28
-Mozog érzem.-mormolta.Feje a hasamon pihent és közben simogatta azt.
-Persze,hogy mozog.
-Nem fura?
-De.Ha nem mozog akkor félek,hogy micsinál.De semmit igazából csak alszik.Meg forog.Még nem olyan nagy de én már érzem,hogy mozog.
-Persze,hiszen ő egy kis pocak lakó.-mosolyodott el és össze csókolgatta a hasam.Felnevettem és a hajába túrtam.Már három napja nem mentünk utcára,nem kerestek engem aminek kifejezetten örülök.Semmit nem csináltunk...mármint de....de azt nem részletezném.Felkönyököltem és az ablakon beszürődő fényt néztem.
-Az a jó a terhességben,hogy nem kell gumit használjak.-nevetett fel.Ránéztem és megcsaptam a fejét.
-Harry!Hallja!
-Mást is hallott már.-nevetve megráztam a fejem.Feljebb mászott és a nyakamat kezdte csókolgatni.Elmosolyodtam és átöleltem.
-Minden percben nem lehet,elfáradok.-kuncogtam.
-Mmmm akkor csak minden második percben.-helyezte a fejét a mellkasomra.-Szeretlek Em.
-Én is téged.
-Tudod imádom,hogy bementem aznap oda.Ha nem mentem volna lehet egymásra se találunk.
-Ha a sors egymásnak szánt akkor biztos,hogy egymásra találunk.
-A sors egymásnak szánt.-kezdte simogatni a hasam.
-Egyértelmű.-simítottam végig az orra vonalán.Egymás szemébe bámultunk egy darabig.Szeretem nézni őt.Olyan gyönyörű.
-Na mi az?-nyomott egy csókot az orromra.
-Csak szeretlek nézni.Jó érzés.-elmosolyodott és közelebb bújt.Az ajtón azonban kopogtattak én meg megijedtem.Felkuncogott ijedt arcomon.Felkelt és felvette az alsóját én meg a pólója után nyúltam amibe gyorsan belebújtam.Az ajtóhoz sétált és résnyire kinyitotta azt.
-Csá,mi az?-kérdezte Harry.
-Haverod?-egy női hangot hallottam.Fogalmam sincs ki ez.
-Nem tudom.
-Cucc kell....vagy valami más.-a nyájas hang hallatán elképedtem.Mire céloz?Mit akar ez a barátomtól?
-Mi?-Harry hangja is a meglepettségről árulkodott.
-Hát gondoltam ráérsz egy gyors szexre.-ekkor a szemem kikerekedett,de Harry azonnal meg is szólalt.
-Remélem tisztában vagy azzal,hogy barátnőm van.Jobb,ha elmész.Keresd meg azt a fasz barátodat máshol engem meg hagyj békén,ha megint meglátlak.....nagyon nagy bajban leszel.-sosem hallottam a hangját ilyennek.Lenéző volt és gonosz.Ez megnyugtató azért.Miután az ajtót gyönyörűen bezárta rám nézett.A kezeimet összefontam magam előtt és magam elé meredtem.Lehet,hogy visszaútasította de,ha nem vagyok akkor nem teszi ezt?Sok lánnyal volt már?Én hanyadik vagyok a sorban?Én vagyok az utolsó egyáltalán?
-Emilia tudom mire gondolsz és most azonnal fejezd be!-mászott mellém.
-Ha nem vagyok akkor is ezt mondod?
-Nekem nem kell ez a ribanc szóval igen.
-Más lányok is random jönnek így rád?
-Ahh istemem kicsim....-sóhajtott és a hátára feküdt.-Volt egy pár de nem most és engem nem érdekel egyik sem.Nem olyan sok csajjal voltam,nekem ez nem sport,hogy trófeákat gyűjtsek.Ne aggódj,amúgy sem fekszek össze akárkivel.Ezek csak bepróbálkoznak de esküszöm neked,hogy nem volt ilyen,nem vagyok olyan amilyennek gondolsz most.
-Csak megijedtem.-néztem rá.
-Mitől?
-Hogy majd egyszer nem fogok kelleni.
-Butaság.-húzott a mellkasára.Lassan a hajamat kezdte simogatni.-Szeretlek te vagy az egyetlen nekem!Nekem más nem kell csak te.-elmosolyodtam és szorosabban öleltem.
-Majd egyszer beolvashatok ennek a nőnek?-felnevetett.
