Egy kicsit magamról

Nati Namikaze vagyok,Szőkés Lila hosszúhajam van,a Chakrámat nagyon jól tudom használni,ès imádom Itachit,Deidarat(Dedit),a vállamon van egy közép nagyságú vágás nyom,Imádok rajzolni,25éves vagyok.
Vagyis csak idályig így képzeltem el magam

Hát akkor kezdjük

Mikor felébredtem egy teljesen más helyen voltam,de mégis olyan ismerős volt ez a hely,mikor körbe néztem le esett hogy hol vagyok..a Naruto villágába,de nem is volt ezen olyan sok időm gondolkodni mert a hátam mögül ismerős hangokat hallottam...
Ösztönösen még magam sem tudom miért elkezdtem a másik irányba szaladni..
Pekhemre olyan messzire nem szaladtam mert hátulról két alak lefogott,és leütött..

Arra ébredtem hogy veszekednek azon hogy mit csináljanak velem..
Mikor jobban kinyitottam a szemem észre vettem hogy ez Tobi,és Deidara..
-héj!én is itt vagyok!-tettem hozzá kicsit bedurcázva
Na nem mondod!-kaptam meg a választ.
-Figyeljetek én nem akartam semmi rosszat..-jelentettem ki egy gombócal a torkomban ,közben próbáltam menekülési útvonalat keresni.
-És milyáratban vagy erre?-kèrdezte Deidara egy szihopata mosollyal.na jó ez nekem elég volt arrébb löktem őket és elkezdtem futni azt remélve hogy nem jönnek utánnam, de persze ez nem jött össze..
-h-hé te hovászaladsz?-kérdezte még mindig olyan szhihopata mosollyal az arcán.
-N-ne kérlek ne öljetek meg,csak eltévedtem tudom hogy fura hogy pont itt a bázisnak a közelébe de akkor is!-estem össze a földön és húztam magam elé a térdem.
-V-várj mi van?Dehogy ölünk meg!és honnan tudsz a bázisról?-nèzett rám értetlenül.
-Hát az most mindegy...az a lényeg hogy tudok mindent,és mindenről!-válaszoltam a halált várva.
-még Tobiról is?-kérdezte Tobi vagyis Obito.Be láttam a maszkja alá és nagyon rémült fejet vágott.
-I-igen-válaszoltam.
-Humm..Mi a neved?-kérdezte Deidara
-Nati
-Klán-kérdezte mostmár egy kisebb mosolyal az arcán.
-N-Namikaze...-Jelentettem ki,és vártam hogy megszólaljon úgy kb két percen keresztül addig annyit láttam hogy ki kerekedett szemekkel néz rám.
-Azta!na gyere!-intett felèm.
-én?-Kérdeztem utánna mert hát előbb még azt hittem megől.
-igen te!na siess!-válaszolt mosolyogva amin én nagyon meg lepődtem.Mikor utánuk rohantam megkérdeztem hova megyünk de csak annyit kaptam hogy majd meglátod.síri csönd volt egész út alatt amíg meg nem törte a csendet:
-és akkor ő is Akatsukiii LESZZZ?Deidaraa-senpaiii?!-Visítozta Tobi.
-Igen.
-v-várj engem megse kérdezték erről?hogy akarok e vagy valami?-Néztem rájuk meglepődötten.
-Hát mivel mindent tudsz rollunk ezért nincs más választásom!-Felelte megint azzal a szhihopata mosolyával.

Alig telt el pár perc és megérkeztünk a bázishoz.bevallom kissé féltem bemenni de ha velük megyek be akkor lehet hogy nem nyírnak ki.
Mindenki dermett tekintettel nézett rám valamikor hallottam is hogy"ki ez a lány csak nem.."csak mii ne ne az ilyet nem szeretem,és még a hideg is kirázott mikor észre vettem hogy Tobi és Deidara már nincsenek itt...meg akadt a szemem Itacsi.
Ráköszöntem kedvesen ő meg csak nézett "hogy ismerlek"én hülye hát persze hogy nem.
Pár másodpercre kaptam el a fejem és amikor vissza fordultam azt láttam hogy közeledik felém Itachi(na jó most tényleg meghalok)
-hogy hívnak?-kérdezte olyan semmilyen arckifejezéssel.
-Nati-válaszoltam megfeszülve.
-és melyik klán?-érdeklődött ő is.
-Namikaze.-feleltem valamennyire megkönyebbülve.
-oké ő az én szoba társam lesz!-Jelentette ki teljes magabiztosságal.mint hogyha én itt se lennék.
-Hahó én is itt vagyok!-modtam neki egy ilyen durcisabb mosolyal.amire ő csak még nagyobbat mosolygott.
-Legalább nem nekem kell beosztani.-válaszolt egy kissé hátborzongató hang.
-Jajj Pein ő az enyém!-jelentette ki Itachi megint úgy mintha én ITSE lennék!
-hahó itt lent!-válaszoltam,amire megint csak egy mosolyt kaptam.
-na akkor itt a köpenyed,és a gyúrúd.-nyomta a kezembe Sasori.
-köszönöm!-mosolyodtam el.

-AKKOR folyosó végén az ötödik szoba.-hallottm Pain hangját a távolból.kibulytam Itachi karjai közül és elindultam a szobám felé ,mikor kicsit messzebb értem hallottam egy "nagyon bénán flörtölsz Itachit"ezen nem csak ők nevettek nagyot..

Mikor kulcsra zártam az ajtót meg akadt a szemem azon hogy csak EGY ágy volt!!!Miiii ITACHIVAL EGY ÁGYBA KELL ALUDNOM!!!(oké szeretem őt de de akkor is..)

Átvettem a ruhámat,majd kicsit körbenéztem a szobán belül mikor valaki bekopogott..kinyitottam az ajtót és a kék cápa állt előttem.
-Gyere kész a vacsi!!-mosolygott kedvesen.
-oké mindjárt megyek.-mosolyogtam vissza.Mikor kijöttem annyit láttam hogy a fiúk egymást lögdösve próbálnak bejutni az ételhez.
Tíz perc múlva én is bejutottam végre és meglepetésemre mindenkinek meg volt a helye.melletem Sasori és Tobi(Obito)ült.
Miután megettem két tányér levest,észre vettem hogy csak én és Tobimardt Ben az ebédlő én,S engem néz végül megszólalt.
-Tobiról is tudsz?-rikácsólt fel azon az irritáló hangján...
-igen,Rollad is tudok Obito.-ennek a mondat hallatán láttam hogy ledermett,befogta a számat és a szobája felé kezdett ráncigálni,majd ott ledobott az ágy ra és becsukta az ajtót,s levette a mászkját és immáron normális hangon megszólalt..
-honnan tudsz mindent?-nyomott a falhoz.
-Hosszú történet.De esküszöm nem mondom el senkinek!!-válaszoltam kissé rémülten.
-Hát remélem is!-engedett a szorításán.
-hahó!elengetsz!-kuncogtam mire ő persze elengedett,és megsimogatta a fejem..

Ezután a saját szobám felé vettem az irányt és közben nagyokat nyeltem hogy a szobatársamat ne találjanak majd bent,Nagy lendülettel rontottam be Da akkora lendülettel jöttem is ki mivel megpillantottam egy félpucér Itachit....