuccot osztogatnak, és még rengetek, jó program van. Ezeken kívül természetesen élő koncertek is vannak, néha fellép olyan, mint például az Against The Current. Van, hogy nagyobb bandák lépnek fel, (RHCP, Rolling Stones...stb), de olyankor a jegy is drágább. Már nagyon rég el akarok jutni a Rock estre, de eddig nem jutottam el. Úgy képzeltem, hogy a legjobb barátnőmmel, vagy a pasimmal. Régen a második lehetőség csak álom volt, most pedig az első az, mivel Edina, ha akarna se tudna jönni. Megvettem a jegyeket, és ma én hívom meg Luke-ot, mert eddig a legtöbb dolgot ő fizette. Egyébként a Rock est nem azért "est", mert este van, egész napos program, igazából 00:00-tól másnap 05:00-ig tart. Estefelé vannak a jobb koncertek, napközben csak alig ismert, új bandák játszanak, akik még a kékpipát sem kapnák meg (mármint, a legtöbbnek max ezer rajongója van, ami, hát a több tízezres rajongótáborral rendelkezőkhöz képest, elég kevés). Az állatbarátoknak azért elmondom, hogy Steven, a macska (kellett neki egy név, fiú volt, és rákapcsoltam egy mesére, amiben a főszereplőt így hívták. Gyorsan lett neve) jól van, már botladozva ugyan, de tud járni. Fogalmam sincs, hogy mi lesz a sorsa, mert ugye kettőnknél nem sokáig lehet, és nem tudom hogy kié lenne. Luke nem biztos, hogy magával vinné a repülőn, az én másik macskámnak meg hát nem lett szép sorsa, nem akarom, hogy Steven is így végezze.

- Szia anya! - kiabáltam az ajtóból, mikor indultam kifelé, hogy elmenjek Luke-ért. 

- Tőlem el sem köszönsz? - lépett ki a szobából apám.

- Nem. - vágtam rá, és becsuktam magam mögött az ajtót.

- Várj - jött utánam.

- Mi az?  - kérdeztem türelmetlenül.

- Holnap utazok haza. Lejárt a munkaidőm - (nem is dolgozott) - El szeretnék köszönni. - tárta szét a karját.

- Uu. Oké. Szia. - mondtam, és hátat fordítottam. Nem akartam annyira gonosz lenni vele, hogy ugráljak és sikítozzak örömömben.

- Ariana! - szólt rám.

- Ah, jó. - mondtam, és gyorsan megöleltem. Beszálltam a kocsiba, intettem neki egyet, és mentem Luke-hoz.

Luke apja nyitott ajtót, aki nem beszélt, csak mutatta, hogy menjek beljebb. Bementem Luke szobájába.

- Szia! - köszöntem. - Kelj fel, jó helyre megyünk, tetszeni fog. - mondtam, de nem reagált. A feje a párnába volt temetve. A hátára ültem, és lökdösni kezdtem. - Kelj már fel. Tök jó lesz.  

- Hova? - kérdezte, alig hallhatóan, mert még mindig a párnában volt a feje.

- A Rock estre. - jelentettem ki vidáman. - szóval kelj fel és gyere.

- Nem tudok.

- Miért?

- Mert rajtam ülsz. - mondta, aztán megfordult úgy, hogy nem estem le róla, így láttam az arcát, és ő sem fulladt meg. Megcsókoltam, aztán leszálltam róla, és felrángattam. - Jó, na. - húzta ki a karját a szorításomból, és kinyújtózkodott.

Hamar elkészült, és már mentünk is. Luke a piros lámpákat figyelmen kívül hagyva vezetett, szóval gyorsan odaértünk. Odaadtuk a jegyeket, és bementünk.

- Még egy ilyen és kitöröm a karodat - szólt rá az első emberre Luke, aki ahogy beléptünk, rávágott a seggemre. Persze tőlem visszakézből kapott egy pofont is, szóval nem járt jól.

Épp egy feltörekvő, számomra ismereten punk banda koncertje ment, ami engem érdekelt, úgyhogy elindultunk a színpadhoz. Odafelé minden lány kiszemelte magának Luke-ot, ami eléggé zavart.

- Menjünk innen, meggondoltam magam, menj aludni, rád fér a pihenés. - hadartam, és megfordultam. Elindultam, de Luke megragadta a karom, és visszarántott.

- Most meg mi bajod?

- Félek, hogy a nap végére már egyedül maradok, mert téged ellopnak a punk csajok. És az sem kizárt, hogy amiért együtt vagyunk, engem élve eltemetnek, vagy szét tépnek. 

