11.fejezet

Megradadta a kezem, magához húzott, és a szemembe nézett.

- Miért csinálod ezt? - kérdeztem halkan

- Mit?

- Mindent. Olyan kedves vagy velem. Szinte már túlságosan is.

- Az olyan nagy baj?

Nem válaszoltam. Csak a földet néztem, és úgy táncoltam (vagyis próbáltam).

- Kérdezhetek valamit? - néztem fel rá, bólintott, majd folytattam - Miért nem a barátnődet hívtad el? - kérdeztem félve. Eltolt magától, és rám nézett. Ennyi. Most rontottam el az egészet. Biztos, hogy vagy hazamegy valamelyikünk, vagy nem beszélünk az este folyamán. Pedig olyan jól kezdődött

- Barátnőm? - húzta fel a fél szemöldökét.

- Igen. Tudod. A lány, akivel eleve jönnöd kellett volna. Vörös haj, barna szemek. - kezdtem ecsetelni, hogy hogy néz ki, mivel látszólag fogalma sem volt, hogy kiről beszélek.

- Honnan veszed - mondta, majd köhögött eggyet - vagyis tudod, hogy van barátnőm? - Halványan mosolyogni kezdezt, és nevetőráncokat láttam a szeme sarkába.

- A profilképedről - ismertem be

- Miért vagy ennyire biztos abban, hogy az a lány a barátnőm?

- Szép, egyezik a stílusotok, és a képen szorosan öleled.

Gondolkozott, majd szorosan magához ölelt.

- Mit csinálsz? - toltam el magamtól

- Szép vagy, egyezik a stílusunk, és most szorosan megöleltelek. Akkor most te is a barátnőm vagy? - nevetett egyet, én pedig elmosolyodtam. Azt momdta, szép vagyok. Wow

- Nem de... akkor az ki? És minden lányt ölelgetsz? - kezdtem kérdezősködni mosolyogva.

- Az a lány a tesóm, akiről már beszéltem neked. És csak a jófej lányokat ölelem meg. Az én ölelésemet ki kell érdemelni. - nevetett.

- Oh, és én mivel érdemeltem ki? - mosolyogtam

- Asszem' azzal, hogy a saját pulcsidat vetted fel az enyém helyett. - viccelődött, én pedig nevettem.

- Akkor... nincs barátnőd? - kérdeztem.

- Nincs - mondta, majd mosolyogva rámnézett - Miért érdekel enyire? - élvezte a helyzetet, ahogy nem tudtam mit válaszolni, és zavarba jöttem.

- Ne bízd el magad. Csak az érdekelt, hogy ki fog-e nyírni valaki, ha kiderül, hogy veled jöttem ide. - mondtam, nem túl őszintén. De részben ez is igaz.  Megforgatta a szemeit, és nevetett

- Sokan akarnak velem buliba jönni. Lehet, hogy ha kiderül,  pár lány ki fog nyírni téged. - hülyült. Nem gondolta komolyan, de szerintem ez nem kizárt dolog.

- Ezt ellopnám - hallottam egy (angol) hangot, és valaki megfordított. Michael, ha jól emlékszem.

Luke elment a többiekhez, én pedig táncoltam Michaelel. Nem tudom, miért akar velem táncolni. Talán már unta a többieket, vagy ilyesmi. Ez nem egy olyan hely, ahol párban táncolnak. Luke-al megbeszéltem, hogy táncolok, mással viszont nem. Nem akartam bunkó lenni, így táncoltam vele. Annyira nem volt hozzá kedvem.

- Gordon! - hallottam Lulke hangját mögülem. Michael mérgesen nézett Luke-ra. Miért pont Gordon? Nem nagyon tetszik neki ez a név. Legalábbis az arckifelyezéséből itélve. A fiú elengedett, és mind hárman elindultunk a többiekhez

- Gordon? - fordultam Luke felé.

- Ez a középső neve. Utálja, ha így szólítjuk. - vonta meg a vállát. -  Ash középső neve Fletcher, Cal-é pedig  Thomas. - mondta.

- Itt mindenkinek van középső neve?

- Kb

- A tiéd mi? - kérdrztem, abban reménykedve, hogy valami ciki név, amivel tudom szivatni.

- Robert

- Luke Robert Hemmings - mondtam magamban a teljes nevét. Nem. Ez egyeltalán nem ciki.

- Ügyesen összeraktad - "dícsért" meg .

Az este többi része beszélhetéssel (számomra csak hallgatással) telt. Rendeltünk Pizzát, így éhen sem haltam. A hozzá járó kólát elkoboztam, így az alkohol mentes üdítőt is letudtam.

Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top