\Bucky\

Kint ültem a tetőn, ahol Evelyn is annyit tartózkodott. Nem is olyan rég, még a karjaimban tarthattam, most meg azt se tudom, mikor láthatom legközelebb.

- Annyira hiányzol - suttogtam a csillagos égnek. Szomorú látni, hogy Evelyn is emlékek nélkül szenved. Miért tesz tönkre mindent a Hydra?!

Valaki megfogta a vállam. Pietro állt mögöttem.
- Megtaláljuk - mondta. Láttam a szemében a reményt. - Tudom - suttogtam. - Csak félek. Félek, hogy elveszítem.
- Hidd el, én is. Sose éreztem még ennyire távol magamtól. Amugy azért jöttem fel, mert hamarosan megbeszélés lesz Evelynnel, az új célpontról.

Leszaladtunk a többiekhez. Ők már feszülten figyeltek.
- Mi is lesz most pontosan? - kérdezte Loki.
- Megmondják, hogyan állítsam félre a következő célpontomat - mondta sápadtan Evi.
- Úgy hallottam eddig nem sikerült megölnöd egy célpontod sem - mondta Loki. Egy pillanatra mindenki ledermedt. Lokitól ez nem volt szép húzás.

- Azért, mert szeretek játszadozni velük. Addig jó, amíg szenvednek és félnek - felelte Evelyn egy ördögi mosollyal.
Loki nem válaszolt, de mintha nem hinné el azt, amit a lány mondott.

Megérkeztek egy nappalihoz hasonlító helyiségbe. Luke már várt rájuk.
- Na végre! Nos tegnap már elmondtam neked, hogy ki az új célpont. Kérlek mutasd be, az újoncnak is - mondta. Evi bólintott, majd a kivetítőhöz lépett.
- A neve Wanda Maximoff. A Shieldnek dolgozik. Vigyázni kell vele, mert hajlamos a tudat módosításra, tárgyak mozgatására, s belelát a fejedbe. Van egy testvére, Pietro Maximoff, akiről jelenleg csak annyit tudunk, hogy eléggé gyors.
- Értem - felelte Loki. - Hogy akarjuk elintézni?
- Öljétek meg - válaszolta Luke.

💫💫💫

\Pietro\

Öljétek meg... Öljétek... Öljétek meg...

- Miért pont Wanda? - kérdezte Natasha. - Eddig se volt konkrét oka annak, hogy kit választottak - felelte Tony.
- Túl sokat tudnak rólunk. Viszont Evelyn csak az emlékeiből tud tájékozódni, amik pedig homályosak számára - mondta Buck.
- Miből gondolod? - kérdeztem.
- Látszott abból, ahogy beszélt. Valamint nem jönnek olyan gyorsan vissza az emlékek. Én már csak tudom.
Steve átkarolta barátja vállát, s szomorúan tekintettek egymásra.

Wanda mellé léptem, majd szorosan átöleltem.
- Nem lesz semmi baj - mondtam halkan, hogy csak ő hallja.
- Ha Evi mégis támadna, ugye nem ölitek meg? - kérdezte remegve.
- Élve hozzuk haza.

💫💫💫

\Loki\

Hangtalanul róttam a hűvös folyosókat. Biztos, hogy jó az, amit csinálok? De ha feladom, akkor mehetek egy asgardi börtönbe sínylődni. Inkább kihagyom.

Akarva-akaratlanul az erkélyen kököttem ki, ahol más is álldogált. Evelyn nézte szomorúan a csillagokat.

- Jó estét - mondtam halkan.
- Neked is - felelte. - Milyen furcsa... A csillagok mindig itt vannak, de csak ritkán nézünk rájuk. Tanácsot, támaszt, irányt kérüno tőlük, de ezt nem tudjuk viszonozni.
- Én szeretem nézni őket. Megnyugszom tőlük - feleltem. Mellé léptem, s láttam, hogy az ujjai között lángok táncolnak.
- Ügyes trükk - mondtam. Felém fordult. Ajkaira keserű mosoly húzódott.
- Ez nem trükk. Mutatok valamit, de ne ijedj meg - mondta halkan. Lángba borult a teste, a hátából szárnyak nőttek ki, és egy vörös ruha került rá.
- Azta - nyögtem ki. - Olyan, mint egy...
- Főnix - fejezte be a mondatom. Bólintottam. Lassan visszavette az eredeti alakját. Újra emberként állt előttem.

- Áhh hát itt vagytok!
Luke állt mögöttünk. Sápadt arcán gúnyos vigyor ült.
- Hamarosan el kell indulnotok - mondta gonoszan.
- Rendben - mondta Evelyn.
- Aztán semmi baj ne legyen, különben nem kapsz emlékeket.

💫💫💫

\Essalar\

Két alak sétált New York házainak tetején. A város fölé magasodó Stark torony felé tartottak. Fekete ruhát viseltek, s rengeteg fegyver van rájuk aggatva.

A torony egyik ablaka nyitva volt. Loki halkan bemászott rajta, s őt követte a társa, Evelyn.

Ám bent váratlan fordulat várta őket. A teljes csapat állt előttük, középen a Maximoff ikrekkel, akik között ott a célpont is.

💫💫💫💫💫💫💫💫💫

Én is a legjobb helyen tudom abbahagyni. További szép, meleg nyári szünetet.

/Hail Hydra 😍