- Ugyan már, maradj.

- De fiatal vagyok még, előttem az élet, miért akarod, hogy meghaljak? 

- Nem fogsz meghalni. - nevetett.

- Akkor azt akarod, hogy egyedül menjek haza? Ezért jöttél el végül? Hogy lepasszolj? 

- Jó, lebuktam. - tárta szét a karját, és..elment. Értetlenül álltam a tömeget nézve, ahol Luke eltűnt.

A következő pillanatban valaki megfogta a hátsómat, és a fülembe kezdett suttogni.

- Láttam, hogy itt hagyott a pasid. Azt mondta, hogy nekem ad. Közel van a házam, feljössz?

- Luke az Istenért! Még egy ilyen és esküszöm, kinyírlak! - mondtam idegesen.

- Nagy fenyegetés- röhögött, én pedig megfordultam, és bele bokszoltam egyet Luke karjába. Igazából nem voltam 100%-ig biztos abban, hogy tényleg Luke az, de szerencsére nem tévedtem.

-  Tényleg lepasszoltál volna? - kérdeztem sértődötten.

- Persze, azért jöttem - hülyült, én pedig nevetve megöleltem.

-  Egyébként, oda ígértelek az egyik csajnak - hazudtam, miközben a tömegben (Ami még elég kicsi volt, ugyanis az emberek vagy itt vannak éjfélkor, vagy csak este jönnek. Nem sokan töltik itt az egész napot.) nyomultunk előre, hogy meg nézzük, kik is vannak most a színpadon.

- Legalább széplány? - szállt be Luke.

- Igen, én vagyok. - szólt oda egy teljesen ismeretlen lány.

- Szép próbálkozás. - ütögette meg Luke a lány vállát.

- Honnan veszed, hogy nem ő az? - kérdeztem, mint ha amúgy tudnám, hogy ki az a csaj, és tényleg neki ígértem volna oda Luke-ot.

- Te ennyire nem utálhatsz. Ennek a lánynak valaki ráült a képére - viccelődött Luke, azért kicsit durván, de a lány nem vette magára, ugyanis oda ment, és megcsókolta Luke-ot. Nekem tátva maradt a szám, aztán gondolkozás nélkül odébb taszítottam a lányt.

- Te meg mégis mit képzelsz? - ordítottam rá, aztán fojtattam a kiabálást, kissé rondább szavakkal, addig amég Luke be nem fogta a szám, és a lány el nem rohant. Szerintem az se kizárt, hogy költözni rohant, egy másik országba... vagy univerzumba.

