13.rész

Hulla fáradtan felkeltem reggel 6-kor, és lassan elkészültem, hogy iskolába mehessek. Alig várom a feleléseket, a dogákat, és az unalmas órákat. Juhé. Nem túl nagy lelkesedéssel léptem ki a szobaajtón, mikor megláttam anyámat, egy tortával a kezében.

- Hova mész? - vonta fel a fél szemöldökét

- Suliba?!

- Miért?

- Mert oda járok. Tudod a 17 éves lányok szoktak iskolába járni. Minek a torta?

- Szombat van. - elkerekedett szemmel néztem rá, és gyorsan megnéztem a telefonomon a naptárat. Tényleg.

- Wow. Aludhatok! - örvendeztem - De... Minek a torta? - kérdeztem újra

- Menj, feküdj vissza.

- De minek a to...

- Menj, feküdj vissza! - ismételte meg magát.

Értetlenül visszamentem a szobámba, és bedőlten az ágyba. Nem sokkal később nyílt az ajtó, és  anya lépett be, a tortával a kezében.

- Minek a.. - kezdtem, de anya közbeszólt

- Boldog születésnapot! - kiabálta vidáman.

OMG. Tényleg! Szülinapom van! Kiment a fejből, a sok tanulás miatt. Elfújtam a gyertyákat, majd megöleltem anyát.

- Szép kor.  - mosolygott rám, én pedig bólintottam, majd megnéztem, hogy milyen a tortám. Valami fehér hab volt rajta, a tetején pedig gyümölcsök. Finomnak tűnt, de korán reggel sosem tudok enni. Anya kiment, én pedig ledőltem az ágyamra. Valami nyomta a fejemet, felemeltem a párnám, és megnéztem mi az. Egy ajándék doboz. Kíváncsian vettem le a tetejét, hogy mi lehet benne. Két Green Day koncert jegy. Tátott szájjal néztem, hogy most ez igazi, vagy anya megint átvágott ( már 3x előfordult), és ezek csak értéktelen nyomtatott papírdarabok. Nem. Ez most nem vicc, komolyan jegyeket kaptam! Ujjongva, az arcomra fagyott vigyorral, és idegesítő visítással ( Itt egy kb. 5 éves lányt lehet elképzelni, amikor meglát egy babát, amit  úúúgy akar.) rohantam le anyához, és a nyakába ugrottam.  Most aztán biztos érett 18 éves látszatot kelthettem.

- Tetszik? - mosolygott.

- Nagyooon! - sikítottam ( Soha nem csinálok ilyet. Szóval ezt váltja ki belőlem a világ legjobb ajándéka. Különös... )

- Te jössz velem? - kérdeztem boldogan. Két jegy van, tőle kaptam, neki kell velem jönnie.

- Nem. Azzal mész, akivel akarsz. Nem az én stílusom ez az egész. Inkább maradok. - mosolygott.

-  De mégis kit hívnék meg? Alig ismerek itt valakit.

- Nem tudom. Jamest, vagy az új fiút. - mondta. Hümm... Luke-ot hívjam meg? Nem, velem úgy sem akarna jönni. - Ne mindenképp fiút hívj. Nem azért mondtam ezt a 2 nevet, hanem mert úgy tudom, őket jobban ismered, ráadásul magyarok. - mondta. Persze, hogy nem akarja, hogy fiúval menjek. Anya, ez a dolga, hogy "véd" a fiúktól.

- Biztos? - kérdeztem. Úgy fair, ha ő jön velem, nem pedig más.

- Igen. - vigyorgott.

Gondoltam, rábeszélem anyát, hogy velem jöjjön, de kopogtak. A zsebembe méllyesztettem a jegyeket, és kinyitottam az ajtót.

- Szia. - köszöntött Luke, és egy 10.000 wattos mosollyal jutalmazott.

- Szia. Miért jöttél? - érdeklődtem.

- Csak megkérdezném, hogy nincs-e kedved sétálni. Multkor én csatlakoztam hozzád, úgy fer, ha most te jössz velem. - mosolygott

- Oh. Ööö... oké - vigyorogtam. Be volt borulva, úgyhogy felrohantam egy pulcsié, szóltam anyának, és elindultam Luke-al. Útközben nem beszéltünk, majd észrevettem, hogy újra a tónál jukadtunk ki

- Miért jöttünk ide? - kérdeztem

- Megtetszett ez a hely a múltkor.

Leültünk a tó mellé, mikor megcsúsztam. Luke elkapta a karom, és visszahúzott. Csak nevett, megköszöntem, hogy segített, majd végignéztem magamon. Combtól lefelé full vizes voltam. Remek. Leégetni magunkat Luke előtt: pipa.

Cseperegni kezdett, de mi csak beszélgettünk. Elmentünk a víztől kicsit messzebb, hogy ne essek bele megint ( 2x csúsztam meg ülve, amihez tehetség kell. ), és nekidőltünk egy fának. Közben egyre jobban esett és esett, majd zuhogott , menedék meg nem volt, de nem akartam elmenni, és látszólag Luke sem, úgyhogy inkább megáztunk. Luke magához húzott, mondván, ne ázzak meg annyira. Néztük az eget, (rohadt érdekes...), majd Luke maga felé fordított, és a szemembe nézett. A kék szemétől majdnem elájultam, Luke kihasználva a helyzetet, hogy nem tudtam mit csinálni, közelebb húzott magához, majd...megcsókolt. Gondolkodás nélkül visszacsókoltam.

- Boldog szülinapot - súgta a fülembe. Nem tudtam mit mondani, hirtelen semmi nem jutott eszembe. Az össz. gondolatom annyi volt, hogy "Vajon honnan tudja, hogy ma van a szülinapom? Ariana te idióta, most csókolt meg, te meg ezen gondolkozol?" és hogy "miért csókoltam vissza? És egyeltalán miért csókolt meg?"

Látta rajtam, hogy megállás nélkül gondolkozok.

- Minden oké? - nézett a szemembe

- Igen persze....- motyogtam, majd a zsebembe raktam a kezem, és észrevettem, hogy nálam van a  koncert jegy.Kihúztam a zsebemből, és felé nyújtottam az egyiket. Furán rámnézett, majd elvette a jegyet. Elolvasta a feliratot, és értetlenül meredt rám.

- Eljönnél velem a koncertre? - kérdeztem halkan.