Születésnapom előtti pár napban ismét magamra zártam szobám ajtaját.
Nevetségesnek találtam, hogy újra ugyanazt művelem, amit alig egy hónapja, hogy tettem.
Szerettem volna a családommal tölteni a születénapomat, ám a sűrű menetrendek keresztbehúzták terveim, miszerint meglepetésként elutazom Busanba.
Nem éreztem jól magam, ismét szúrt a mellkasom és egyre nagyobb gombóc keletkezett torkomba.
Kezdtem elfogadni a lassan felemésztő ézelmeim, amikor is te jöttél és mindent helyrehoztál. Segítettél kiszabadulni a magam által felépített, depressziós világomból.