Reggel a telefonom csörgésére keltem.
- Kölyök, gáz van! - kiabált a telefonba Nick. - Tíz perc, és ott vagyok!
- Oké, szia. - mondtam, de már letette. Gyorsan felöltöztem (most jut eszembe, a hajfésülést, arcmosást, meg ilyeneket nem is szoktam, leírni, de ne értsétek félre, szoktam), és lementem reggelizni. Épp hogy befejeztem, amikor Nick megjött.

- Nick, mondd már el, hogy mi történt!
- Horváth Márkkal kell énekelned a Pop/Rock sztár leszek! - en.
- Úristen! - sikoltott anyu.
- Az meg ki? - kérdeztem, a szerintem leglogikusabb dolgot.
- Te nem tudod ki az a Horváth
Márk? - kérdezték egyszerre, de legfőképp döbbenten.
- Kéne?
- Igen.
- Na, térjünk a lényegre. Holnap után lesz az első próba, és a Love Me Like You Do - t éneklitek.
- Ez nekem túl sok. - suttogtam.
- Nem. Kölyök figyelj rám. - nézett a szembe Nick. - Meg TUDOD csinálni.
Ebédeltünk. Nick nem maradt, még intéznie kellett ezt az egészet. Nem volt nagyon étvágyam, csak egy szendvicset ettem. Felmentem a szobámba, és megtanultam a mai anyagot. Utána az ágyamra feküdtem, és elnyomott az álom. Este tízkor ébredtem fel, és lementem a konyhába. Megettem két szendvicset, és visszamentem a szobámba. Lezuhanyoztam, pizsit vettem és fogat mostam, aztán alvás.

A helyesírási hibákért bocsánat.

~

Részlet a következő rész tartalmából:
- Kölyök, figyelj. Ez a gyerek elég nagy egóval rendelkezik. Jó nagyképű is, de ő a legesélyesebb. Neked annyi a dolgod, hogy szépen elénekled a dalt, és utána vége. Jó?
- Jó. - bólintottam. Persze, ekkor még nem tudtam semmit.

~

By: csillamponi_xxx

👋