-El is felejtettem mondani.Jött ma egy Amy nevű lány.Téged keresett.-néztem fel Harry arcára.Viszonylag hamar haza ért és miután ettünk összebújtunk.
-Haverom csaja.
-Nem ő volt itt a múltkor?
-Nem.-kuncogott fel.-Amy nem olyan lány.
-Jól van.-bújtam hozzá.-Mindig nagyon hiányzol nekem,ha nem vagy itthon.-elmosolyodott és egy nagy puszit nyomott a homlokomra.
-Nekem is Em.Szörnyen szeretlek!
-Aw ez olyan romantikus.Én is téged.-kuncogtam fel.
-Nem fáj a hasad?
-Már nem.Minden rendben van.-tettem a hasamra a kezét.Óvatosan simogatni kezdte.Vigyorogva néztem közben az arcát.Lassan apró puszikat nyomtam az orrára.Elmosolyodott és a hátamra tette a másik kezét.
-Téged csak nekem teremtett az isten.Soha ne feledd ezt.
-Soha nem feledem.
Egész hétvégén csak a romantikáról szólt minden.Mivel hétfőn nem voltak órái nagy boldogan csináltuk azt amit eddig.De a kis összebújást a telefon hangja zavarta meg.Harry a telefonra nézett és mérgesen kinyomta.
-Ki volt az?-suttogtam.
-Az anyám.
-Akkor beszélj vele szívem.Ne legyél ilyen az anyukáddal,azt akarod,hogy a babánk is ilyen legyen majd velem?-néztem rá mire ő egy sóhaj kíséretében visszahívta az anyukáját.
-Szia anya.-állt fel és az alsóját kereste közben.-Most?Hát....nem nagyon akarok veled beszélni.-motyogta.Rám nézett.-De csak akkor,ha...tudod.Jó.Legyen.Szia.-tette le.Az ágy szélében lévő anyaghoz nyúltam és nevetve neki dobtam.Ő nem volt ilyen boldog.Pont elkapta és lassan ide sétált hozzám.
-Mi a baj kicsim?-fogtam meg a kezét.Leült a lábamhoz és sóhajtott.
-Semmi anyám azonnal találkozni akar velem.
-Miért?
-Valamit meg kell beszéljek vele.
-Jól van.
-Sietek majd haza.
-Jó szívem.-adtam egy nagy csókot a szájára.
Öltözködni kezdett ahogy én is,mert nem szeretek ruha nélkül lenni.Miután felöltözött újra hozzám jött és egy nagy nagy csókot adott.
-Az a baj Em,hogy nehéz téged itt hagyni.
-Tudom édes.-simogattam az arcát.-De jössz haza és újra átölelhetsz,megcsókolhatsz.
-Alig várom.-mosolygott a gyönyörű gödröcskéivel.Újra megcsókolt.Kikísértem az ajtóig ahol még egy nagy ölelést is adott.-Szeretlek,vigyázz magadra.
-Te is szívem.Óvatosan az úton!
-Jól van.-megpuszilta a fejem és már ment is.Nem is tudom,hogy lehetek ilyen szerencsés vele.De komolyan.Álmodni sem mernék tökéletesebb pasit,mint ami ő.Ő felül múlja minden képzeletemet.Szeretem őt teljes szívemből.Az ajtót bezártam és bevonultam Harry szobájába.A telefonomon sorozatot néztem és zenét hallgattam.De egy idő után untam magam és úgy döntöttem ki megyek.Harry barátja pont akkor ült le a kanapéra.
-Szia Em.
-Szia!-mosolyogtam rá.-Hogy vagy?-ültem le.
-Jól kaptam egy munkát Németországba.
-Mi?De ez remek hír.
-Igen.Ha akarom a munkát akkor már pakolnom kell,mert három nap múlva indulni kell.
-Szerintem próbáld meg,ez egy nagy lehetőség.Gondolj csak bele.Világot láthatsz és közben új embereket is megismerhetsz.-elmosolyodott és bólintott.
-Igazad van.Tudod mit?Most az egyszer hagyom,hogy a szívem irányítson.-a telefonján valamit írt aztán rám nézett.-Írtam az illetőnek,hogy megyek.Azt mondta csütörtökön hajnalban megyünk.
-Király.Milyen munka ez amúgy?
-Igen,rendszergazda leszek egy cégnél.
-Gratulálok.
-Na és ti hogy vagytok?Harry?
-Jól vagyunk,az anyukája felhívta aztán most találkoznak.
-Mi?-nézett meglepődve.-Azt mondta nekem,hogy látni sem akarja az anyját.Nagyon komolyan összeveszett vele.
-Mi?-ráncoltam össze a homlokom.
-Igen.Azt mondta,hogy mesélt rólad és az anyja teljesen kiakadt.
-Nekem ezt nem mondta.
-Oh....basszus....én...
-Nembaj.Mondd tovább kérlek.
-Jó.-sóhajtott.-Szóval az anyjának nem tetszett a dolog és azonnal megmondta Harrynek,hogy szakítson veled....-ajkaim elnyíltak és magam elé meredtem.-De persze Harry erre nemet mondott.Tudod,hogy nagyon szeret téged.
-Igen.Nekem azt mondta,hogy az anyukája jól fogadta.
-Igen....rémlik már,hogy mondta nekem,hogy nem akar téged megbántani az anyja rosszindulatával.
-Mindegy.Akkor most minek találkoztak?
-Fogalmam sincsen.-Rázta a fejét.-Lehet az anyja átgondolta.
-Igaz.Lehetséges.
Beszélgettem még egy kicsit a fiúval de ő ment pakolni,mert két nap múlva indul.El sem hiszem....sejtettem,hogy az anyukája nem fog nekem örülni.Nem tettem semmi rosszat ellene pedig.Tudom,hogy Harry fiatal és én is...de megcsináltuk.Nem tudunk ez ellen már mit tenni és a harag nem fogja megoldani a helyzetünket.Ahogy haza jön ki fogom faggatni,tudni akarom mit gondol rólam az anyja.Egyáltalán mit mondott neki Harry?Mármint a babán kívül.
Sóhajtottam és az ágyba vetettem magam.Egy picit talán el is szundítottam.A következő pillanatban Harry barátja nyitott be.
-Harrynek balesete volt!-mondta mire azonnal kipattantam az ágyból.
Oh istenem....már csak ez kellett.....

Szép estét!😊😇