Nah ezt még ide kiírom és megy tölteni. :D

Úgy érzem a mai napom nagyon el lett csesződve...

1. Kiszúrtam a szemem szempillaspirállal.

2. Majdnem lekéstük a busz, hála a tesómnak.

3. Utolsó óra tesi:
· Óra előtt venném le a nyakláncom. Elszakadt. Megint. Az ezüst láncom. Amit apámtól kaptam 4 éve... Nagyon fasza. Ez megalapozta a hangulatom.
· Órán fociztunk. Tofla vagyok hozzá...

Egyik kör után:
Réka: Csinálj már valamit!
Gréta: Próbálkozz!

Másik kör után:
Réka: Mozdulj oda! Azért vagy Gellért előtt (ő volt a kapuban), hogy segíts neki.
Én: Próbálkozok, de én nem tudok focizni.
Csenge: Mi sem tudunk, mégis próbálkozunk.

Nos, mostanában amugyis eléggé labilis a hangulatom. A legkisebb hülyeségdn felbaszom az agyam és rám jön a sírhatnék... Most volt ez is.

Amúgy. Ha a másik csapatba kerülök (ott 2 barátnőm is volt), akkor jobb lett volna. Mert Gabi is mondta volna, hogy próbálkozzak, de normálisan, nem pedig úgy, ahogy ezek a lányok. Megjegyzem, ezek hárman közgázosok... Ők az osztály másik fele. Azok, akik felsőbbrwndűnek gondolják magukat. Tisztelet annak a néhány normálisnak...