- Miért hagytad, hogy megcsókoljon?  - néztem idegesen Luke-ra. 
- Mire odáig jutottam, hogy ellökjem te már rég megtetted helyettem.  - tárta szét a karját. 
- Szerintem meg nagyon is élvezted,  amiatt nem lökted el. 
- Micsoda?  - nevetett hitetlenül.  - Oké,  te tényleg ilyennek ismersz? 
- Nem, csak... 
- Csak mi?  - tette karba a kezét
- Jó,  igazad van.  - mondtam,  Luke pedig bólintott,  valószínűleg ezt a mondatot várta. Odajött,  megtörölte a száját,  számítva arra,  hogy ha nem teszi meg akkor én fogom,  ami persze így is lett volna.  Hosszasan megcsókolt,  aztán a háta mögött Cal-t láttam meg,  valószínűleg a csók végét várva. Abbahagytam a csókot,  és odarohantam Cal-hoz. 
- Calum!  - ugrottam a nyakába.  Már rég nem láttam őt. 
- Szia - ölelt vissza,  és nyomott egy puszit az arcomra.
- Hello - köszönt neki Luke,  én pedig elengedtem Calumot,  hogy ők is  üdvözölhessék egymást. Cal odament,  és lepacsizott Luke-al. 
- Részvétem haver. - tette Luke vállára a kezét. Luke szomorúan bólintott.  - Van kedved inni,  hogy elfelejtsed?  - jutott hirtelen eszébe,  Luke pedig boldogan bólintott.
- Héj,  azért engem se hagyjatok ki.  - szólta oda nekik 
- Gyere! - nyújtotta a kezét Cal,  amit megfogtam,  aztán előre rántott. - Te is iszol? - kérdezte tőlem. 
- Hát,  még nem nagyon ittam - vallottam be. - Viszont most fogok. 
- Nem muszáj - nézett rám Luke. 
- Egyszer el kell kezdeni.  - mosolyogtam,  Cal pedig büszkén bólintott. 
A színpadig nem jutottunk el,  mivel az alkoholt a másik irányban találtuk meg. 
Az eladót nem érdekelte,  hogy hány évesek vagyunk. Cal nem sajnálva a pénzét vett 8 üveg (!!!), és 2 doboz sört,  valamint egy üveg vodkát. Miután odaadták,  elindultunk .
- Ti nem isztok?  - nézett ránk Cal, nekem pedig elkerekedett a szemem. Ezt egyedül akarja meginni?  - Csak vicceltem - tette fel a kezét védekezően,  mi pedig megkönnyebbülten felnevettünk. 
Leültünk egy szabad padhoz,  és mind megfogtunk 1-1 üveg sört 
- Akkor rúgjunk be - emelte fel Luke az üveget,  és hatalmasakat kortyolt belőle.  Cal is így tett,  aztán kis hezitálás után végül én is 
- Meghalt.  - tette le a már most üres üveget,  és felbontott egy másikat.  - Miért kellett meghalnia?  Miért pont neki kellett?  - motyogott maga elé Luke,  aztán rekord gyorsasággal felhajtotta a másik üveggel is. 
- Az életre - emelte fel Cal az üvegét,  és mind inni kezdtünk. 
Szomorúan figyeltem a vedelő Luke-ot, és Calumot. 
- Te miért vagy ki?  - löktem meg Calumot.  
- Nem vagyok ki. Csapatszellem - súgta a fülembe,  és mindketten Luke-ra néztünk,  aki épp a vodkát bontotta ki. 
- Milyen jó lesz alkoholmérgezéssel a kórházban feküdni - kortyoltam bele a sörömbe.
- Nem muszáj innod. 
- Tudom. De elképesztően jól esik,  már a tudat is,  hogy egy kicsit nem gondolok arra ami történni fog. - mondtam,  és kortyoltam még egyet. 
- Miért,  mi fog történni? 
- Luke elutazik - mondtam,  és egyre több kortyot ittam egymás után. 
- Hogy micsoda? - nézett rám meglepetten – Na, király,  veszek még sört.  - állt fel, majd elment venni még egy kis sört.  Oh, hogy ezért mekkora szidást kapok otthon. 
Elvettem Luke-ról a vodkát,  és hatalmasakat kortyoltam.  Minden kortynál égett a torkom,  de nem bántam, kifejezetten jól esett. Lassan elfogyott,  és a sörből is egyre kevesebb volt. Csak megállás nélkül ittunk, és elvoltunk a saját gondolatainkkal.

Cal hasán ébredtem,  és rettenetesen fájt a fejem. Egy asztal alatt voltunk.  Luke-nak csak a lába lógott be az asztal alá, amiről hiányzott a cipő, és csak a pingvines zoknija volt a lábán. Felültem,  bevertem a fejem,  majd kimásztam az asztal alól.  Luke teljesen ki volt ütve,  a feje a nyáltócsájában volt,  és hiányzott a pólója.  A telefonomra néztem,  hogy hány óra van.  17:23. Másnap,  mivel látszólag a rendezvénynek már rég vége. Az egész teljesen kiesett,  úgyhogy megnéztem a képeimet,  videóimat és SMSeimet,  hátha találok valamit. Hát, találtam egy videót, amin karaokézunk részegen, és egy olyat ahol Cal hosszan megcsókolja a pultos csajt, amég Luke ellop pár üveg sört. SMSeket nem küldtem, és csak néhány embert próbáltam hívni, de mivel éjszaka volt, senki sem vette fel. Ezen kívül még pár hülye képet, amiből néhányat fel kellett dolgoznom. 
Az egyik képen Luke és én csókolózunk,  miközben a fejünkön cipő van, a másikon Calum és én csókolózunk. A következő kép láttán már nem gondolkoztam azon, hogy-hogy fogom ezt megmagyarázni Luke-nak mivel a harmadik képen Calum és...és Luke csókolóznak. 
Nem tudtam hova tenni a képeket,  és jobb is,  hogy nem emlékszem rájuk. Ezeken a furcsa képeken kívül még volt pár hülye fotó,  de azok normálisabbak, mint ezek. Mármint, hogy Luke és én csókolózunk,  az normális,  de a többi nem igazán. 
Lassan Luke-ék is felébredtek,  szenvedtek egy sort,  (Cal hozzám hasonlóan beverte a fejét az asztalba,  csak hogy ő ezután az egészet felborította).

