13
Beszéltünk még de sajnos hamarabb hazaértem...gyorsan telt vele az út.Ránéztem ő meg rám.
-Megadod a számod?-hangzott hangunk egyszerre a kocsiba.Mindketten jót nevettünk ezen.
-Meg.-mosolyogtam.A számomat elmentette a telefonjába és küldött egy mosolygós fejet sms-be.Lementettem a számát aztán újra ránéztem.
-Hát akkor.Jó volt veled lenni.-mosolygott.
-Veled is.-bólintottam.-Akkor jó éjt,és köszi,hogy elhoztál.-mosolyogtam.
-Neked is.Ugyan.Máskor is.-kacsintott.Vigyorogva kiszálltam és elindultam a ház felé.Az ajtóból még intettem neki aztán bementem a házba.
Sokkal jobban érezem magam.Harry társasága feldob és nagyon jól érzem tőle magam.A szobámba mentem ahol az ágyra feküdtem és végig gondoltam az eseményeket.Bárcsak mindennap vele lehetnék,sokkal egyszerűbb lenne minden.
Gondolataimat nem tudtam másfele terelni,mert tényleg csak ő járt a fejemben.
Reggel kicsit fáradtan keltem,de így is szaladtam a mosdóba,mert hánynom kellett.Mostanában többet hányok,aminek kicsit sem örülök.Hányás után fogat mostam majd lementem reggelizni.Nem bírom megszokni,hogy hányás után olyan étvágyam van,hogy szívesen ennék meg mindent.De ez történt,összevissza ettem mindent.A nevelőmnek nem tűnt fel aminek örültem.Kajálás után újra fogat mostam és át is öltöztem.Utálom,hogy ma is mennem kell dolgozni...szívás.Legszívesebben be sem mennék,sőt lehet nem megyek.A hülye munkám gondolatából a telefonom hangja zökkentett ki.
Sms jött.Azonnal elmosolyodtam,mikor megláttam,hogy ki az.
Harry:Áll egy séta?
Én:Igen.
Harry:Elindulok hozzád.
A szekrényhez szaladtam és gyorsan válogatni kezdtem a ruháimat,hogy mit vegyek el.Aztán az ablakon kinéztem és rájöttem,hogy hűvös van.Egy baba kék hosszú ujjút vettem fel meg egy lezserebb kék farmert.A hajamat felfogtam aztán a cipőmbe bújtam és a telefonomra néztem.Nem bírok várni...de muszáj lesz.Biztosan nagyon messze van.Sóhajtva ültem le de a telefonom újra jelzett.
Harry:Itt vagyok.
Felpattantan a táskámmal együtt és siettem le.A ház ajtaját bezártam magam mögött majd a kapun kisétálva mentem a fiúhoz aki az autójának dőlve várt engem.
-Szia!-mosolyodott el.
-Szia!
-Na szállj be,ismerek egy klassz helyet innen nem messze.-nyitotta ki az autó ajtaját.Beültem ahogy ő is.
Elindult az autóval.
-Na és hogy aludtál?-pillantott rám.
-Jól és te?-mosolyogtam rá.Néztem minden egyes mozdulatát.Megszállott lettem.
-Nagyon jól.-nézett rám.-Örülök,hogy eljössz velem.Vártam,hogy láthassalak.
-Én is vártam,hogy lássalak.-Néztem őt.Elmosolyodott ahogy én is.-Na és Harry,te hol laksz?
-Hát most az egyik haveromnál,egy ilyen tag házba laktam egy csomó másik hülyével.Utáltam,szóval most a haveromnál csövelek. De majd a kollégiumba fogok lakni,csak még intézi a hülye egyetem a hülye kérvényem.-forgatta a szemét.
-Ohh értem.Ennyire rossz volt ott?
-Igen,mert folyton hangoskodtak.Azért néha jó a nyugalom.-nézett rám.
-Hát igen.-bólintottam.Lassan leparkolt.
-Na itt vagyunk.-kiszállt és az én oldalamra sietett.Kinyitotta az ajtót.Kedvesen segített kiszállni az autóból.Bezárta azt majd elindult velem a kikötő felé.
-Annyira szép.-mosolyogtam.A tenger illata azonnal megcsapott.
-Szerintem te szebb vagy.-suttogta.-Na gyere.-karolt át és maga után kezdett húzni.Elvigyorodtam és mentem utána.
-Milyen zenéket szeretsz?-pillantott le rám.
-Minden félét.Te?
-Inkább alternatív dolgokat.Meg régi előadókat,a mai dolgokért nem rajongók.
-Nem vagy egyedül.-kuncogtam fel.
-Na és mit szoktál csinálni,mikor épp nem iskolába vagy és nem épp tanulsz?-kérdezte.Elgondolkodtam majd ránéztem.
-Dolgozom.
-Na és mit?-kérdezte.Ribanckodok egy klubban Harry.
-Öm ezt is azt is,segítek tanulásban is.Ilyesmi.-bólogattam.Rám nézett és a tekintetem kereste amit nem talált.
-Az jó.-biccentett.-Tizenhét évesen miért dolgozol ezt is azt is?Hiszen...érted,fiatal vagy.Tanulnod kell ilyesmi.-leült a lépcső kövére.Látta hezitálok,leterítette hát a pulcsiját
-Biztos?
-Gyere.-sóhajtottam és mellé ültem,a pulcsira.-Válaszolj Emilia.
-Tudod,ez nem egyszerű.Muszáj,mert van egy kis dolgom ami...muszáj.
-De miért nem a szüleid segítenek?Vagy oldják meg,kiskorú vagy.Nem vagy munka köteles meg ilyenek.-dobott egy kavicsot a vízbe.Most mondjam el neki,hogy nincsenek szüleim?Mit is gondolna rólam?Jajj szegényke,nincsenek szülei...nem akarom magam sajnáltatni azért,mert így jártam.De valahogy úgy éreztem,neki megnyílhatok...szóval ránéztem.A választ várta még mindig.
-Harry,nekem nincsenek szüleim.
Szép estét! <3 <3
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top