-Szólhattál volna,szívesen megnéztem volna,hogy olvasól be valakinek.
-Tudok gonosz lenni Harry.
-Főleg terhesen.
-Igen,de csak,mert a baba rád hasonlít.
-Lehet.-kacsintott és a homlokomra nyomott egy puszit.
-Milyem cuccról beszélt?
-Drogról.-felnéztem az arcára és megráztam a fejem.
-Nem tudom miért ennyire fontos a drog.
-Mert ők ilyenek.
-De te már nem?
-Megígértem valamit.Az ígéreteimet betartom szóval azt is megígérem,hogy hűséges leszek veled örökké.
-Olyan...úgy szeretem ahogy beszélsz nekem.
-Mert őszinte vagyok.-nevetett fel.
-Tudom.-bólogattam.
Egy darabig még feküdtünk és csak pihentünk,de délutánra rám jött a mehetnék ezért a lenti parkba lementünk sétálni.A kezemet fogta és mellettem jött,úgy éreztem elgondolkodott.
-Tudod el kell költöznünk majd.-nézett le rám.
-Igen.
-Kell valami,mert a baba elég zavaró lesz a haveromnak.-kuncogott fel.
-Neked nem lesz zavaró?
-Em....a saját gyerekem,hogy lenne zavaró?Majd sírok vele,hogy anyaaa engem is etess meg!-hangosan felnevettem ahogy ő is.-Imádom,hogy ez a ruha kiadja a kis pocidat.Tudod kedvem támadna rádvetni magam most!
-Harry te minden percben.
-Oh életem tegyél úgy,mintha nem az lenne a vágyad,hogy minden percben rád vessem magam.-mosolyogva lehúztam és egy nagy csókot adtam a szájára.Ahogy elváltam tőle a hátam mögé nézett és a másik irányba kezdett húzni.
-Mi a baj?
-Semmi édes.Tudok egy jó helyet,együnk éhes vagyok és neked is enned kell.
-Jó!!!Együnk!Már éhen halok.
-Hát most eszünk.-simított végig a derekamon.Elvitt egy cuki kis helyre ahol annyi tésztát ettem,mint még soha.
-Tele vagyok.
-Nem csodálom.-nevetett fel.Mosolyogva figyelt engem és a szalvétával letörölte a szám szélét.
-Úgy érzem magam,mintha én lennék a gyereked.
-Csak gondoskodok rólad.-hálásan néztem rá.Az arca azonban hamarosan komorrá vált és körbe nézett.Én is így tettem.Semmi különöset nem vettem észre.Mi a baja?Furcsán pillantottam feszült arcára.
-Baj van?
-Mi?Nem dehogy.-nyúlt a kezemért.
-Akkor jó.-Lassan haza mentünk.
Az ágyban aztán a medvetesókat kezdtük nézni.Egy mese se jobb ennél.
-Harry olyan cukik!!!Nézd meg a cuki pofijukat.-felnevetett és jobban ránk húzta a takarót.
-Elég aranyosak.
-Irtó aranyosak!Egy macit szeretnék én is ölelgetni.
-Nem vagyok elég nagy maci?
-De!A legcukibb nagy maci vagy.-kacsintott és ásított egyet.A telefonja ami mellettem pihent csörögni kezdett.Fogtam és miközben egy pillantást vetettem rá odaadtam.Valami Li hívja.
-Csá haver!-vette fel.-Ja...öm igen.Nem igazán.-kezdett köhögni.-Igen.Totál.Nem tudom majd igazából...öm majd.Ja.Persze.Ahhaa....ja holnap,igen este.Na szia.-tette le.Furán néztem rá.
-Baj van?
-Dehogy.Csak egy haver.Majd holnap este gyors elkísérem valahova.
-Rendben.-nyomtam apró csókokat a szájára.
-Nem baj?
-Nem.
-Jó de ez egy egyetemi ház és tuti buli lesz,de nem maradok csak be kísérem,összeveszett egy haverral és nem akarja,hogy verekedésbe menjen.
-De ugye nem lesz bajod?
-Nem Em csak maradj itt.
-Itt maradok,nyugi már.Bezársz a tornyodba.
-Egyértelmű.-kuncogott fel.-Nem akarom,hogy bajba keveredj.
-Tudom.De ígérd meg,hogy nem verekedsz.
-Ezt nem tudom garantálni.
Szép estét mindenkinek!💫💫💌
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top