- Jézusom. Ne!  - szörnyülködött Luke miközben a Calummal való képét nézte. A tenyerébe temette az arcát,  és átadta a telefont Calnak,  akinek ugyan ez volt a reakciója.
- Lehetne, hogy erről nem beszélünk? - nézett rám Cal.
- Mások beszélhetnek róla? - néztem fel rémülten a telefonomból.
- Ezt meg hogy érted? - kapta fel a fejét Luke.
- Nem tehetek róla, részeg voltam, nem emlékszem rá. - emeltem fel a kezemet védekezően.
- Mit csináltál? - állt fel Cal, és közelebb jött hozzám. Odaadtam a telefont, és vártam a reakcióját. - Ember, ez felrakta instagramra és facebookra. - fordult Luke felé.
- Ariana! - förmedt rám Luke.
- Nem tehetek róla, nem tudtam mit csinálok! Legközelebb nem kéne csókolóznotok.
- Örülök hogy ilyen lazán veszed, mivel azt is felraktad, amin velem csókolózol. - szólt közbe Calum, én pedig kikaptam a kezéből a telefont.
- Hányan látták? - kérdezte Luke az orrnyergét törölgetve.
- Minden ismerősöm, a te ismerőseid, Cal ismerősei, instagramon pedig van rajta vagy 1000 lájk. - Cal a falba verte a fejét, Luke pedig kiitta a földön fekvő sörösüvegben lévő pár korty alkoholt.
- Michael és Ash látta? - kérdezte Luke félve a választól.
- Kommenteltek is. Hope-al együtt. - mondtam, majd egy nagyot sóhajtottam. - és az összes Calum és Luke fan lány sem hagyta szó nélkül. Valaki szerint édesek vagytok együtt. - mutattam fel a telefont.
- Jézusom. - temette bele mind két fiú a tenyerébe az arcát. Leültem a földre, lehajtottam a fejem, és gondolkoztam, hogy hogy mondom el ezt anyának. Soha többet nem enged el sehova.
A csuklómat ráraktam a térdemre, és fájni kezdett. Megnéztem, hogy mitől van, és nem akartam elhinni. Egy Lariana felirat volt a kezemre tetoválva apró fekete betűkkel.
- Luke. 
- Miaz?
- Mond, hogy ez lejön. - ültem át mellé, és mutattam a csuklómat.
- Lézerrel igen. 
- A rohadt életbe. - ütöttem neki a fejem a falnak.
- Én se terveztem tetkót. - mondta.
- Hogy mi? Neked is van? - csodálkoztam.
- Jah, csak nekem rosszabb. - mondta, és megmutatta a bokáját, amin egy Cake felirat állt.
- Feltételezem, nem a süti miatt van rád varrva. - mondtam, és egy aprót felnevettem. - Cal, neked nincs tetkód? 
- Vagy egy csomó. - mondta, mivel ez egyértelmű - egyébként nem, szerencsére részegen nem tetováltattam. Viszont ha kell, adok egy pc-t. - dobta oda hozzám.
- Te pc-t csináltattál?
- Sajnos.
- Neked legalább ki lehet venni. - mondta Luke, én pedig bólintottam. – most már soha többé ne lehetek mezítláb! - tárta szét a karját Luke.
- Anyám meg fog ölni. - mondtam én is a saját bajom.
- Egy pasi flörtöl velem facebookon. - mondta Cal is, mire mindketten ránéztünk. - Kösz, Ariana - biccentett, nekem pedig nem esett jól megismételni, hogy részeg voltam, hogy a francba tudtam volna, hogy nem kéne, úgyhogy nem reagáltam rá.

Egy ideig ültünk, szörnyülködtünk a videókon és képeken, leszedtük netről a képeket (amit mondjuk már mindenki látott, és az sem kizárt, hogy néhányan letöltötték, de akkor se legyen az adatlapunkon), aztán lassan elindultunk hazafelé.
Otthon végighallgattam, hogy "mit képzelek magamról?", "hogy gondolta ezt?", "többet nem mész ilyen helyekre", "meg ne lássam ezt még egyszer!", "mi az ott a kezeden?", "hogy képzeled, hogy tetoválást csináltatsz?", " hogy-hogy nem emlékszel?", " mi az, hogy részeg voltál?" stb stb... Luke-éknak biztos kisebb volt a balhé. Cal kiszedte a pc-jét, és amúgy sem a szüleinél lakik, Luke-al pedig nem nagyon foglalkoznak a szülei. Csak én jártam ilyen rosszul.
Mikor vége lett a beszélgetésnek felmentem a szobámba, és pillanatokon belül el is aludtam. A nap legjobb pillanata ez az alvás volt.

Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top